Aszódi János: „Csak az marad meg, aki fejleszt”

Üde színfolt volt az 1. Karintia − Top Agrar szójatermesztési konferenciánkon, amikor az azt moderáló Aszódi János – az ATV Új Mezőgazdasági Magazin műsorvezetője, volt vetőmagosként és gyakorló kertészként – szakmai vitába bonyolódott egy cégvezetővel. Immár 26 éves rutinjával kevesen látják tisztábban itthon a korszakos változás előtt álló agrárium helyzetét, mint ő. (a fenti fotón Júlia lányával –  a szerk.)

top agrar: Még a szójakonferenciánkon is érződött a gazdák aggodalma a jövőtől. Mi lesz 2020 után azokkal, akik csak támogatással nyereségesek, ha lefaragják az uniós forrásokat? Felgyorsul az agrárelvándorlás?
Aszódi János: Nem hinném, hogy a támogatások csökkentése érdemi változást jelent majd 2020 után. A profi gazdák meg tudják majd találni a számításukat EU-s támogatások nélkül is. Én úgy látom, hogy aki csak a támogatásokból élt, az már nincs a mezőgazdaságban. A profiknak csak kényelmi szempont, hogy támogatást is kapnak pluszban. Ha pedig csökken az EU-s támogatás, akkor nem csak nálunk csökken. Ugyanannyival lesz nehezebb a konkurens cseh, lengyel, szlovák és a francia, német paraszt helyzete is. Nincs okunk az aggodalomra, mert Magyarország a gazdálkodás terén egyáltalán nem áll rosszul. Sokfelé jártam a világban, járok ma is külföldre az ottani gazdákhoz, látom, hogy a magyar mezőgazdaság most is világszínvonalú.

+ A természeti adottságaink vagy a versenyképesség alapján?
– Az adottságaink is jók, de világszínvonalúak vagyunk a gépesítésben is: olyanok a gépeink, eszközeink, mint Nyugat-Európában. Az alkalmazásban vannak persze kivételek, de alapvetően gyönyörűek a szántóterületeink, a növénytermesztés szuper, a nagyobb állattenyésztő gazdaságaink is kiválóak, nagyon jó a brojlercsirke-, a húsmarha-, a sertésállományunk is. Ha a gazdálkodást nézzük, abban sem vagyunk elmaradva senkitől, ezt látom! Nem kell hanyatt esni a külföldi eredményektől, nem vagyunk rosszabbak, mint ők.

+ Ezt az agrárszakember vagy a médiaszemélyiség mondja?
– Eredetileg kertészmérnök vagyok. Mielőtt tévézni kezdtem, Kecskemét mellett gazdálkodtam: ültetvényeket béreltem, volt barackosom, almásom, műveltem szőlőt is. Azután a tévézés mellett, 11 évig vetőmagboltom és egy növényvédőszer-üzletem is volt a városban. Mind a mai napig van egy nagyobbacska kertem, tanyám, gyümölcsössel és veteményessel: a zöldborsótól kezdve a krumpliig.

+ A tévézést hogyan kezdte?
– Már 1990 óta televíziózom. Kezdetben hírműsorokban dolgoztam, de hamar megcsináltuk Kecskeméten a városi televízióban az ottani agrárműsort: a Mezőgazdasági Magazint. Nem sokkal később, 1993-tól Új Mezőgazdasági Magazin néven, azaz immár 26. éve − ebből 19. éve az ATV csatornáján − fut a műsor. Közben párhuzamosan dolgoztam a szegedi körzeti stúdióban Bán János idejében az Éléskamra szerkesztő-műsorvezetőjeként. Azután az M1 csatorna Gazda TV-jébe is bedolgoztam Papp Ferenc kérésére. A kezdetektől részt vettem a Duna TV Gazdakör műsorában Pekár Istvánnal, amíg meg nem szűnt a műsor. Nagyon sokat köszönhetek ezeknek az embereknek, tőlük tanultam a szakma nagy részét.

+ Azóta nagyot változott az agrármédia helyzete is. A közönség is más lett, másként kell műsort csinálni?
– Abban nem változott, hogy érteni kell a szakmához. Nem véletlen, hogy én is 26 éve csinálom, mert nálam mindig a szakmaiság az elsődleges szempont. A politikát mindig is igyekeztem távol tartani a műsortól. Aki nézi a magazint szombat-vasárnap reggelente, láthatja, hogy politikus csak a szakmáról beszélhet. Fontos az is, hogy az Új Mezőgazdasági Magazin saját vállalkozás, amelyben csak saját gyártású anyagaim vannak, amelyeket a kollégáimmal együtt készítek. Még a YouTube-ra, a Facebookra sem teszek fel máshonnan kapott, céges filmeket, szemben a konkurenseimmel.

