Veszprémi robot: gyümölcsöt még nem szed, de táncol

Négyszázmillió forint támogatásból készül a – robotika, informatika és a műszaki, gazdasági terület összefogásával – a fenntartható regionális iparfejlesztő kutatás-fejlesztésre a Pannon Egyetem a „Tématerületi Kiválósági Program” keretében. A hasonló – Ipar 4.0 – fejlesztésekkel – a tervek szerint – gazdaságilag és társadalmilag is hasznosulnak az innovációk.

Minden egyetem, intézmény, amely ebben a támogatásban részesül, úgy szervezze a kutatás-fejlesztési tevékenységét, hogy abból markáns arculat jöjjön létre. Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnök-helyettese, ezt nevezte a hivatal Tématerületi Kiválósági Program pályázata céljának, ami a magyarországi kkv-k számára hozzájárul az innovációs tevékenység erősítéséhez.

Dr. Szabó István (fotó: Domján Attila, Vehir)

A veszprémi Pannon Egyetem is ezen a pályázaton nyert az idei több mint 14 milliárd forintos forrásból 400 millió forint támogatást „az ipar digitális transzformációjához” a fenntartható regionális iparfejlesztést segítő kutatás-fejlesztésre. A támogatással az egyetem továbbfejlesztheti a digitális megoldásait, elősegítve ezzel az ipari szereplők innovációs képességeit – mondta az egyetemen tartott tájékoztatón Dr. Szabó István.

Így az egymástól távol eső – mérnöki, informatikai és gazdasági – tudományterület együttműködésével már szépen meg is valósul e „közös cél” érdekében. A Pannon Egyetemen ez a regionális iparfejlesztést erősítő kutatás-fejlesztés a kormányzati tervekhez illeszkedve, ami az Ipar 4.0-hoz kapcsolódik. Nagy feladat vár tehát ez egyetemre ebben a missziójában is, mert a hazai kkv-k még általában nincsenek felkészülve – tisztában azzal – mi is az az Ipar 4.0. Így azzal hogy az egyetem a Tématerületi Kiválósági program keretében megjelenik az Ipar 4.0-ban, modell értékű, hogyan kerülhetnek a hazai felsőoktatási intézmények az innovációs rendszer középpontjába. E tudásközpontokban ugyanis egy helyen koncentrálódik a fejlesztésekhez a „munkaerő”, a kutatási infrastruktúra és az a kapacitás, amely a hazai kis-, közép-vállalkozásokban nincs meg. Élő példa erre a lehtőségre a Pannon Egyetem robotika laboratóriuma, amilyenhez hasonlót egy hazai kkv-nak létrehozni anyagilag és a fenntarthatóság miatt sem lenne lehetséges, de az egyetemen a számukra is elérhető.

A képzésre is van már jó veszprémi példa, mert az egyetem és a cégek között régóta sikeres az együttműködésre a felsőfokú duális képzésben, aminek jószerivel a folytatása a Tématerületi Kiválósági Program. Ennek keretében ez az új veszprémi program is – a tervek szerint – bizonyítani fogja, hogy a versenyképességhez innováció is kell. Ráadásul olyan, amelyet a vállalkozások nem maguk próbálnak megteremteni, hanem másokkal – ez esetben a Pannon Egyetemmel – együttműködve. A konkrét veszprémi projektben az egyetemen létrehozott „hozzáadott értéke”, a missziós tevékenysége társadalmi, gazdasági területen is hasznosul a pályázat szerint.

A hivatalban a hasonló projektektől várják, hogy az egyes intézményeknek a k+f munkával kialakuljon a – hosszútávon fenntartható – „markáns arculata”. Így, ha valamelyik hazai kkv megjelenik például a Pannon Egyetemen a saját fejlesztési problémájával, az intézménynél erre megoldást, „egykapus” választ kapjon.

Egy kapura játszanak

Ugyanezt a célt szolgálja – Szabó István szerint – a hivatal másik, Egyetemi innovációs és ökoszisztéma pályázata is, amelynek a napokban, az egyetemek meghallgatásával kezdik az értékelését. Azt vizsgálják, hogy az „egykapus” működési modellt, amelynek markáns eleme a Tématerületi Kiválósági Program, miként tudják megvalósítani.

Dr. Gelencsér András (fotó: Domján Attila, Vehir)

Nem véletlen tehát, hogy – Dr. Gelencsér András rektor szerint – a Pannon Egyetem működésében az oktatás mellett egyre nagyobb szerepet kap a kutatás-fejlesztés. Amikor a pályázati felhívás megjelent – így az intézményben nem kellet keresni a kapcsolódó témákat, mert több évtizedes e területen az innovációs munka. Az Ipar 4.0-t megalapozó tudományos munkába a Pannon Egyetemen is már évtizedekkel ezelőtt, több kutatási programmal kapcsolódott.

