Csapadék a láthatáron – 20 mm is eshet vasárnapig!

A hét első felében folytatódik, illetve tovább fokozódik a szárazság, az előrejelzési térképeken azonban már megjelentek azok a ciklonok, melyek a hét második felében és a jövő héten délnyugat felől közelítik meg hazánkat, így jó eséllyel szállítanak csapadékot is térségünkbe. 10-20 milliméter csapadék hullhat vasárnapig – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzésében.

Az előttünk álló hét első felében nem változik számottevően időjárásunk. Gyakran lesz élénk a szél, ami a száraz talajt könnyen felkapja. Szerdától azonban délnyugatira fordul az áramlás, és egyre nedvesebb légtömegek áramlanak fölénk. Szerdán és csütörtökön csak elszórtan lehet kisebb eső, zápor, majd a jelenlegi számítások szerint pénteken országszerte, szombaton főként keleten, vasárnap pedig délnyugat felől ismét sokfelé várható eső, zápor, néhol zivatar. A csapadék mennyisége általában 10 és 20 mm között valószínű a hét végéig, de az időjárás csapadékos jellege várhatóan a jövő héten is megmarad.

Kedden és szerdán a szélvédett, környezetükhöz képest alacsonyabban fekvő területeken lehetnek még gyenge fagyok, a hét további részén azonban többnyire fagymentesek lesznek az éjszakák. A nappali hőmérséklet a hétfői lehűlés után csütörtökig ismét melegszik, majd a pénteki ciklon hoz átmeneti, nyugaton több fokos, keleten gyengébb lehűlést.

Március utolsó hetében ennyi csapadék hullott (mm):

Az elmúlt héten a megelőző hetihez igen hasonlóan alakult az időjárás, és ezen belül a csapadék eloszlása is. Ez azt jelenti, hogy hétfő kivételével sehol sem esett egy csepp sem az országban, és hétfőn is csak a Dunántúl délnyugati felén volt némi eső, ami csak a határ mentén érte el néhol a 10 mm-t. Február eleje óta tart ez a száraz, ugyanakkor az átlagosnál melegebb időszak. A márciusi havi csapadékösszeg az Alföld jó részén az 5 mm-t sem éri el, de a keleti országrészben majdnem mindenütt 10 mm alatt marad. A sokévi átlaghoz viszonyított hiány országszerte 20-30 mm közötti.

A március hónapban hullott csapadékmennyiség (mm):

Már februárban is hasonló volt a helyzet, így az elmúlt két hónap csapadékösszege a Dunától keletre 20 mm alatt maradt, és csak a délnyugati tájakon érte el a 40 mm-t. Ebből adódóan a talajok is tovább száradtak. A felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent, a nyugati és északi határszél kivételével a 30%-ot sem éri el. Az ennél mélyebb rétegek több nedvességet tartalmaznak, de a téli csapadékmennyiség nem volt elegendő a nagyobb mélységek őszi aszály utáni feltöltéséhez, így 50 cm alatt is számottevő hiány mutatkozik (4. ábra). Az aszály jelei a keleti országrészben sokfelé, a Dunántúlon foltokban mutatkoznak, keleten is főként a rossz víztartó képességű talajokon súlyos a helyzet.

A talaj nedvességtartalma a felső 20 cm-ben (%):


Átlaghőmérséklet tekintetében a sokévi átlagnak többnyire megfelelően alakult az elmúlt hét. A száraz, napos időben jellemző volt a nagy napi hőingás. A hét eleji felhősebb hajnalok után szerdától sokfelé csökkent fagypont alá a hőmérséklet. Főként a csütörtöki fagyok okoztak ismét károkat a virágzó kajszi illetve mandulafákon, amikor az Alföldön többfelé hűlt -4 – -7 fokig 2 méteres magasságban is a levegő.

Az őszi vetések a napos, meleg időben gyorsan fejlődnének, de a legtöbb helyen a szárazság lassítja ezt a folyamatot. Az őszi kalászosok többnyire a bokrosodás fenológiai fázisában járnak, de ennek mértéke elég eltérő az országban az őszi illetve kora tavaszi talajnedvességi viszonyoknak megfelelően. Egyre több gyümölcsfa virágzik, számukra is és a különböző kártevők elleni védekezésben is kedvező a napos, száraz idő. Az 5 cm-es talajhőmérséklet jellemzően 9 és 11 fok között alakul. Bővebben itt!

Facebook Comments