+ Szombat-vasárnap reggelente hányan nézik a műsorát?
– Az Új Mezőgazdasági Magazin az ATV egyik legnézettebb műsora, hetente körülbelül 200 ezren nézik. A Nielsen piackutató adatai alapján a szombat-vasárnap reggeli időszakban ez a legnézettebb műsor: még az M1-et is le szokta pipálni. A 200 ezer televíziónéző mellett a megújított honlapom nézettsége is kimagasló, és a Facebookon is közel 30 ezer követőnk van.

Nagy István agrárminiszterrel

+ Szóval mégis nő az érdeklődés a mezőgazdaság, legalábbis az agrártémák iránt? A műsort a profi gazdák vagy a vidéki élet iránt érdeklődő városiak is nézik?
– A Facebook adatai alapján a 40 év alattiak szinte csak itt követnek minket, az idősebbek a TV-ben nézik a műsort. Ezért kell a „teljes pályás” elérés, hogy televízión, honlapon, YouTube-csatornán és a Facebookon is elérjenek minket. Ezt együtt más orgánum nem csinálja, hiába mutatnak nagy elérési számokat, ha nekik nincs televíziójuk.

+ Hányan készítik a műsort, már a kislánya is besegít?
– Három vágó, három-négy operatőr, és valóban, Júlia lányom is segít. Egy-egy stábban ketten-hárman vagyunk. Profitorientált vállalkozás vagyunk, a reklámokból és a támogatásokból tudjuk fenntartani a műsort.

+ Mi a titka, hogy azon a piacon, amelyen túl nagy az állami média, mégis ez a legnézettebb agrárműsor?
– Ha nagyképű lennék, most azt mondanám, „mert jó vagyok”. Megtanultam a szakmát, ez talán látszik a műsoromon, ezért is szeretnek az emberek. Ha elmegyek egy kiállításra, ezt érzem, odajönnek, gratulálnak, kezet fognak. Rám írnak a Facebookon is. Ritkán kapok persze negatív véleményt is, de az is kell.

+ Nem azért szeretik, mert nekik is hasznot hoz, amit látnak? Mit ajánl azoknak, akik a klímaváltozásos, keményebb versenyt ígérő, 2020 utáni időben is talpon akarnak maradni?
– Alkalmazzanak energiatakarékos és vízmegőrző művelést. Én is a Birkás Márta professzor asszony féle forgatás nélküli, vízmegtartó művelés zászlóvivője vagyok. Fontos, hogy végre minél többen és többet öntözzenek, ne folyjon el a Dunán, Tiszán a víz felhasználatlanul. Végre használjuk fel ezt a páratlan nemzeti kincset, mert a klímaváltozásban már a gabonát is öntözni kellene, hogy ne csak 5 tonna legyen az átlagtermés, hanem legalább 12!

+ Azé a jövő, akié a víz?
– Azé a jövő, és az marad meg, aki fejleszt! Minapi hír, hogy egymilliárd eurós kertészeti gigaberuházás kezdődik Hegyeshalom−Bezenye térségében. Ilyenből kellene még 50-100 darab Magyarországra, hogy végre mi lássuk el Európát zöldséggel, gyümölccsel, mert el tudnánk. Hiába páratlan értékünk a víz, a nap, a talaj, de tőkénk nincs hozzá. Ha ideengedjük a befektetőket, mint Bezenyére, az óriási lehetőségeket teremthet. Szóval a fejlesztés és a precíziós gazdálkodás az első, de ez utóbbi akkor lesz sikeres, ha értünk is hozzá. Az önmagában nem „precíziós gazdálkodás”, hogy nyomkövetőt vagy automata kormányt szerelünk a traktorra. Ez egy komplex tudomány a talajtól kezdve a növényvédelmen keresztül a gépeken át a korszerű technológiák alkalmazásáig. Magam is igyekszem tenni azért, hogy az emberek ezt megértsék.