Az egyetem Mérnöki valamint a Műszaki Informatikai Kara régóta részt vállal az elektronikai összeszerelő üzemek költség-és energiahatékonyságának javításában, és intelligens termelésoptimalizáló Ipar 4.0 megoldások fejlesztésében.

Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform tagjaként az egyetem így már jelentős k+f tapasztalattal és kapacitással rendelkezik a negyedik ipari forradalom követelményeinek megfelelő termelőfolyamatok fejlesztésében.

Ennek is tulajdonítja a rektor, hogy a nemzetközi rangsorban jegyzett 2000 intézménybe bekerül kilenc magyar egyetem között a Pannon a hetedik. A rektor szerint ezt azzal a kutatással érte el az egyetem, ami a Tématerületi Kiválósági Programhoz is kapcsolódik, és amelyet nemzetközi szinten is értékelnek.

Így annak a feladatnak a teljesítését, hogy az egyetemek nyissanak a hazai kis-, középvállalkozások felé a k+f kapacitásukkal és képességeikkel, már régen elkezdték. Az Ipar 4.0 erre jó lehetőség, de az lesz a legnehezebb, hogy ezen elérhető szolgáltatásokról az információt egyáltalán eljuttassák az érintettekhez: a kkv-khoz. Többségük ugyanis azt sem tudja, hogy a Pannon Egyetem milyen k+f tevékenységet végeznek. „Szeretnénk továbbra is a nemzetközi szintéren maradni, a k+f-et nemzetközi sztenderdeknek megfelelve végezni, hiszen a Pannon Egyetem kutatóegyetem” – mondta a rektor. Ehhez ugyanis az intézménynek saját doktori iskolája is van, amely a gyakorlatban hasznosítható kutatásokat végez. A veszprémi példa alapján reálisnak tartja, hogy az egyetemek bekapcsolódjanak a gazdaság vérkeringésbe. „Ezt a Pannon Egyetem zászlóshajóként akarja teljesíteni itthon, akár a határokon túl is” – ígérte a rektor.

Az ipari forradalom német gazdaságfejlesztés

A negyedik ipari forradalom nem más mint egy német gazdaságfejlesztési program. Dr. Abonyi János, a pályázatnyertes veszprémi program szakmai vezető-helyettese így határozta meg az Ipar 4.0-t. Felismerték ugyanis az ottani stratégák, hogy a digitális transzformációt erősítve úgy fel lehet pörgetni a német gazdaságot, hogy ezzel jobban be tudják integrálni az egyre összetettebb globális ellátórendszerébe.

Dr. Abonyi János (fotó: Domján Attila, Vehir)

De mi kell ahhoz, hogy mi is részesei legyünk ennek az integrációnak? A szakember szerint: tudás. Olyan magas fokú szakismeret, amivel a termelő folyamatainkat egyre inkább automatizáljuk, a folyamatainkat pedig egyre inkább integráljuk. A hazai kis-, közép-vállalkozások is csak így kapcsolódhatnak be az ellátórendszerbe. Addig viszont, amíg a globalizáció előnyeit élvezhetjük, komoly helyi akadályokat kell leküzdeni, főleg, ha egy-egy egész hazai régiót szeretnénk fejleszteni. Ehhez nem csak egy-egy termelő vállalatnak kell a kompetenciáit felkutatni, erre az egész régiónak képesnek kell lenni. Ám erre csak akkor lesz képes, ha az adott régió környezetében megvannak a szakértők, az alkalmas helyi beszállítók, és kialakult az „Ipar 4.0+” , azaz a térségi gazdaságfejlesztési program lehet. „Lokálisan kell gondolkodnunk: úgy fejlesszük a régiót, hogy a negyedik ipari forradalom aktív szereplőjévé válhasson” – fogalmazta meg az egyetemi program alapgondolatát a szakember.

A kisvállalkozásoknál azonban „szűk keresztmetszet”, hogy kevés az erőforrásuk. Nem tudják a termelőrendszereiket lecserélni, hanem lépésről lépésre kell a digitális transzformáció szereplőjévé válniuk. Azaz „barnamezős” Ipar 4.0 beruházásokra van szükségük. Ez tehát az egyetemi projekt egyik célja, hogy olyan megoldásokat hozzon létre, amely ezt a „lépésről lépésre” haladó fejlesztést támogassák.

