Nem viszi el a migráció az EU-s agrárpénzeket

A 2021–2027 közötti időszakra szóló EU-s költségvetés nem az agrártámogatások rovására kívánja emelni a migrációval kapcsolatos, elsősorban a bevándorlók integrációját elősegítő kiadásokat – reagált az Európai Bizottság magyarországi képviselete “a magyar sajtóban megjelent nyilatkozatokra”.

Alapvetés, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés továbbra is kiemelt szerepet játszik az Európai Unió jövőjének és jólétének biztosításában. Ennek megfelelően az Európai Bizottság javaslata a 2021–2027-es uniós költségvetésnek is jelentős részét, mintegy 30%-át, 365 milliárd eurót (vagyis nagyjából 117 ezer milliárd forintot) irányoz elő a közös agrárpolitika számára – áll az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleményében. Ez az összeg a gazdáknak járó közvetlen kifizetések (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és a vidékfejlesztési projektek támogatása (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) között oszlik meg. Magyarország az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok közül egy főre vetítve a hatodik legnagyobb támogatást kapna.

Csak lehetőség az agráralapból a menekültek támogatása
A költségvetési vitában a közös agrárpolitika és a migráció annyiban kapcsolódik egymáshoz, hogy a vidékfejlesztési programok is kiegészítő szerepet játszhatnak abban, hogy egyes kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok – például a vidéki területen élő harmadik országbeliek (köztük a legálisan ott tartózkodó menekültek) – könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. Ennek megfelelően most is, a 2014–2020 közötti költségvetési időszakban, a tagállamoknak – köztük Magyarországnak is – lehetőségük van a vidéken élő harmadik országbeli emberek társadalmi befogadásának támogatására a Vidékfejlesztési Alap forrásaiból. Ezt a lehetőséget a Bizottság a következő, 2021–27-es időszakra is fenntartani javasolja. Azonban a tagállamok továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy élni szeretnék-e ezzel a lehetőséggel, és ha igen, akkor milyen mértékben.

Fontos hangsúlyozni, hogy a közös agrárpolitika keretében az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy szándékoznak fordítani menekültek integrációjára. Az erre fordítandó összegekről a tagállamok maguk döntenek saját prioritásaik alapján, azaz a jövőben is Magyarország dönti el, hogy a vidékfejlesztési forrásokból mennyit szán a kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok integrációjára.

Fő okok: brexit és új prioritások
Ezzel szemben az agrártámogatások csökkenésének egyik oka az, hogy az uniós költségvetéshez jelentős mértékben hozzájáruló Egyesült Királyság várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt az Unió tagállamai olyan prioritásokat határoztak meg a 2021–2027 közötti időszakra, amelyek növekvő kiadásokat jelentenek. Ide tartozik például az innováció, a fiatalok, a környezetvédelem és a belbiztonság fokozott támogatása. Az új prioritásokkal áll összhangban a “Migráció és határigazgatás” című költségvetési fejezet megerősítése is. Ez a fejezet jelentős részben az EU külső határai védelmének megszilárdítását célozza, de ebből jut az Unión belüli menekültügyi rendszer javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az Unió területén legálisan tartózkodó menekültek integrációjára is. A megerősítéssel együtt is ez a fejezet a Bizottság által javasolt teljes költségvetésnek mindössze 1,5%-át teszi ki.

A közvetlen kifizetés csökken, de lesz, aki jobban jár
Az agrár- és vidékfejlesztési források csökkenése nem is jelenti feltétlenül azt, hogy a gazdákhoz összességében kevesebb EU-s támogatás érkezne. Először is a tervezet szerint a közvetlen kifizetések csak kevesebb, mint 4%-kal csökkennének Magyarország esetében (folyó áron számolva). Az Európai Bizottság egy igazságosabb elosztási rendszert javasol, melyben a kisebb, a pályakezdő, a munkahelyeket teremtő gazdák nagyobb figyelmet és támogatást kaphatnak. Továbbá a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a vidékfejlesztési források egy részét a közvetlen kifizetések felé csoportosítják át. Más európai uniós alapok is kiegészítik a közös agrárpolitika forrásait: a Bizottság javaslata például a Horizont Európa kutatási keretprogram forrásaiból 10 milliárd eurót irányoz elő az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén megvalósuló kutatás és innováció támogatására – zárul az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleménye.

Facebook Comments