UHT: nem jött be, hogy nem jön be az import

Eddig. A tejpiac érzékeny területe az agráriumnak, ráadásul árakban kiszolgáltatott a piac, a nemzetközi viszonylat diktál. Feszültséget pedig leggyakrabban az UHT tej okozott, amit most nagyobb arányban visznek a vásárlók, hiszen olcsóbb lett az 5%-os áfakulcs mellett. Így az import várt kiszorulása eddig elmaradt. Ellenőrizni pedig lehet több mindent is – írja a blokkk.com portál. 

A tartós – ESL és UHT – tejek áfakulcsának januárban beléptetett csökkentését követően a bolti árak lejjebb csúsztak, a kereslet pedig élénkült. Az áfakulcs engedményt megkapták a vásárlók, akik ráadásul többet is vásároltak a tartós tejekből, mint korábban.

Import UHT tej: nem jött be, hogy nem jön be
Az év eleji agrárkormányzati információk szerint a tartós tejek áfakulcsának csökkentése azért volt indokolt, mert az ESL tejek 100 százalékban hazai előállításúak és 30 százalékos piaci részesedésűek, az UHT termékek pedig 85 százalékban magyar gyártásúak és körülbelül 60 százalékos mennyiségben fogynak el a polcokról. A friss tej adómérséklésénél pedig már korábban bebizonyosodott, hogy az áfacsökkentés szinte teljes mértékben megjelent a fogyasztói árakban, azaz olcsóbb lett a tej.

Csökkentek az árak
A statisztika szerint 2019 januárjában az egy évvel ezelőttihez képest 91,6%-ra, 2018 decemberéhez képest pedig 93,3%-ra csökkent a tejtermékek árszintje, de ebben a mutatóban az összes tejféleség (friss és tartós is) benne van. Így a tartós tejek kisebb áfakulcsával sem jártak rosszul a vásárlók.
A kormányzati várakozások azonban nem csak az árakra irányultak, hanem másra is. Úgy fogalmaztak agrárirányítási körökben, hogy az UHT-tejek öt százalékra csökkentett áfája nyomán az import tejnek lényegében ki kellene szorulnia a magyar piacról. Aki viszont boltban jár, vagy az akciós újságokat nézi, az látja, hogy a polcokon bizony van még import UHT tej.

Érthető persze, hogy az agrárpolitikában kulcskérdés a magyar tej aránya a piacon (mindenütt a világon a politikusok a saját nemzeti termékeiket tolják előre, egyesek nem is akárhogyan). A friss tej esetében a magyar kormányzati szándék nyilván nem kérdés, de a tartós – ESL, UHT – tejek piacán annál inkább. Itt is robban ki mindig a tejháború, amikor a tejtermelők és a feldolgozók keveslik a bolti árat, ezen keresztül a saját bevételüket, hiszen mindenki a vásárlók pénzén osztozik.

Tejes szabályok
A hatóságok négy kiemelt kérdést vizsgálhatnak jogosultságaik alapján a tejféleségek körében.
A tej beltartalmát, hiszen például emlékezzünk csak a tej-tejes ital különbsége körüli évekkel ezelőtti vitákra, amikor az is kérdéses volt, hogy a boltban hol helyezik el a polcokon ezeket. Észreveszi-e a vásárló, ha siet, hogy nagy hirtelenjében tejet vett-e, vagy valami mást. Még a kipakolás sem lehet megtévesztő. Ennek ellenőrzése egyike a fogyasztóvédelmi feladatoknak.

További kiemelt szabály, hogy tilos az élelmiszerek esetében a beszerzési ár alatti értékesítés, ezt a NÉBIH ellenőrzi. Akciózni persze lehet, de a mély akciós árhoz olcsóbb beszerzést is kell találni. Hát akad időnként, hiszen a tejfeldolgozók is versengenek a boltosok polcaiért és ezért áráldozatra is hajlandók.

És az árak esetében van még egy szabály, amit ugyancsak a NÉBIH ellenőriz, ez pedig a “diszkriminatív árképzés” tilalma. Ez magyar fordításban azt jelenti, hogy azonos élelmiszerféleség, például az 1,5%-os zsírtartalmú UHT tej esetében a hazai és az import termék árképzése nem térhet el, tehát az nem mehet, hogy az importot kisebb árréssel, vagy haszonnal kínálja ugyanabban az időpontban a boltos, mint a hazait. Áreltérés persze lehet, van is, amit a beszerzési árak különbözősége okoz, amire rápakolja a saját árrését a kereskedő.

Természetesen az áfával sem lehet csalni, de hát az 5%-os áfakulcs, ami 2019-től a tartós tejekre is előírás, már kivégezte ennek lehetőségét, sokkal kevesebb az adóhatóság dolga.

Árkeringő a javából 
A tejpiaci belépő a tehéntej felvásárlási ára. Hullámzik is szépen, hónapról hónapra is változik az ára. Ez csak annak a termelőnek jelenthet némi enyhülést, aki hosszabb távra szerződik a tej felvásárlójával. Ekkor persze adott pillanatban az egyik oldal nyerhet, a másik veszíthet, de hát ki szereti az utóbbit. Az elmúlt évek árkülönbözőségeinek néhány eleme a következő:
felvásárlás

A magyar nyerstej ára az uniós rangsorban jelenleg a vége felé kullog, amit a magyar tejtermelők elfogadhatatlannak tartanak. A 2018. decemberi hazai tejár 99 Ft/kg, a 2018. éves átlagár 94,7 Ft/kg volt a szakmaközi szervezet szerint, miközben az átlagos hazai önköltség 100-105 Ft/kg fölötti.
Végül azért az átlagos árszinteket nézve egy másik megközelítésben az rajzolódik ki, hogy a legnagyobb ármozgás a tejfelvásárlásban figyelhető meg, amit a nemzetközi piac diktál. A tejüzemek vonalán már kisebbek a hullámok, de ott az alapanyag (a nyerstej) mellett az egyéb költségek súlya már jelentősebb. És a bolti ár is követi a piaci mozgásokat, a kereskedők sem kivételek:

És hogy egy import UHT tejes akció pontosan mennyit nyom a latban, az csak később derül ki. Egy-egy mély UHT tejes akciónál korábban is elszabadultak az indulatok, amikor azt kifogásolták elsősorban a tejtermelők, hogy ne legyen a tej vásárócsalogató, és főleg ne az import legyen az, ami a legolcsóbban fut. Az első fórum, ahol erről szót lehet váltani, éppen a szakmaközi szervezet.

Facebook Comments