A másik nehézség az a félelem, hogy a robotok elveszik-e az emberek munkáját, átalakul-e emiatt a munkaerő-piac. A szakember is drasztikusan átalakulésra számít. Más képességekre lesz szüksége a munkavállalóknak. A munkaerőhiány miatt a meglévő munkaerőt is egyre hatékonyabban kell kihasználni. A vezprémi projekt másik ára ezért, amit „Operátor 4.0” programnak neveztek: hogyan tudják a termelési rendszerben dolgozók munkáját hatékonyabbá tenni informatikai eszközökkel.

Fenntarthatóan

A szakember szerint – annak a felmérésben, hogy milyen új képességekre, tudásra lesz szükség, milyen új üzleti modelleket kell megalkotni – az egyetem gazdaság-tudományi kara lesz a projekt kulcsa, az ipari partnerek bevonásával. Az együttműködésben így már a „rendszerek rendszere” jön létre. .Hasznos lesz a műszaki-tudományi kar jártassága a nagy rendszerek optimalizálásban és az ipari rendszerek összekapcsolásával az „okos városok” tervezésében.

Hab a tortán – mivel az egyetem küldetése a fenntarthatóság – hogy ne csak „ellátó-”, hanem a „lebontó rendszereket” is szeretnék optimalizálni. Ehhez megvannak az ipari partnerei az egyetemnek Zala és Veszprém megyében, akik naponta megküzdenek e kihívásokkal. A kkv-kat is bevonva olyan projekteket tudnak így megvalósítani, amelyek – a szakember szerint az ő versenyképességüket is javítják. Velük közösen indítják majd a speciális képzési programot, ami a „legjobb gyakorlatokat” osztja majd meg.

Robotlabor

Akár az ipar célra is használható a NAO nevű humanoid robot, hogy például bemutassa a gyárban éppen melyik soron mi történik

Mintha a jövőbe csöppentünk volna, úgy fél méter magas „humanoid” robot táncolt időnként egy lábon a Pannon Egyetem veszprémi „robotlaborjában”. Okos is volt, kérésre angolul mutatkozott be, és diszkréten megjegyezte mindkét karjában máris melegszik a motor. Figurás kártyák felmutatásával is kiadták neki az aktuális parancsot, úgy mint az ipari robot-manipulátoroknál. A szellemi kapacitása nem több mint egy netbook-é, de a számítógép alapvető perifériái hiányoznak róla. Programozni az interneten keresztül is lehet, mint az otthoni egy WiFi rutert. Kis fantáziával akár az Ipar 4.0-ban is lehet szerepe a NAO nevű szerkezetnek, hogy például bemutassa a középvezetőknek, a gyárban éppen melyik soron éppen mi történik…

A légi robotok fejlesztése egyelőre jobbára a drónépítést jelent

Az egyetemi laboratórium ugyanis alapvetően nem ipari robotok fejlesztését szolgálja, jobbára az egyetemisták ismerkednek itt a robotikával, a robotok „logikájával”. A leendő mérnökök így kapcsolódhatnak be a robotfejlesztésbe a tanulmányaik során egy-két évig. „Olyan mint egy hallgatói játszótér” – mutatta be az innovációs laborműhelyt a részleg egyik vezetője. A diákok egy-egy témát, kis részfeladatot emelnek ki a végtelen robotika világából, és ezeket a fejlesztéseket valósítják meg. Hosszabb fejlesztéseket azonban nem tudnak a tanulmányaik alatt megvalósítani. Amint azt a tanár frappánsan summázta, ismerkednek, úgy „hülyéskednek” a robotokkal, amit egy komoly, több millió dolláros robottal már nem mernének megcsinálni. Ilyen kreatív innováció terméke például az a lánctalpas drón, aminek látzatra nincs sok értelme, de amíg összerakták sok mindent megtanultak a diákok. A laborban voltak Lego-robotok is, amelyekkel középiskolásoknak tartanak bemutatókat, megszerettetve velük a programozást.

A humanoid mellett ipari célú “manipuláló” és képalkotó robot is láthattunk

Persze nem csak táncoló humanoid robotot láthattunk, volt ipari célú manipuláló robot is, de mint megtudtuk, sajnos gyümölcsszedő változat fejlesztésébe Veszprémben még nem kezdtek a leendő mérnökök. Pedig NAO azért hasonló feladatokra is hadra fogható: üres kávéscsészéket, PET palackokat is szelektíven összegyűjthet a képfelismeréssel. Mérete alapján amúgy is legfeljebb epret tudna szedni.

Facebook Comments