top agrar hírlevél – szeptember 9.

A németek betiltják a glifozátot

Németországban 2023. december 31-től nem használható glifozát – közölte a német Környezetvédelmi Minisztérium. A kormány már 2020-tól szisztematikusan csökkenti az ilyen tartalmú herbicidek használatát. Korábban Ausztria – az EU-ban elsőként – tiltotta be a glifozátot annak feltételezett rákkeltő hatása miatt. Franciaországban pedig útlezárásokkal tiltakoztak és polgármesterek fogtak össze a gyomirtó ellen. A glifozát Magyarországon is a legnagyobb mértékben használt növényvédőszer-hatóanyag, éves szinten hozzávetőleg 1400 tonna fogy belőle.

A külkereskedelmi többlet felét az agrárium adja

Az első félévben az agrárexport 11,2 százalékkal növekedett és meghaladta a 4,7 milliárd eurót. Az agrárimport ennél szerényebb mértékben, 6,8 százalékkal emelkedett, értéke 3 milliárd eurót tett ki. Ennek köszönhetően az agrár-külkereskedelmi többlet éves alapon 20 százalékkal bővült – mondta az MTI-nek Nagy István agrárminiszter. Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 2019 első félévében 54,2 százalék volt. Nagy István hozzátette, hogy a magasan feldolgozott termékek kivitelének értéke 2010-óta évről évre növekszik, ami kedvező a hazai hozzáadott érték és a foglalkoztatás szempontjából.

Hétfő estig újabb csapadék

A hétvégi – főleg a középső országrészt áztató csapadék után – újabb nedves légtömegek érkeznek. Kezdetben főként a Dunántúlon várhatóak zivatarok, majd a kiterjedtebb csapadékzóna lassan, fokozatosan kelet felé helyeződik át, és előreláthatólag hétfőn késő délelőtt válik intenzívvé a Dunántúl keleti, valamint az Alföld nyugati tájai felett, ekkor akár heves zivatarok is kialakulhatnak – áll az Országos Meterológiai Szolgálat előrejelzésében. Keddtől valószínű szárazabb idő, addig azonban a talajok feltöltődhetnek nedvességgel.

Borul az EU-s exportterv, mert Törökországnak nem kell az uniós marha

Törökország – 2018 első felében 58 200 tonnával még a legnagyobb vevője volt az uniós marháknak, de az idén szinte teljesen leállította a hűtött marhahús és a tenyészállatok vásárlását a közösségből – adta közre az Agra Europe. Az idén január-május között csupán 9600 tonna – kizárólag vágómarhát – importált az EU-ból. Az EU marhahúsnak így – 6,0%-kal szintén kevesebb – mintegy 33 900 tonnával Hong Kong lett a legnagyobb vevője az első félévben. Ezzel – az Európai Bizottság előzetes adatai szerint – nem fog teljesülni az EU idénre tervezett 15% -os húsexport növekedése. Míg 2019. év első felében – közel 12% -kal – immár 3,58 millió tonnára nőtt az EU teljes húskivetele az unión kívüli országokba, a marhahúsé csökkent, ahogyan szerényen az uniós marhahústermelés is.

Lélektani határt felett a sertésár

Hatalmas lyukat vágott az afrikai sertéspestis a kínai ellátásban. Szakértők szerint öt-hét évbe telik, míg a piac kiheveri a járványt. Az állami tartalékokat már felélték, az utánpótlás pedig a megritkított kocaállomány miatt nem elegendő. A sertéshiánytól augusztusban először lépte át az élősertés kilogrammonkénti ára a 4 eurós álomhatárt, augusztus 28-án már 4,15 euró/kg volt. Rontja a piaci kilátásokat a kínai-amerikai kereskedelmi háború is, az USA ugyanis a világ második legnagyobb sertéshús-exportőre. Azok az európai cégek lehetnek a piaci helyzet nyertesei, amelyeknek van kínai exportengedélye – írja a topagrar.com szakportál.

Facebook Comments