Csaknem 15 milliárdos forrás a “kiválósági” programból

 

„Kilépni a nemzetközi porondra”

Három évre csaknem 800 millió forint támogatást nyert el GMO-mentes fehérjekutatásokra a NAIK a Tématerületi Kiválósági Programból. Az idén a program keretében összesen 14,6 milliárd forintot osztottak ki a 26 nyertes intézménynek – közöttük 18 állami egyetemnek és 8 állami kutatóhelynek, hogy „kiléphessenek a nemzetközi porondra”.

A GMO-mentes fehérjetakarmány témának a NAIK lesz a magyarországi – és remélhetőleg nemzetközi – „nagykategóriás központja”. Birkner Zoltán, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke ezzel az magyarázattal jelentette be Gödöllőn, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) évi 260 millió forintban, azaz három év során csaknem 800 millió forint támogatásban részesül.

GMO-mentes takarmányra

A gödöllői kutatóintézeti központ – az NKFIH Tématerületi Kiválósági Programból – a GMO-mentes fehérjekutatásokra nyerte a támogatást.

De a NAIK csak az egyike annak a 26 nyertes intézménynek – közöttük 18 állami egyetemnek és 8 állami kutatóhelynek – amelyeknek az idén a program keretében összesen 14,6 milliárd forintot osztottak ki. Birkner Zoltán szerint ugyanis a tématerületi programokkal – amelyek magyarországi bevezetését még Palkovics László miniszter indította el – azt szeretné a hivatal elérni, hogy magyar állami egyetemek és állami kutatóintézetek az adott témának „nemzetközi centrumaivá” váljanak. E célra ezért nem csak a normál pályázati konstrukciókat használhatják az érintettek, hanem a tématerületi programmal tudományterületeken, intézeteken is átívelhetnek, hogy az adott témának – mint mondta – „nemzetközi csomópontjává” válhasson az adott intézmény. Az új – immár EU-s szemléletű – rendszer eredményeként az a nem titkolt cél, hogy társadalmi, vagy gazdasági értelemben hasznosuló eredmények szülessenek. A programot jövőre is folytatva azt akarják elérni, hogy ezek az intézmények – Birkner Zoltán szerint – „ki tudjanak lépni a nemzetközi porondra”.

A tématerületi program nyertesei jóvoltából így az idén összesen 55 projekt indul el Magyarországon, amelynek a támogatása nem is csak egy évre szól, hanem 3 éves finanszírozási periódust jelent.

Fenntarthatóság és élhetőség

Minden nyertes pályázatnak azonban illeszkednie kellett az előre kialakított 4 fő tématerület valamelyikébe. E négy főtéma egyikre volt az a „fenntartható környezet” is, amelyre a NAIK is sikerrel pályázott, és amely a fenntarthatóság mellett az elnök szerint az élhetőségről is szól: és a mezőgazdaság, az állattenyésztés fontos területére fókuszál.

Gyuricza Csaba, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója ismertette, hogy a Tématerületi Kiválósági program keretében, a „Fehérjetakarmány-program a magyar mezőgazdaság minőségi és mennyiségi fejlődéséhez a társadalom jólétének erősítésére” című programnak, amivel a 260 millió forint támogatást elnyerte a NAIK fontos előzménye, hogy tavaly a kormány elfogadta a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot. Ezt egészíti ki ugyanis a NAIK most induló saját projektje is. Arra akar választ adni, hogyan lehet a magyar mezőgazdaság, állattenyésztés számára – a GMO-s importszóját kiváltva, kiegészítve – alternatív fehérjeforrásokat biztosítani. Azért, amit az alaptörvénybe is foglaltak, hogy – mint mondta – „a magyar mezőgazdaság a jövőjét GMO-mentesen képzeli el”.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója: ” százszorosan fog megtérülni”

Ehhez az alapanyag-előállítás oldaláról csaknem minden rendelkezésre is áll a főigazgató szerint a fehérjetakarmány kivételével. Napjainkban a szója 95%-át emiatt Dél-Amerikából: Brazíliából és Argentínából importáljuk, és ez a szója nagyrészt génmódosított. Az állattenyésztésen keresztül a feldolgozott élelmiszerben közvetetten ez a fehérje kerül, de ezt a szóját – Gyuricza Csaba szerint – teljes egészében nem lehet hazai forrásból kiváltani. Lehetnek azonban alternatív megoldások. Ezeket célozza a nyertes pályázat: hogyan lehet GMO-mentesen magyar saját forrásból – a szójatakarmányt – a szójához hasonló fehérje és aminosav-összetételű takarmányokkal kiegészíteni, amelyek biztosítják a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét.

Akáclomb és rovarliszt

Melyek azok az alapanyagok, amelyek az innováció részét képezik és rendelkezésre is állak? Gyuricza Csaba szerint például a sör-, a (növény)olajipari, a bioüzemanyag-gyártási melléktermék, az akáclomb, vagy éppen – szigorúan csak takarmányozásra – a „rovarliszt”. Bőségesen találni ugyanis olyan fehérjeforrásokat a magyar mezőgazdaságban, amelyeket a főigazgató szerint jelenleg még nem hasznosítunk fenntartható és versenyképes módon.

A gödöllői projekt célja tehát, hogy a – szójához hasonló fehérje-összetételű – jól hasznosítható fehérjehozamú takarmányforrásokat hozzanak létre, amely a magyar agrárium fenntarthatóságát és versenyképességét tudja segíteni.

A NAIK, amely 13 intézményből és 4 hozzá tartozó gazdasági társaságból, mintegy 1300 munkatársból áll, ezzel kívánja bemutatni, hogyan lehet az intézményrendszeren beül a szinergiákat kihasználni és egy interdiszciplináris jellegű kutatást úgy végezni, hogy abban az intézmények és a szakterületek nagy része képviselve legyen.

Százszorosan fog megtérülni”

A fehérjeprogramban a NAIK-intézmények több mint a fele valamilyen módon részt vesz és a gazdasági élet szereplőivel, más kutatóintézetek kutatócsoportjaival is szoros lesz az együttműködés.

Az előadása végén Gyuricza Csaba egy bátor ígéretet is tett. „Számításunk szerint minden egyes forint (800 millió Ft), amit erre a célra fordítunk, százszorosan fog megtérülni a nemzetgazdaság számára a projekt sikere esetén” – mondta a főigazgató, mert reményei szerint ez az egész nemzeti fehérjetakarmány-program sikerét hozza. Eszerint a GMO-s szóját kiváltó csaknem 800 millió forint mintegy 80 milliár forintos pluszt hoz 3 év alatt.

Facebook Comments