„A vezető nélküli – autonóm – traktorok két-három éven belül Magyarországon is megjelennek” – fogalmaz Hadászi László. Úgy látja, aki most nem vált technológiát, amellett elrobog a világ. A gépek egyre több élőmunkát váltanak ki, a jövőben csökken az agráriumban dolgozók száma, és nő a képzettségi elvárás. A növényvédelemben a fejlesztések a kémiai termékekről a biológiaiakra tevődnek át. Nem kell démonizálni az Európai Zöld Megállapodást, a Green Dealt, precíziós gazdálkodással meg lehet felelni a brüsszeli környezetvédelmi elvárásoknak.
Green Deal, dráguló élőmunka, költségcsökkentési kényszer. Úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a technológiai fejlesztés, a precíziós technológiák használata a mezőgazdaságban. Nem marad talpon, aki ebből kimarad?
Azt nem mondom, hogy nem marad talpon, de jelentős hátrányba kerül, aki nem kezd el precíziós irányba fejleszteni és tanulni.
Hol tart most ez a folyamat?
A gyakorlatban is bevethető helyspecifikus megoldások már 2010-től léteznek. Fokozatos volt a bővülés 2018-ig, az innovatív gazdálkodók saját forrásból áldoztak az új technológiára, aztán 2018-ban megtorpant a folyamat. Az első 15 százalék után a többiek állami vagy uniós támogatásra vártak, saját erőből nem akartak erre költeni. Aztán 2021-ben jött ki a digitális átállásról szóló pályázat, amely nagy lökést adott, több ezer gazdaság nyert a precíziós pályázaton. Most várjuk, hogy kialakuljon az a kritikus tömeg, amely átszakítja a falat, és általánossá válik a digitális fejlesztés. A pályázat nemcsak a gépbeszerzést, hanem a precíziós technológia megtanulását, az adatalapú gazdálkodásra való áttérést is ösztönzi. Szolgáltatást is igénybe kell venni, hogy a gazda kihasználja a gépekben rejlő lehetőségeket.
Melyek most a világban a fő fejlesztési irányok?
Minden területen óriási léptékű fejlesztéseket látunk. A John Deere januárban mutatta be autonóm traktorát, a vezető nélküli traktorok pedig két-három éven belül Magyarországon is megjelennek. A BASF és a Bosch olyan permetezőrendszert fejlesztett, amelynek kamerarendszere képes megkülönböztetni egymástól a gyomot a kultúrnövénytől, és csak ott juttat ki permetszert, ahol gyomot érzékel. Most már annak a traktornak is megvan a prototípusa, amely ugyanezt tudja, csak vezető nélkül permetez. Újdonság az is, hogy a növényvédőszer-gyártók gépeket kezdtek el fejleszteni, és ezzel beléptek a mezőgéppiacra. Például a BASF olyan pályán jelenik meg, ahol a John Deere, a Claas vagy a Fendt játszik.
A növényvédelemben mi a fejlesztési irány?
A kémiai anyagok kiváltása biológiai termékekkel, ami szintén megfelelés az Európai Zöld Megállapodásban megfogalmazott elvárásoknak, a növényvédőszer-kockázat 50 százalékos csökkentésének 2030-ig. A nagy vegyszergyártó vállalatok 2017-ben – éles fordulattal – kezdtek el a biológiai növényvédelem irányába innoválni. Az elmúlt években 169 fúzió, felvásárlás és közös vállalati megállapodás történt e cél érdekében. A nagy csoportok 112 kereskedelmi és piaci hozzáférési szerződést kötöttek, és 67 kutatás-fejlesztési gyártási megállapodást írtak alá. Az elmúlt 10 évben a biológiai növényvédő szerek használata szignifikánsan, évente 10-15 százalékkal nőtt, és a trend tartósnak tűnik. Például a Syngenta RNS-en alapuló biológiai termékei csak a célszervezetre hatnak, a hasznos élő szervezetekre nem. Az RNS alapú termék használat után lebomlik, nem befolyásolja a növényt.
Mi lesz a drónok szerepe a mezőgazdaságban? Milyen szerepet játszanak ebben a szolgáltatók?
Méltánytalanul keveset beszélünk a drónok felderítő funkciójáról a mezőgazdaságban, pedig ebben nagy lehetőséget látok. A permetezésben – ahol nincs szükség teljes felületi kezelésre – a drónok akár hatékonyabbak is, mint a nagy permetezőgépek. A jogszabályi háttér azonban képtelen lépést tartani a fejlesztéssel, máig nincs legális drónos kijuttatási lehetőség. Egyre szkeptikusabb vagyok, mikor lehet majd szabályozott környezetben permetezni. A drónfejlesztés másik iránya, hogy valós időben történjen a beavatkozás: azaz egy menetben felderít és kijuttat, ez lesz majd a következő lépés, ebben az irányban a KITE is fejleszt egyébként.
Mit javasol a gazdáknak, hogyan vágjanak bele?
