A magyar tarka a gazdaság motorja – viziten a Hegedűs Farmon

A legnagyobb kihívás a munkaerőköltség növekedése, a saját gazdaság sikerének a titka pedig a több lábon állás, a piaci rések keresése, vallja a 38 éves Hegedűs Zsolt, a Kecskemét határában fekvő Hegedűs Farm egyik tulajdonosa. A növénytermesztésben gazdasága a szárazság tűrő növényekre épít, és online vetőmag-kereskedő céget is felépített, de az állattartás az erőssége. Csaknem száz magyar tarkát tart, felesége pedig jércét nevel. 

Bizony alig találtuk meg Hegedűs Zsolt gazdaságát. A GPS 10 kilométerre elnavigált a Hegedűs Farmtól, míg a gazda telefonon útba nem igazított, majd örömmel nyugtázta érkezésünket. Együtt jártuk be a farmot.
„Nagyszüleim alapították az 1990-es évek elején, amikor kárpótlással újra földhöz jutottak. Az első MTZ traktort még hitelből vettük, 100 hektáron vágtunk bele, most a bérelt földekkel együtt 350 hektáron gazdálkodunk” – kezdi a gazdaság történetét Hegedűs Zsolt. Édesapja egy idő után otthagyta az építőipart, fokozatosan vette át a nagyszülőktől a munkát. Ahogyan Zsolt is belenőtt, egyre több feladatot kapott.

Multifunkcionális fóliasátrak
Fóliaházak mellett haladunk, amelyekben éppen a terményt tárolják, illetve csirkéket is tartanak. Zsolt felesége a Fiatal gazda pályázaton nyert támogatásból vágott bele a csirkenevelésbe. Négy éve Tetra-SL tojóhibrid jércéket nevel főként önkormányzatoknak. „Bábolnai jércék, naposan kerülnek ide” – említi Zsolt. Egy évben 8-10 turnusban 25 000 csirkét értékesítenek.
Néhány méterrel odébb a fóliasátor már kombájngarázsként szolgál, a bálázót, pótkocsit is védi az időjárás viszontagságaitól. „Sokba kerülne egy ekkora gépszín engedélyezése, felépítése” – mutat fóliaházra a gazda. Ugyan ezt is be kellett jelenteni, egyszerűbben, és házon belül, a saját dolgozóinkkal is fel tudták építeni.
Azt is elmondja, még a középiskolában döntötte el, hogy a mezőgazdaságban fog dolgozni, az lesz a jövője. Jelentkezett a gödöllői Szent István Egyetemre, ahol 2006-ban diplomázott, de visszatért a szülőföldjére és a családi gazdaságba.
Mérföldkőnek tartja a Fiatal gazda programra 2007-ben beadott pályázatát, amellyel megkapta az induló támogatást. „Ekkor éreztem rá, mit is jelent vállalkozónak lenni. Földbe, gépbe, alkalmazottba fektettem a kapott 10 millió forintot. Enélkül nem tartanánk itt, kezdő lökésnek nagyszerű volt” – emlékszik vissza. Egyéni vállalkozóvá vált, és alkalmazottat vett fel, vásárolt egy MTZ traktort, és még földet is vásárolt, hitelre.

Tarka tőke
Közben egy tucatnyi bálához érkezünk. Egy fénykép kedvéért Zsolt készségesen felugrik az egyikre, de az éles napsütés nem jó a fotózáshoz. Néhány méterrel arrébb szarvasmarhákhoz érünk, amelyek békésen szálazzák a lucernaszénát.
Az első marhához fizetség fejében jutottak. Bérben műveltek egy földet, ám a megrendelő csak egy tehénnel tudott fizetni. „A gépszínben tartottuk, egy évig kerülgettük, mert rúgott rendesen” – mosolyog a gazda. Aztán meglátta a tehénben a fantáziát. Megellette, egyre több marhájuk lett, most már a magyar tarka a gazdaság motorja. Sok nyertes pályázatot köszönhet nekik, mert az állattartással értékes pluszpontokhoz tudott jutni. A trágya is előny, kevesebb műtrágyát kell vásárolni. A szarvasmarha emellett javítja a gazdaság likviditását is. „Előfordult már, hogy a terményt késve fizette ki a megrendelő, csak úgy tudtam a géphitelek törlesztését fizetni, hogy eladtam néhány üszőt” – árulja el a finanszírozási trükköt a gazda. Szarvasmarhából ugyanis nincs túltermelés, könnyű készpénzzé tenni. Ha pedig fogytán az állomány, nevelnek újabb egyedeket.
A magyar tarkát legeltetik, szabad tartásban, extenzíven nevelik. Üszőket és borjakat is értékesítenek. A külterjes marhatenyésztés kiszámíthatóbb, stabilabb, mint manapság a sertés, ezért is szereti Zsolt. Az újszülött borjú ára 80 000–120 000 forint, de amikor eléri a négy-öt mázsát, kilónként már 600-800 forintot is megadnak érte. „Amikor még jól ment a török export, ennél többet is…” – idézi fel Zsolt. Ezzel együtt nyugodt a piac, nincsenek nagy áringadozások, a marha amúgy sem annyira szapora, mint a sertés, a baromfi.

A folytatást olvassa el a top agrar magazin októberi számában, melyre itt fizethet elő!

Facebook Comments