Telt ház és sok szakmai tartalom – egy délelőtt a szójáról

Február 28-án telt házzal, jó hangulatban, szakmai vitákkal tüzdelve lezajlott az I. Top Agrar – Karintia Szójatermesztési Konferencia a budapesti Spoon Rendezvényhajón. Mi történt a szakmai délelőttön? Tudósításunk.

Okos növénnyel teltházas siker

Unja a napraforgót? Szeretne hektáronként összesen csaknem 160 000 forint támogatás mellett 350-380 000 forint árbevételt elérni egy olyan kapós növénnyel, aminek a termelési költsége alig 180-220 ezer forint is lehet? Akkor termeljen szóját, de hogyan! Ez a kíváncsiság lelkesítette azt a félszáz főt, aki befért a budapesti Spoon Rendezvényhajón a Karintia Kft. és lapunk, a top agrar magyar kiadásának csütörtöki interaktív szójatermesztési konferenciáján, amelynek moderátora Aszódi János, az ATV Új mezőgazdasági magazinjának műsorvezetője volt. Nézzék meg róla a Facebookon is az élőben készített közvetítést!

Amikor egy újdonság, innováció elindul Németországban, akkor mindig a top agrar az első, amely beszámol róla. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője ezzel a személyes élményével kezdte köszöntőjét a csütörtöki szójakonferencián, amelyet lapunkkal együtt rendezett.

„Amikor a top agar – nemrég indult magyar kiadása – megkeresett minket, hogy egy rendezvénnyel akarnak betörni a piacra, ránk gondoltak és a szója mellé tették le a voksot” – idézte fel Bene Zoltán. Egy olyan növény mellé, amelyet nem egymillió hektáron, hanem mindössze 60 ezer hektáron termesztenek Magyarországon. A szója itthon így is sikertörténet, amit 2014-ig csupán 40 000 hektáron vetettek, de utána, a támogatásoknak köszönhetően majdnem elérte a 80 000 hektárt. Annak azonban, hogy után ismét visszaesett a vetésterülete, Bene Zoltán picit magát, a cégét is hibáztatja, mert – mint mondta – „jobban fel kellett volna készíteni a gazdákat” a szakma igényes, magasabb szintjét jelentő technológiára. Ez is oka, hogy míg 2015-ig mindössze 2000 gazda termelte a fehérjenövényt, ezután a támogatások hatására hirtelen további 3000 „szójás” vetette. Majd a 2015-os „rossz év” után, amit még a régi szójások sem kívántak, a 3000 új termelő jelentős része lemorzsolódott.

Tudásigényes növény

„Meggyőződésem, hogy nemcsak az időjárás miatt, hanem a tudás is hiányzott” – mondta az előadásában Bene Zoltán. Pedig aki egyszer megpróbálta, de abbahagyta, azt sokkal nehezebb lesz újra hadra fogni a szójatermesztés érdekében. „Az őszinteség a lényeg. Beszéljünk arról is, hogy milyen buktatói vannak ennek a tudásigényes növénynek, és ezekre a kihívásokra milyen választ tudunk adni” – nyitotta meg ezzel a konferenciát.

Tegyük hozzá azt is, ami a konferencián többször megfogalmazódott, hogy nem csak tudás, jövedelem is kell hozzá: azaz pénz. Szerencsére európai uniós forrásokból több csatornán keresztül is támogatják jelenleg a hazai szójatermelést. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, előadásában arra külön felhívta a figyelmet, hogy a zöldítés, a termeléshez kötött – területalapú – támogatások és vidékfejlesztési források mellett, a kutatás és az innováció területéhez kapcsolódóan szintén tudnak támogatást adni.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Sok pénzről van szó a szemes fehérje támogatással, amely gyakorlatilag megegyezik a szójával, mintegy 3700 kérelmező csaknem 67 000 hektár alapján jut az előzetes adatok szerint több mint 65 ezer Ft/ha termeléshez kötött támogatáshoz a terület alapú, illetve akár a fiatal gazda támogatás mellett.

