Halálstatisztika – német vita a mezőgazdaság amónia-kibocsátásról

Még meg sem jelent, máris komoly vitát váltott ki Németországban a Max-Planck-Institut tanulmánya a mezőgazdaság ammónia-kibocsátásáról. Julia Klöckner szövetségi mezőgazdasági miniszter regionális problémának tekinti. De Joachim Rukwied a parasztszövetség elnöke fenntartással fogadta a tudósok megállapítását.

A berlini Zöld Hét vásár nyitónapján számolt be a német közszolgálati csatorna, az ARD a Max-Planck-Institut kémiai kutató-intézet – még készülő – tanulmányáról, amely a mezőgazdasági kibocsájtású részecskék okozta haláleseteket elemzi.

Németországban évente csaknem 120 000 ember hal meg (főleg a nagyüzemi állattenyésztésből eredetű) részecskéktől. Ebből a „mintegy 45 százalékos részesedésével a mezőgazdaság a fő részecske-kibocsátó Németországban” – számolt be az orgánum. A trágyából felszabaduló ammónia-gáz a légkörben – más gázokkal együtt – ugyanis károsító részecskékké válik. Csak közvetlenül a mezőgazdasági ammónia-kibocsátás mintegy 50 000 korai halálért felelős.
Az alsó-szászországi Cloppenburg város külső kerületében lévő levegőmérő állomások rendszeresen jelentik a nagyobb részecskék szintjét, de olyan nagyvárosokban, mint például Hannover, szintén végeztek méréseket, számol be a magazin.

Klöckner figyelmeztet
Julia Klöckner német szövetségi mezőgazdasági miniszter (a kiemelt képen) – reagálva a tanulmányra – a Zöld Héten azonban arra figyelmeztetet, hogy “az ammónia nem haladja meg mindenhol a határértékeket”. A minisztérium ugyanakkor már keresi azokat a gazdaságokat, ahol problémát okoz az ammónia-kibocsátás. „Németország szándékában áll, hogy megfeleljen az ammónia-határértékeknek” – utalt Klöckner a Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági minisztérium (BMEL) erre vonatkozó szabályozására. A cél elérése azonban időbe telik. Példaként említette a miniszter a trágyatárolók leburkolását és a trágya gyorsabb felhasználását, amelyet a 2017-es német trágyázási rendelet is előír. A biogázüzemekben a trágya erjesztése is segít csökkenteni a kibocsátás okozta problémát.

Rukwied kétségbe vonja
A német termelői szövetség elnöke, Joachim Rukwied, szintén a berlini Zöldhéten azonban arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban mindig is volt részecske-szennyezés, és a „halálstatisztika” kérdéseket vet fel. A finomszemcsékkel kapcsolatos tanulmányt a Német Parasztszövetség (DBV) „rendkívül illékonynak” nevezte. Azért is, mert már létezik az állattenyésztésből származó ammónia csökkentésére a stratégiája.

A BUND állatihulladék-lerakót követel
A tanulmány hatására a BUND környezetvédelmi szervezet intézkedéseket sürget. Írják elő a tárolt trágyát borítását földdel, és határozzák meg az egy hektáron tartható állatok számát. „Tovább kell fejleszteni az állattenyésztési stratégiát, hogy megfeleljen a fenntartható mezőgazdaság számára” – javasolja a szervezet. Arra a 3-5 milliárd eurós forrásra utal, amelyet a BMEL tudományos tanácsadó testülete 2005-ben tartott szükségesnek erre a feladatra. A pénzt a szövetségi kormánynak az EU közös agrárpolitika (KAP) forrásaiból kellene felhasználni. A zöldszervezet a fogyasztókat is bevonná, hogy támogassák az állattenyésztés átalakítását.

Levegőterv
Németországnak – a 2005-ös szinthez képest – 29% -kal kell csökkentenie 2030-ra az ammónia-kibocsátását. Az unió NEC-irányelv határozta meg adott tagországban a fontos légszennyező-anyagok nemzeti kibocsátási határértékének a csökkentését. Az ammónia-kibocsátása azonban 2005 óta nem csökken, hanem növekszik. Még nagyobb erőfeszítésre van tehát szükség, hogy elérjék a németek 29%-os csökkentést főleg a mezőgazdaságban, amely a gazdasági ágazatok legnagyobb kibocsátó. A környezetvédelmi szabályozásért felelős Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium (BMU) azt tervezi, hogy 2019-ben bemutatja az úgy nevezett „tiszta levegő” tervét, amely rögzíti, mely ágazatnak kell jobban hozzájárulnia a részecskék csökkentéséhez.
Stefanie Awater-Esper, topagrar.com

Facebook Comments