Az alma fogyasztásának népszerűsítésére rendezett sajtótájékoztatót az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). Az előadók felhívták a fogyasztók figyelmét az alma kedvező élettani hatásaira, és arra, hogy a hazai gyümölcs vásárlásával újra esélyt adnak a termelőknek.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki a múlt héten maga is almát szedett Nagykállón, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, arról beszélt, hogy az itthon termett gyümölcs fogyasztásával hogyan tudja segíteni a vásárló a hazai termelőket. „Ezzel esélyt, lehetőséget biztosítunk a magyar almatermelőknek” – érvelt a fogyasztásösztönző kampány mellett. Elkél a segítség főleg az aszályos év után, hiszen a magyar almatermesztés már csak alig 23 ezer hektár. A termelők és az ültetvények 70 %-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ahol eredetvédetté akarják tenni az ott termett almát. A fogyasztók számára így különböztetik meg, emelik ki a helyi terméket tudatosítva annak jó minőségét, beltartalmát.
Azért is kell erősíteni a hazai fogyasztást, mert a magyar alma elsősorban itthon fogy el, ezzel adnak a vásárlók jövőképet és a megélhetést a termelőknek, akiknek reagálni kell a klímaváltozásra, a termésbiztonságot veszélyeztető tényezőkre a termés- és ellátásbiztonság érdekében. Ezért támogatta a tárca az öntözött, jéghálóval ellátott korszerű ültetvények telepítését. A 2016-ban meghirdetett pályázattal 964 hektár hazai almaültetvényt újítottak meg. A tavalyi két felhívással a pályázók csaknem 500 hektár ültetvény telepítéséhez nyertek támogatást. A Megújuló vidék, megújuló agrárium programmal a fogyasztói igényekhez igazodva a csomagolást, értékesítést, eltarthatóságot segítve hűtőházak, manipuláló helységek építését, post hardvest technológiák telepítését is támogatta a tárca. A feldolgozáshoz pedig az aszalványok, gyümölcslé gyártásához szükséges beruházásokhoz pályázhattak a termelők támogatásra. „Tehát a magyar almának van jövője” – ígérte az államtitkár, ehhez a termelőket segíti a tárca, hogy megfeleljenek a piaci igényeknek.
Dr. Takács Ferenc, a FruitVeB alelnöke viszont bevallottan borús érzelmekkel érkezett Nyíregyházáról. „Az almatermesztő kihalófélben van, a számok ezt mutatják” – ismerte el a szakember. Pedig Szabolcsban két dologhoz értenek: a focihoz és az almatermesztéshez, de hiába volt egyszer aranycsapatunk és világraszóló almatermesztésünk, mindkettő bajban van. Pedig, ahogy felidézte, az1980-as években még Európa 3. legnagyobb almatermesztő állama voltunk, hozzánk jártak tanulni az almatermesztést, de ez mára megváltozott. Az idén ugyanis az elmúlt 15 év legkisebb almatermése lesz Magyarországon a szakember prognózisa szerint, pedig a sokéves átlagtermésünk is már csak félmillió tonna körüli, a hajdani egymillió tonna fele. Az 1990-es években több mint 40 ezer hektáros termőterület is megfeleződött. Szerencsére a pályázatokkal valamelyest meg tudták újítani a termesztést. Az elmúlt 15 évben telepített ültetvények már aszályállók, amelyeket meg tudnak védeni a jégtől is. A tavaly indult fagyvédelmi pályázattal reméli, hogy a fagy ellen is védekezhetnek majd.
Az is jó hír, hogy a korszerű ültetvényeken, a csodálatos új fajtákkal az étkezési almából már rendkívül jó a termés az idén is. A régi, nem öltözött ültetvényeken van nagy baj, ahol ipari almát termelnek. Ott olyan kevés a termés, hogy van olyan feldolgozó, ami az ősszel már ki sem nyitott.
Ezért is örülnek a gazdák, amikor – a jelenlegi kampányhoz hasonló eseményekkel – piacot teremtenek a termelőknek, és próbálják növelni a fogyasztást. „Minden, ami segít növelni a fogyasztást, az mentőövként szolgál a gazdáknak” – mondta. Az uniós almatúltermelésben ugyanis nehéz megtalálni a piaci réseket, ahol a magyar gazdák olyan áron tudják eladni, hogy a magas energia-, inputanyag-árak is megtérüljenek.
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője kiemelte, a társaság 2016 óta folytat kampányt a hazai gyümölcs- és zöldségfogyasztás népszerűsítése érdekében. A munka megtérülni látszik, a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztása az utóbbi években folyamatosan – 250-300 grammra – nőtt (a WHO ajánlása 300-350 gramm). Az ügyvezető hangsúlyozta, a legfontosabb fogyasztói cselekedet a termesztők felé, hogy keressük, vásároljuk és fogyasszuk a hazai terményeket. A gazdák munkája ugyanis önellátásunk garanciája, amit mi fogyasztók leginkább azzal tudunk meghálálni, ha stabil és kiszámítható piacot jelentünk számukra. Az alma igazi vitaminbomba, jótékony a hatása immunrendszerünkre, aminek erősítése ősszel még fontosabb.
A tájékoztató után Gálát, Evelinát, Goldent, Jonatánt és almából készült termékeket kóstolhattak a vendégek.
Facebook Comments