Tovább javítja majd a szójatermelők kilátásait az öntözésfejlesztési program uniós vidékfejlesztési forrásból, amelyhez nemzeti forrásból hozzájárul majd a víz eljuttatására a 10 éves öntözési infrastruktúra fejlesztési csomag és az ez év 2 felétől felálló Nemzeti Öntözési Központ, amely afféle ügygondnokként segíti az öntözésfejlesztési célok megvalósítását a gazdáknál is.

Lesz pénz

A jelenlegi tervezetek szerint a 2020 után uniós közös agrárpolitikában is számíthatnak majd jelentős támogatásra a szója és fehérjenövény-termesztők. Az EU ugyanis felismerte a tavaly novemberi növényi fehérje-termelés fejlesztésére készített jelentésében, hogy szükség van erre. Ennek jegyében a GMO-mentes növényi fehérjetermelés növelésére – a 2020 utáni 7 éves ciklusban – ágazat-specifikus programokat indíthatnak majd a tagállamok.

Az is segíthet az új ciklusban a szójatermelőknek, hogy a jövő uniós agrárpolitikájában hangsúlyosabb lesz a fenntarthatóság, a vidékfejlesztési forrásokból 30 százalékos környezetvédelmi célkitűzést kell majd a tagországoknak vállalni. Ugyanakkor az öntözés támogatásának feltételeit várhatóan tovább szigorítja majd az új Európai Parlament után az ősszel felálló új Európai Bizottság.

Profik szójakönyve

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója történelmi távlatokban vizsgálta a hazai szójatermelés trendjét, és azzal lepte meg a hallgatóságot, hogy a becslése szerint az idén tovább csökken, alig 50-52 ezer hektárra (a négy éve még csaknem 80 000 ha) termőterülete. Hiába célzott meg 100 ezer hektáros hazai vetésterületet a tavaly indított Nemzeti Fehérjetakarmány Program, amelyhez a kormány tavaly ősszel döntött is a szükséges forrás elkülönítéséről, de azt még nem bocsátotta rendelkezésre.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója

A főigazgató utalt a – Bene Zoltán által említett – tudásdeficitre, ami okozhatta a hazai szójaterület csökkenő trendjét, ezért a NAIK a „kényes növény” jövedelmező termesztéséhez szükséges friss tudást összefoglalva, egy célirányos szakkövet ad ki még az idén a több ezer érintett gazdának. És persze öntözés nélkül sem lehet jövedelmező itthon a szója. Ezért Gyuricza Csaba, kapcsolódva Juhász Anikó előadásához, azzal a jó hírrel szolgált, hogy még hamarabb, akár május-júniusban megkezdi majd a működését a Nemzeti Öntözési Központ. Öntözés nélkül ugyanis egyhamar aligha lehet itthon is növényt termeszteni. Erre szolgált az öntözésfejlesztési program, amivel 2023-ra 200-250 ezer hektárra (ebből 15-20 ezer ha szója), azaz a jelenlegi két-két és félszeresére bővülne az itthon öntözhető terület.

Szereti a meleget

A főigazgató után Johann Birschitzky, az – egyebek között Magyarországon  félszáz szójafajtájával jelenlévő és a magyar piacon meghatározó – ausztriai Saatzucht Donau nemesítőház ügyvezetője mutatta be a cég fejlesztéseit, hogyan reagálnak a globális felmelegedésre, aszályosodásra. Egyelőre a globális felmelegedés még nem gond, mert szerencsére a szója szereti a meleget 28 fok az optimális, de 40 Celsiust is gond nélkül elvisel. A Győr-Moson-Sopron megyéhez hasonló klímájú tenyészkertjében a cég sikeresen javítja a fajtái szárazságtűrő-képességét is.

