Hogyan fejhetünk 10 000 kiló biotejet?

Mire figyeljünk, ha biotermeléssel szeretnénk nagyon sok tejet előállítani? A legfontosabb tudnivalókat megkérdeztük a tanácsadóktól és gyakorlati szakértőktől.

A biotermelés általában együtt jár a kisebb tejmennyiséggel és extenzív állattartással, de tényleg igaz ez az előítélet? Semmiképp! „Néhány üzemünkben 9 000 kilónál is több tejet fejünk” – mondja Dr. Peter Manusch, a bajorországi Naturland állattenyésztési tanácsadója.

Nem vitás, a biogazdasgokban nehezebb nagyon sok tejet termelni. Szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, és az abraktakarmány is drágább. A biotermelők tehénállománya – az átlagosan termelt tej mennyiségében – elmarad a hagyományos üzemek teljesítményétől.

A Baden-Württemberg tartományi hatóság, a Landeskontrollverband (LKV) számításai szerint a biogazdaságokban tartott tehenek átlagosan 6000 kg tejet állítanak. Ez csaknem 1700 kilóval kevesebb, mint a hagyományosan tartott állatoké. A többi német tartományi hatóságnak ugyan nincs adata külön a biotej-termelésről, de a számok hasonlóak lehetnek.

De ez csak az átlag, mert Dr. Otto Volling, a Bioland tanácsadója szerint egyes biotej-termelők hasonló csúcsteljesítményeket tudnak elérni, mint a hagyományos tejgazdaságokban. Niedersachsen-ben a bioüzemek átlagos teljesítménye 6578 kilógram – egyes üzemek viszont a 10 000 kg-nál is több tejet produkálnak. Mit csinálnak másképp?

A legjobb genetika: A nagy hozamú termelésben döntő az állat genetikája. A legnagyobb hozamra a Holstein tehenek képesek. A 6 488 kg-os termelésükkel – 480 kg-mal haladják meg a biogazdasági tehenek átlagos hozamát – olvasható a baden­württembergi LKV adatai között.
A tehenek nevelése során azonban nem kizárólag a tejhozamra figyelnek, mint ezt a németországban használatos „ökológiai tenyészérték” (ÖZW) is bizonyít. Ezt a mutató Bajorország, Baden-Württemberg és Ausztria illetékesei közösen dolgozták ki, hogy a termelők el tudják érni „a nagy hozamú, de alulteljesítő, ezért hosszú élettartamú teheneknél a gazdaságilag optimális tejtermelési szintet”. Az ÖZW értékben, amelyet amúgy a tarka és a barna állományokra határozták meg, a tejhozam csak 20 százalékkal, a fontosabb tényező – mint az állat általános erőnléte – 65 százalékkal szerepel. A Bajor Mezőgazdasági Minisztérium szerint az ÖZW a jó perzisztenciát és a laktáció időszakaira jellemző teljesítménynövekedést is figyelembe veszi.

Az alaptakarmány is fontos az állomány nagy teljesítményében. „Nagy tejmennyiséget csak jó minőségű alaptakarmánnyal lehet elérni” – mondja Sören Binder, a Bioland tejtermelési tanácsadója. „Annak ellenére, hogy az alaptakarmány termesztése sem kockázatmentes, a silókukorica szerepe fontos” – teszi hozzá Dr. Manusch.

Nagy hozamú állománynál a tej legalább felét alaptakarmánynak biztosítania” – magyarázza Dr. Volling. Ezért érdemes az alaptakarmány arányát – a napi 27 kiló tejhez szükséges mennyiségre – növelni, és a tehén egyéni teljesítményétől függően adni az abrakot.

Alaptakarmány abrak helyett: Az abrakkal érdemes spórolni, ajánlják a tanácsadók. A bio-abraktakarmány ugyanis – főleg a tej árához viszonyítva – drágább, mint a hagyományos mezőgazdaságban. „Az abraktakarmány utolsó kilói kiszorítják a tömegtakarmányt, és ezért azok kevésbé hatékonyak. A gazdáknak éppen ezért pontosan ki kell számolni” – tanácsolja Dr. Manusch. Az egyes összetevők kiválasztásánál a magas tápértékű és a tehén bendőjében még le nem bomló anyagokat ajánlják.

A napi 21 kg feletti szárazanyag-felvételhez fontos, hogy a tehén szabadon elérhesse az etetőt. „A nagyhozamú állományt tartó üzemek gyakrabban etetik a teheneket, gyakrabban töltik fel a vályúkat, vagy csali táplálékot is használnak. Az etetővályút naponta tisztítják, hogy étvágygerjesztő maradjon a takarmány” – mondja Dr. Manusch.

A folytatást olvassa el a top agrar magyar kiadásának 2019. februári számában. Keresse a lapot az újságárusoknál! Vagy fizessen elő most kedvezményesen itt!

Facebook Comments