Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, még azok is, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek. Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet – mondta az Index megkeresésére Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa.
Szavai szerint 10 év átlagában az üzem havi földgázköltsége 5–20 millió euró között változott, ez 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, és akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamos energiát nem is vették számításba, holott az elmúlt napok 650–800 eurós megawattóránkénti árszintje is komoly terhet jelent a cégnek. Ahhoz képest mindenképp, hogy 2021 tavaszán ez még 45 euró volt megawattóránként. Példaként említette, hogy a megawattóránként 300 eurós földgázból – durva becslés szerint – tonnánként 1300–1500 eurós nitrogénműtrágyát lehet előállítani, ha az összes költséget figyelembe veszi a gyártó. Ez 405 eurós forintárfolyammal számolva 526 500–607 500 forintos tonnánkénti árat feltételez, amit aligha fizetne meg az évszázad aszálya miatt becslések szerint 800–1200 milliárd forintos bevételkieséstől szenvedő növénytermesztő ágazat.
Az energiaválság nem csak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent – mondta Bige László. Úgy fogalmazott, hogy az eddigi infláció még csak a kezdet, mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába, az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik.
Facebook Comments