A klímaváltozás jó Magyarországnak! – Raskó György

Több mint 14 tonnás kukorica-, csaknem 4 tonnás étkezésinapraforgó- és fizetősúlyban 81 tonnás cukorrépaátlaggal történelmi rekordját érte el Raskó György agrárközgazdász lajoskomáromi gazdasága. Mint agrárvállalkozó egyelőre örül a klímaváltozásnak, alig várja 2021-et, amikor a megcsappant EU-támogatás miatt remélhetőleg távoznak az ágazatból az uniós pénzekre, támogatásokra vadászó megélhetési gazdálkodók, és csak a profik maradnak.

Utcai tüntetésekbe torkollott a „rabszolgatörvény”, az akár 400 túlórát engedő szabályozás, de megoldja-e az agrárium égető munkaerőhiányát?
Raskó: Vállalkozóként én nem támadom ezt a változtatást. Úgy tapasztaltam, hogy a fiatalok szeretnek túlórázni, és a mezőgazdaságban nagy szükség van erre, hogy optimális időben végezzék el a vetést, a betakarítást. Szerintem nincs igaza az ellenzéknek, ha tényleg csak a dolgozó beleegyezésével lehet előírni a pluszmunkát! Adjunk esélyt annak, aki építkezik, családot alapít, akinek kell a pénz: dolgozhasson többet. Nálunk a 30−50 éves korosztály kifejezetten kéri, hogy túlórázzon, az a kis plusz nekik és nekünk is jó, elvégzik a munkát. Más dolog persze, ha egy cég visszaél ezzel, de a mi gazdaságunkban mindig meg tudtuk beszélni, ha éjjel-nappal szántani, vetni kellett. Megoldottuk, és az emberek örülnek neki.

Hallom, olyan jó évet zárt, hogy 150 fős „gulyáspartival” ünnepelték a dolgozókkal a végét.
Raskó: Minden idők csúcséve lett 2018! Történelmi hozamokat mértünk. Még sosem értünk el hektáronként 14 tonnánál nagyobb átlagot kukoricából, se 3,9 tonnát étkezési napraforgóból extra árbevétellel. A vetőmagnak termelt hibridkukoricából se volt még 4,6 tonna az átlag, se árpából 8,5 tonna, nem is beszélve a bruttó súlyban 90 tonna/hektár feletti cukorrépáról. Nagyon jók voltak az árak is, pontosabban sose legyenek rosszabbak: a cégcsoport majdnem 400 millió forintos eredményt könyvelhet el, csaknem ötmilliárdos árbevétel mellett.
Csúcsév után szerényebb jön?
Ezt az eredményt terveztük újra, mert búzából hektáronként „csak” 7,6 tonna termett. Kukoricából se tudni előre, milyenek lesznek a hozamok, de az áraktól nem félek, jók lesznek.

Mert Nyugat-Európában megint akkora aszályt várnak, mint 2018-ban?
Raskó: Ez a búza-, árpaárakat magasan fogja tartani. Amíg az ukránokat be nem engedjük szabad kvótával az EU-ba, addig jó árakkal számolok, de utána bajban lehetünk.

És a klímaváltozás? Jön az aszálygazdálkodás?
Raskó: A klímaváltozás egyelőre kifejezetten jó Magyarországnak! Abban a kegyelmi időszakban vagyunk, amikor csak a jó oldalát látjuk: egyenletesebb lett a csapadékeloszlás, megfelelő a mennyisége, és nem csak Lajoskomáromban. Országosan is túlteljesített az agrárium. Ha az időjárás így marad, nem kell félni 2019-től sem, optimista vagyok! Igen, volt szárazság ősszel, de utána elkezdett esni, és megjött a hó, gyönyörű a búzánk.

A folytatást olvassa el a top agrar magyar kiadásának 2019. januári számában. Keresse a lapot az újságárusoknál!

Facebook Comments