Karácsonyi számvetés – Köszöntő a 2. számhoz

Nyakunkon a Karácsony. Az ünnepi készülődés a számadás ideje is egy újabb kalandos évé. A száraz tavaszt sokfelé követte nyári aszály… Gyászosan „fizettek” olyan pénzes növények, mint az ország északi felén a szója. De ott is állta a sarat a napraforgó, bár a végén leesett az ára. Jól muzsikált a kukorica. Ha rekord nem is lett, főleg – a durva német aszály után – szépen emelkedő árakkal. Legalább arrafelé kelendőbb a takarmány, mint itthon – az afrikai sertéspestis-járványt megelőző állománykivágások után. Disznófronton mégis éled a hazai derű az ünneppel emelkedő árakkal.

De mi lesz jövőre, ha a szomszéd államokban tényleg megállíthatatlan a vírus? És mit vessünk akkor tavasszal: aszályállót, takarmánynak valót, vagy GMO-mentes szóját? Itthon ugyanis már csak alig százezer forintot adtak lapzártánkkor a „magyar” szójabab tonnájáért. Hiába a GMO-s importot kiváltó fehérjetakarmány-program, nincs hozzá hazai nagy extraháló, aminek megérné többet adni érte. A legalább 100 ezer hektáros tervek ellenére – a tavalyi 70 ezer után – az idén így csak 60 ezer hektáron vetették.

Erre jött a klímaváltozás. „Ilyen rossz szójaévünk még nem volt, mint az idén” – panaszkodott a szárazságra az egyik borsodi termelő. Öntözni kellene mindent, amit csak lehet. De ezekkel a terhekkel, adminisztrációval, a – legálisan – öntözött portéka méregdrága lenne. Kis túlzással ezért lettünk „egymillió” be nem jelentett „feketekút” országa. Brüsszelben joggal követelik, hogy öntsünk végre tiszta vizet a pohárba. De a – kutanként akár 1−1,5 milliós költségű, izzasztó procedúrák miatti – közfelháborodást megspórolva, inkább újabb két évvel elhalasztjuk a legalizálást. Pörög a gazdaság: bő 4%-kal nő a GDP, de a feketekutakon nem pörög a „vízóra”, máshol viszont annál inkább. „Bezzeg a sógoroknál!” Ausztriában csak a versenyképességet és az öntözést valóban ösztönző terheket raknak a gazdák vállára. Nálunk még az öntözésfejlesztési pályázati kiírások is olyan életszerűtlenek, hogy az ötvenmilliárdos keret fele sem fogyott el két év alatt. Az állami vízi létesítmények rekonstrukciójára szánt évi alig 17 milliárd forintból pedig – a csatornákban elég víz híján – csak sántikálhat az agrárium jövőjét eldöntő program. Adódna más megoldás is: gyors fajtaválaszt adni a klímaváltozásra a genomszerkesztéssel. Precíziós nemesítéssel aszályállóbbá lehetne tenni a szóját, a kukoricát … mást is, de az Európai Bíróság döntésével a genomszerkesztés is GMO-nak számít. Azaz itthon tiltott gyümölcs a köztermesztésben.

Ne keseregjünk! Valljuk be, ilyen piaccal, ennyi támogatással az idén is extra jó évet zárt a többség az agráriumban. Kihívás jövőre is lesz dögivel! Nem tudhatjuk, mit hoz, mit visz a klímaváltozás, a brexit, az új hazai adószabályozás, azaz az ember…

Lesz min gondolkodni tehát az ünnepek, és a téli tétlenség alatt, míg a kikelettel újjáéled a remény. Olvassák el, mit találtak ki minderre a gazdák!

Szirmai S. Péter
főszerkesztő

Facebook Comments