Mérjük fel, hogy a műszaki eszközparkunk milyen állapotban van, hogy mely gépek cseréje esedékes, és olyat vásároljunk, amely már alkalmas a precíziós gazdálkodásra. Így 4-5 év alatt lecserélhető a géppark.
Hajlamos a magyar gazda túl nagy erőgépet venni?
Bármekkora a terület, bizonyos munkákat nem lehet 100 LE-s traktorral megoldani, ez egy lazítót nem húz el. A fő problémát ott látom, hogy nagy a bizalmatlanság, a gazdák nem vásárolnak vagy használnak közösen gépet, inkább mindenki megveszi magának. Hiba, ha arra pályázunk, amire éppen van kiírás, és nem arra, amire a gazdaságnak szüksége van.
Egyszerűbb lenne bizonyos gépeket bérelni?
Elvben igen, de ez sem egyszerű, ebben is bizalmatlanok a gazdák. Tisztán szolgáltatásból élő piaci szereplők alig vannak. Aki bérmunkát kínál, annak is van megművelendő földterülete, ami számára a prioritás. A bérmunka csak akkor kerül sorra, ha a sajátjával végzett, és van szabad kapacitása. Ráadásul az egyes munkafolyamatokra a hektikusan változó időjárás miatt egyre kevesebb az idő, egyre gyorsabban kell reagálni. Minden abba az irányba mutat, hogy a gazda csak magában és a saját eszközeiben bízhat. Ezzel szemben az Egyesült Államokban elterjedt az a szolgáltató modell, hogy csak szolgáltat. Nálunk azért sem lehet ezt megvalósítani, mert a tisztán szolgáltatók hátrányban vannak, nem jutnak forráshoz, a pályázatokban sem vehetnek részt.
Mennyire tartja veszélynek a gazdák számára az Európai Zöld Megállapodást és az abban foglalt jelentős csökkentést az inputanyag-felhasználásban 2030-ig?
A 40-50 éves technológiában rejlő tartalékot feléltük. Ha nem fejlesztünk, elrobog mellettünk a világ. Van még nyolc évünk, a brüsszeli célokat meg lehet valósítani. A KITE-nél az élére álltunk ennek a folyamatnak, lehetőségként kezeljük. Például a közelmúltban kötöttünk kizárólagos forgalmazási szerződést a növényi mikrobiomokban rejlő lehetőségek kiaknázásában a világon vezető szerepet elért Indigóval. A termékek olyan mikrobiális vetőmagkezeléseket tartalmaznak, amelyek növelik a növény víz- és tápanyag-felhasználásának hatékonyságát. Eredményekkel igazolt, hogy javítják a terméshozamot, miközben csökkentik az egyéb inputanyagok felhasználását, így magasabb bevételt eredményeznek, és hozzájárulnak a jobb környezethez.
Milyen hatása lehet a robotizációnak és a digitalizációnak az agrár álláspiacra? Kevesebb munkavállaló kell?
Igen, és a kevésbé kvalifikált munkaerő iránt csökken az igény, a robotizáció egyre több élőmunkát vált ki még a kertészetekben is. Ahol nincs forrás a gépesítésre, az a növénykultúra akár el is tűnhet, nagy területen az élőmunka drága. Aki marad, vagy be szeretne lépni, számára magasabbak lesznek az elvárások, értenie kell a precíziós gépek üzemeltetéséhez, és az adatok feldolgozásához, értelmezéséhez.
Hogyan néz ki a jövő mezőgazdasága? Precíziózni fog mindenki, aki meg szeretne élni belőle?
A mezőgazdaság színes világ, és remélem, hogy az is marad. Megfér egymás mellett a kézműves ökogazdálkodó és a drónt, az automatizált technológiát használó nagyobb termelő. Aki hivatásszerűen gazdálkodott, és jól csinálta eddig, az megélt belőle, és a jövőben is meg fog. Csak most nehezebb időszak jön. A piaci kilengések nagyobbak lesznek. Ám bármennyire is sok válság vesz körül bennünket a világban, élelmiszerre mindig szükség lesz.
Névjegy
Hadászi László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, családja generációkon keresztül kertészettel foglalkozott: uborkát, paprikát, paradicsomot és dohányt termesztettek. Mezőgazdasági szakközépiskolát végzett az akkor induló növényvédelmi szakon, majd a Debreceni Agártudományi Egyetemen tanult tovább növényvédelem szakirányon. Posztgraduális képzésként elvégezte az Ujvárosi-féle gyomismereti tanfolyamot, bekerült a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság tagjai közé. 1992 óta a dolgozik a KITE Zrt.-nél, ez az első munkahelye.
Dolgozott fejlesztőmérnökként növényvédelmi fejlesztési területen, marketing vezetőként és növényvédő szer kereskedelmi üzletág-igazgatóként, 2013-ig vezérigazgató helyettesként. Jelenleg a vállalat innovációs főigazgatója. 2022-ben Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett.
Karácsony Zoltán
Az interjú a Top agrar „Robot gazdaság” című tematikus különszámában jelent meg. A lapszám a Laptapíron olvasható.
Facebook Comments