„Digitális egyetemet szeretnék” – Palkovics László

Az önvezető gépek irányába tartunk, digitális világban élünk, aminek meg kell jelenni az oktatásban is, állítja Dr. Palkovics László, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora, aki már egy digitális agráregyetemet szeretne létrehozni mobiltelefonos alkalmazásokkal, interaktív előadásokkal.

Február 15-ig lehetett az őszi egyetemi képzésekre jelentkezni. Hány főre számít a tavalyi 2847 fő után?
Palkovics László: Négyezer jelentkező körül.

Most hányan tanulnak a SZIE-n?
Jelenleg mintegy 12 ezren.

A fiataloknak nem vonzó a szakma, az agrárkamara és a fiatal gazdák szövetsége, az AGRYA programokat indított a népszerűsítésére. Mi a SZIE receptje?
Demográfiai okai is vannak, hogy az egész felsőoktatásban, így az agrár-felsőoktatásban is, csökken a hallgatói létszám. Nagyon fontosak az agrárképzést és agráriumot népszerűsítő programok, hiszen a középiskolások jelentős része nincs tisztában azzal, hogy milyen lehetőségei vannak pl. egy agrármérnöknek. A Szent István Egyetemnek is vannak hasonló programjai, mint például a „Hello modern agrárium!”, vagy a hallgatói toborzóprogramunk, amely keretében a jelenlegi vagy a végzett hallgatóink visszamennek a volt saját középiskolájukba és bemutatják az itt folyó képzéseket, lehetőségeket. Kiemelt szerepe van az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításnak is, ami szinte az utolsó „lökést” jelenti a jelentkezők számára, hogy melyik egyetemet jelöljék be az első helyen. A SZIE nagy erőkkel készült a rendezvényre, a standunk is ezt mutatta, s úgy vélem, az idei esztendőben az első 5 között voltunk a megjelenés tekintetében. Az egyes karoknak is vannak – őszi, téli – nyílt napjai, amelyeken a középiskolások bepillanthatnak az itt folyó munkába, még a laboratóriumokéba is.

És mégis csökkent a jelentkezők száma?
Szerencsére az agráregyetemek között a SZIE-n csökkent a legkevésbé. Az is számít, hogy a fővárosban két campusunk van, illetve a gödöllői is Budapest közelségében található. Fontos a középiskolásoknak a nyüzsgő nagyvárosi élet, ahol az egyetemi éveiket tölthetik. Digitális világban élünk, az önvezető gépek irányába tartunk és sokkal magasabb színvonalat kell elérni az agrártermelésben és a feldolgozásban, aminek az oktatásban is meg kell jelennie – elektronikus tananyagok formájában. Ezért – komoly szakmai tudásra alapozva, erős gyakorlati képzésekkel –egy „digitális egyetemet” szeretnénk létrehozni: mobiltelefonos alkalmazásokkal, interaktív előadásokkal növelve a kompetenciákat, amely egyben vonzó is lesz a jelentkezők számára.

Milyen modellt javasol?
Be kell látni, hogy az agrár-felsőoktatásunk szétaprózódott, ami minőségi problémákat is felvet. A képzési helyek nagy része folyamatosan kiürül: se oktató, se hallgató, miközben vannak olyan intézmények, mint a miénk is, amelyek a különböző diszciplínák tekintetében rendelkeznek önálló tanszékekkel és felkészült oktató kollégákkal. A hallgatókért vívott küzdelemben azonban sok mindenre képesek az egyetemek. Olyan szakokat, és azon belül olyan tárgyakat is próbálnak oktatni, amikhez se gyakorlatuk, se erőforrásuk: szőlészetet, borászatot, élelmiszer-tudományt, amihez a SZIE-nek van meg a szakmai háttere. Az biztos, hogy ebben lépni kell! Abban bízom, hogy késő tavasszal erre megszületik a megoldás.

Mi a baj a bolognai rendszerrel?
Sokan azt feltételezik, hogy az alapképzés sokkal magasabb szintű tudást ad, mint valójában. Emiatt a vállalatok az alapképzésben végzett hallgatóknak is magas fizetést adnak, ezért gondolják úgy a hallgatók, hogy nem szeretnének az egyetem mesterképzésén még két évet eltölteni és okleveles mérnökké válni, ami egész Európában szintén probléma. Meg kell értetni a diákokkal, hogy ugyan az alapszintű agrárképzéssel 3,5 év után is lehet jó fizetést kapni, de hosszú távon a mesterképzés sokkal jobb befektetés.

