Megöli a sóskekszet a „chipsadó”?

Jön a szermentes „kekszbúza”

Vegyszermentes búzatermesztési programokkal egyre fenntarthatóbb az előállítás és értékében is dagad az idén 28 ezer tonnás hazai kekszpiac. A fogyasztás 4 százalékos bővülését várják így a hazai nagy gyártók. A hazai sóskeksz, krékergyártók életét azért keseríti az 1 % sótartalom felett fizetendő “neta”, amin változtatni akarnak, tudtuk meg a Hunbisco, a Magyar Édességgyártók Szövetsége rendezvényén.

 

Még a kekszgyártást is sújtja a klímaváltozás. Ezzel szembesítette a hallgatóságot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban, a Hunbisco: „Amit tudni akarsz a kekszről” rendezvényén Kertész Péter Arnold, a Mondelez Hungária Kft. és Győri Keksz Kft. kommunikációs tanácsadója. A fő alapanyag, a búza termesztése, amely ráadásul a snackgyártás környezeti hatásának mintegy 70%-át is okozza. ugyanis annyira kitett az éghajlatváltozásnak, hogy a Mondelez – számítva a zöldlelkű kekszfogyasztók szimpátiájára – fenntartható búzatermesztési programot indított. A globális – itthon győri és székesfehérvári üzemét is működtető – chicagoi csoport ezzel csökkenti az ökológiai „lábnyomát”. (Egy kiló keksz gyártásakor 1,3 – 1,8 kg széndioxid keletkezik, a vízigénye 11-27 liter/kg, hasonlóan a kenyérhez.)

Amit tudni akarsz a kekszről…

Az immár évtizedes Harmony Charter programba bekapcsolódó gazdáknak – közöttük az idén már magyarországi termelőknek is – azonban szigorú feltételeket kell vállalni a prémium és a jutalék fejében. „Azt várjuk el tőlük, hogy szorítsák vissza a vízfelhasználást, a növényvédő-szerek, és különösen a rovarirtó-szerek használatát is drasztikusan csökkentetni kell, vagy teljesen el kell hagyni és a műtrágyahasználat is tilos” – mondta Kertész Péter Arnold. Ráadásul a földterület 3%-ét is ki kell vonni a termelésből és virágos rétként, mézlegelő virágokat termesztve növelni a biodiverzitást.

A bő tíz éve 68 francia gazdával indult programhoz Európában már 17 gyár, 13 malom és 1200 termelő csatlakozott. A francia, spanyol, lengyel, cseh, belga, olasz gazdák után ebben a szezonban magyarok is termeltek Harmony-búzát a székesfehérvári gyár körzetében. A tíz éves értékelés szerint a bevont búzatermő területeken már egyötödével sikerült visszaszorítani a növényvédő szerek és a rovarirtók használatát. Ezzel 16,9 millió méhet figyelhettek meg (ki tudja hogyan?) a programba bevont területen és 32 féle pillangót. Kertész Péter szerint mindezzel 1026 hektáron óvták meg a biodiverzitást.

Harmony a természettel

Jelenleg a Mordelez kekszgyártáshoz szükséges búzaszükséglet 60%-át már lefedi a Harmony Charter programmal, amelyet folytat a multi, hogy 2022-re a szükséglet 100%-át lefednék a Hamonium búzával, és az egész gyártmánypaletta globálisan szermentesen termelt búzából készüljön. Ehhez az idén az itthon Dörminek nevezett piskóta csatlakozik a programhoz és nyártól a termékek csomagolására rákerül a Harmony logo.

De nemcsak a klímaváltozással gyűlt meg a hazai kekszgyártók baja. Szabó Gábor, a Chio csoporthoz tartozó sóskeksz-gyártó Intersnack Magyarország vállalti kapcsolatok és piackutatási vezetője azt fájlalta, hogy a belföldi értékesítést korlátozza a „neta” (népegészségügyi termékadó).

Csökkenjen a chipsadó!

A sós kekszeknél és krékereknél ugyanis szerinte túl nagy a neta, ami – az áfaval együtt – a fogyasztói ár csaknem 40%-a. Pedig Szabó Gábor szerint sós krékereket és kekszeket kár egészségügyi megfontolásból ennyire megadóztatni, mert az egy főre jutó sós kréker- és kekszfogyasztás alig 170 gramm, ezzel csak az éves sóbevitel 0,07%-áért felelős. Ráadásul a gyártók technológiai okok miatt nem nagyon tudják a keksz-félék sótartalmát az 1 százalékos neta-mentes küszöbérték alá csökkenteni, mert kell a tészta kelesztéséhez. Ezért jó lenne szerinte, ha e termékkörnél 2 %-ra emelnék a sótartalom határértékét, ami után még nem kellene netát fizetni.

Globális ropogtatás

Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke az idén értékben négy százalékra becsülte a 28 ezer tonnás hazai kekszpiac bővülését. Ez nem rossz érték a globális kekszpiac 5 százalékos növekedéséhez képest sem. A 120 milliárd dolláros globális kekszfogyasztás hat éven belül akár 160 milliárd dollárra is nőhet a klímaváltozás korában felértékelődik, hogy állagát, minőségét a melegben is megőrzi, hűtés nélkül is jól szállítható és tárolható. A választék is bővül cukormentes, fehérjével dúsított, gyümölcsös, rostos, vagy hidegen találandó kekszekkel is.

Magyarország jó lehetőség a kekszgyártásra, mert a legfőbb hozzávalók, a liszt, a víz, vagy a zab hazai alapanyagból áll rendelkezésre. Jó minőségű humán célú zabra várhatóan nő majd a kereslet, amire a gazdáknak érdemes figyelni, bővíteni a többért eladható alapanyagot termelését.

Koósa Péter, a Detki Keksz új ügyvezetője az immár piaci második, főleg saját márkás termékeket nagy láncoknak gyártó 36 éves halmajugrai cég történetét mondta el, ecsetelve az innovációit, a termékpaletta bővítését és technológiai beruházásokat. A ma már három magyar család tulajdonában álló cég még a hajdani budapesti csokoládégyár régi gépeivel, a detki tsz. területén indult, már gyártói márkáját építi és a háztartási keksz, daráltkeksz után már a prémium szegmens felé kacsingat.

Innovatív OMÉK

Az Agrárminisztériumot képviselő Felkai Beáta Olga főosztályvezető, a mintegy 5000 cégből álló 93 ezer főt foglalkoztató szektor bemutatása mellet a védjegyrendszer átalakításáról, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszerről, az innováció jelentőségéről is beszélt. Az idei – megújuló – OMÉK élelmiszeripari díj is az innovációt helyezi makjd a fókuszába és a következő támogatási időszakban is kiemelt szerepet kap ez a terület.

Kedves aktualitás, hogy a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban keksz-tárlat is nyílt.

 

Facebook Comments