Johann Birschitzky, a Saatzucht Donau nemesítőház ügyvezetője

Felhívta ugyanakkor a szója mellett más olajosokat: napraforgót, repcét is termelő – főleg öko–gazdák – figyelmét a vetésforgó betartására. A melegedés fokozza ugyanis a biostresszt, ezzel a növénybetegségek, főleg szklerócium  kockázatát.

Biobomba

Honfitársa, a szintén osztrák Felix Gohn, a Mauthner Bio ügyvezetője részletesen bemutatott egy Magyarországon ígéretes üzleti lehetőséget, a bioszója-termesztést. Mint megtudtuk, gyomirtó és más növényvédő szerek nélkül ugyan kevesebbet terem ez a hüvelyes is, de a kisebb költség miatt csaknem ugyanannyi jövedelemmel kecseget – Ausztriában.

Felix Gohn, a Mauthner Bio ügyvezetője

Tekintve, hogy a hazai – eredendően GMO-mentes szója – kevés kivétellel amúgy is ott illetve Svájcban, Németországban kel el, érdemes kipróbálni. Sokkal nagyobb az ár, és akkora a kereslet, hogy a „sógoroknál” már a bio-átállás alatt is sorban állnak a vevők. Nem meglepő, hogy Ausztriában már 68 ezer hektár szójából 19 ezer hektár a bio.

A hazai gyakorlatról persze szintén több érdekes előadást hallhattunk. Balog László, a Timac Agro Hungária  Kft. kereskedelmi igazgatója egyebek között a növény korai fejlődési szakaszában döntő tápanyag-igényéről, és ennek a hozamra gyakorolt hatásairól is beszélt. Újvári Botond, a BASF Hungária Kft. regionális értékesítési szaktanácsadója az eredményes Rhizobium-baktériumos szójaoltásról és az e célra bevált készítményekről tartott előadást.

Balog László, a Timac Agro Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója

Korán etesd meg!

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy tüzes hangulatúvá, még izgalmasabbá vált az eszmecsere a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Gyuricza Csaba társaságában Petőházi Tamás, a GOSz elnöke, Rácz László, a Prügy Zrt. elnök-igazgatója, Makkai Szabolcs, a Cargill Takarmány Zrt. elnök-vezérigazgatója és Borsiczky István, a precíziós gépeket is forgalmazó Tomelilla Kft. ügyvezetője, valamint a Magyar Szója Nonprofit Kft-t is képviselve Riczu István, a Lajtamag Kft. termeltetési és kereskedelmi vezetője mondta el véleményét.

Kerekasztal-beszélgetés a szójapiac jövőjéről. Az előtérben jobbra Aszódi János, az ATV Új Mezőgazdasági Magazin műsorának vezetője, a délelőtt másik házigazdája.

A fókuszban persze a jövedelmezőség és a versenyképesség javítása állt: lehet-e 2 tonnás átlag alatt itthon nyereségesen szóját termelni? Mint megtudtuk igen, de még jobban fizetne a bionövény, illetve, ha végre itthon is lenne megfelelő szója-extraháló üzem. Nos, amint azt a NAIK főigazgatója elárulta, a fehérjeprogram keretében ez is terv, de a beruházás akár 80-100 milliárdos is lehet. A gazdákon múlik persze a lényeg, hogy megtanulják és magas színvonalon termeljék a kényes, a hibákért bosszúálló, de okos és pénzes szóját. Részleteket a TOP AGRAR márciusi magyar kiadásában olvashatnak. Addig is nézzék meg a Facebookon az élőben készített közvetítésünket.

Néhány életkép a konferenciáról

Újvári Botond, a BASF Hungária Kft. regionális értékesítési szaktanácsadója

Telt ház a Spoon Rendezvényhajón

Ez volt a top agrar és a Karintia első közös konferenciája

A top agrar magazin csapata (balról): Szirmai S. Péter főszerkesztő, Sindelár Nóra lapmenedzser, Karácsony Zoltán szerkesztő

A fenti nyitóképen Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője, a szakmai délelőtt egyik házigazdája

Facebook Comments