Ez sem lesz könnyű, ahogyan a szarvasi kart sem volt egyszerű integrálni. Hogyan sikerült?
A vidéki karokból egyedül a szarvasi maradt meg, amihez személy szerint is ragaszkodom. Ott van a Tájépítészeti Karunk Arborétuma és a szarvasi kar a vízgazdálkodási képzésünk központja. Komoly támogatónk a képzés fenntartásában a szarvasi Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) intézete, közösen nyertünk el egy öntözésfejlesztési pályázatot is. Továbbá Szarvason van az egyetem vízi tábora, a „SZIE Regatta” versenyt is minden évben itt rendezzük meg, aminek tavaly már több mint 800 résztvevője volt. Remek egyetemi csapatépítő program.

Minta lesz a SZIE átalakítására a Corvinus, amelyről az a hír járja, hogy elit (magán)egyetemmé válik?
Ezt a modellt sokan félreértették, mert talán nem volt elég jó a kommunikációja. Szó sincs arról, hogy elit „magánegyetemmé” válna a Corvinus, aminek 3 évig voltam tudományos rektorhelyettese. Nem jelenti azt, hogy csak fizetős hallgatók lesznek. Az Egyetem a – hazai-külföldi – fizetős hallgatók mellett az államtól is kap majd megbízást attól függően, hogy az adott szakterületen hány végzősre lesz szükség. Ezekhez az oktatási feladatokhoz a központi forrást hallgatói ösztöndíj formájában fogják megkapni , a diákok ebből fogják a képzésüket finanszírozni. Szemben a hagyományos rendszerrel, amelyben az állam közvetlenül az intézménynek fizeti meg a hallgatók képzését. Az új modell fontos lehetőség az agráriumban is, ahol a gazdálkodó család általában nem tudja megfizetni a gyerekek egyetemi képzését.

Versenyezniük kell a helyekért a külföldi diákokkal?
Nem jelenti feltétlenül azt, hogy több lesz a külföldi hallgató, de ezt külön programokkal – amilyen például a Stipendium Hungaricum – tudjuk növelni, de szeretnénk fizetős külföldi hallgatókat is. Szerintem, összefüggésben a kormány keleti nyitás és déli nyitás politikájával, kell is növelni. Főleg a Távol-Keletre, Kelet-Ázsiára és Afrikára szeretnénk e téren koncentrálni, hiszen korábban volt trópusi tanszékünk. A képzés mellett azért is építjük az afrikai kapcsolatainkat, hogy az ottani élelmiszertermelés fellendítésébe szakmailag be tudjunk kapcsolódni. Sajnos a bővítéshez nincs elég kollégiumi férőhely, ezért fontos – a SZIE esetében is – új férőhelyek építése. Ha ugyanis több külföldi diák jön a kollégiumba, a magyar hallgatók kiszorulnak. A Stipendium Hungaricum programban érkező külföldi hallgatóknak már most is csak egy évig garantálhatjuk a kollégiumi ellátást. Nagyon jó lenne, ha minden jelentkezőnek biztosíthatnánk a kollégiumi férőhelyet, amihez több száz újra lenne szükség. Gödöllőn most a szükségesnek csak az egyharmada áll rendelkezésre, 1700 fő elhelyezését tudjuk biztosítani, a fővárosban még rosszabb az arány.

Jól értem, a Corvinusé nem egyedi, hanem rugalmasabb rendszer?
Erről van szó! Először a Corvinuson lépték meg, mivel az infrastruktúráját és gazdasági helyzetét tekintve a legjobb kondícióban van, de bármelyik egyetemen, akár a SZIE-n is bevezethető. A hazai felsőoktatásban amúgy is eleve lassú az egyes oktatási tevékenységek átalakítása, ami más szerkezetben egyszerűbb lehetne. Például könnyebbé válik a rátermett oktatógárda kiválasztása, sőt, a működést is segíti, hiszen nincs közbeszerzés.

A SZIE gazdálkodása az állami kvótára épül, de ez kevés. Azt nyilatkozta: meg kellene duplázni a „fejpénzt”. Célt ért?
Szeptembertől – úgy tudom – a tárca emelni fogja a fejkvótát, de sajnos folyamatosan csökken a hallgatói létszám. Az emelt kvóta is kevés ahhoz, amivel ezt a tőkeigényes képzést – a kémiai kísérletekkel, tanüzemekkel – finanszírozni lehet. A minisztérium tervezi, hogy a minőségi tudományos tevékenységet végző, kiemelkedően teljesítő intézmények esetében többletfinanszírozás lesz.

A folytatást olvassa el a top agrar magyar kiadásának 2019. februári számában. Keresse a lapot az újságárusoknál!

 

Facebook Comments