+ Az átlag 60 éves gazda képes megérteni, használni ezt a digitális technikát, vagy meg kell várni a generációváltást?
– Az a generáció, amely a rendszerváltás idején jutott földhöz, kezdett gazdálkodni, nem fogja tudni ezt a forradalmi technológiát alkalmazni, ez a gyerekeikre marad, vagy a fiatal alkalmazottakra. Csak ők tudják igazán jól használni, de ez esetben is vannak kivételek. Ha a tulajdonos 60-70 éves, alkalmaznia kell olyat, aki érteni fog hozzá. Az idősebb szakembereknek – tisztelet a kivételnek – általában nincs hozzá affinitása, ezt magamról is tudom. Az én gyerekeim is már sokkal jobban benne vannak az informatikában, mint én.

+ De egyre kevesebb fiatalt vonz a mezőgazdaság, elakadt a generációváltás. Ez az akadály, ezért kell kormányprogramokkal gyorsítani?
– Mert az „öregek” vagy nem akarják odaadni, vagy nincs kinek átadni a gazdaságot, mert a gyerekük nem akarja folytatni. Meggyőződésem, hogy a generációváltás így vagy úgy, de 5-10 éven belül úgyis végbemegy. Ha másért nem, mert fizikailag nem fogják bírni az idősebbek a munkát: átadják vagy eladják a gazdaságot. Nem értékelném túl ezt a témát, úgyis meg fog oldódni: a földet be fogják vetni, az pedig, hogy ki veti be, csak részletkérdés…

+ És hogy mivel, hogy bírja-e az aszályt? A klímaváltozásban is segít a híres magyar lelemény?
– Erre – az öntözésen kívül – itthon sem tudnak mit kitalálni. Már azoknak a fajtáknak a többségét sem mi nemesítettük ki, amelyeket termesztünk. Azok a hibridek pedig, amelyeket majd öt év múlva fogunk Magyarországon vetni, már készen vannak. Az erre szakosodott nagy kereskedőházak már kinemesítették. A magyar lelemény pénz nélkül kevés, mi „csak” az alkalmazói vagyunk annak a know-how-nak, amit a multinacionális globális csoportok megcsinálnak, ezt mint régi vetőmagos, én is tapasztaltam. Az elmúlt tíz évben teljesen kicserélődtek a köztermesztett fajták. A kukoricahibridek 90-95%-a külföldi, csak mutatóban van egy-egy magyar. A hazai búzák is egyre inkább kiszorulnak. A zöldségekből talán még a magyar paprika állja a sarat, de már a paradicsomok között sincs itteni. De az, hogy mi csak az alkalmazói leszünk a külföldi technológiai és genetikai innovációnak, nem biztos, hogy baj. Ezt a nagyon nagy tőkeigényű kutatás-fejlesztést, mint a nemesítés, miért is kellene nekünk vállalni?

+ Mivel lehetünk akkor a klímaváltozásban is sikeresek?
– Hogy képesek leszünk alkalmazkodni: olyan fajtákat használni, amelyek bírják ezt a klímát, és olyan technológiát, amellyel megőrizzük a talajban a vizet, amiből már most sincs elég. De ehhez szakember, tudás kell! Az, hogy minél többen menjenek agráregyetemekre, és a következő generáció is olyan elszánt legyen, mint mi. Személy szerint jómagam is annak örülnék, ha több „ifjú Aszódi” lenne, akiknek én is át tudnám adni a szakmai tudásom.
Sz. S. P.

Életrajz:
Aszódi János 56 éves, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán végzett 1983-ban. A Kecskeméti Szakszolgálati Állomáson dolgozott hat évig, majd a Bácsmag Kft. gabona-burgonya osztályára került. 1991 óta vállalkozó. Tizenegy évig vetőmag- és növényvédőszer-üzletet üzemeltetett a kecskeméti piacon. 1990 óta televíziózik. A Kecskeméti Városi Televízióban a Mezőgazdasági Magazin című műsorban szerkesztőként dolgozott. 1993-tól itt saját műsort indított Új Mezőgazdasági Magazin néven. A műsor 2000-ben átkerült az ATV csatornájára, ahol azóta is folyamatosan látható, immár 19. éve. Közben szerkesztette a szegedi körzeti stúdió Éléskamra című műsorát, és bedolgozott az M1 Gazda TV-jébe, valamint részt vett a Duna TV Gazdakör című műsorában. Tudósítója volt a Magyar Rádió Falurádió műsorának is.
Egyedül él, két lánya van, Anna és Júlia. Júlia lánya segít a műsorkészítésben. Hobbija a színház, zene, tánc.

Az interjú nyomtatásban a top agrar magyar kiadásának 2019/4. számában jelent meg.

Facebook Comments