Olvassa el a Top agrar “Robot gazdaság” különszámát
A digitális gazdálkodás térhódításával hamarosan robotok lepik el a földeket? Olvassa el, milyen lesz az okos jövő a robotizált szántóföldön. Bemutatjuk az autonóm növénytermesztést a gyakorlatban egy holland farmon. Eláruljuk, hogyan tud az intelligens hálózatokkal még több gázolajat megtakarítani. Robotkormány-tesztünkben több típust is kipróbáltunk. Az állattartók számára górcső alá vettük az automata takarmányozási rendszereket, és tanácsot adunk, hogy milyen robotot válasszanak. Azt is eláruljuk, hogy a szenzoros etetéssel miért lesz nagyobb a tápanyagfelvétel. És persze megmutatjuk azt az autonóm takarmányos robotot, amely vezető nélkül végzi a munkáját, és megáll, ha ismeretlen tárgy akad az útjába. Gazdaportré sorozatunkban Babarczi Zsuzsanna borászatába látogattunk, hogy megnézzük, hogyan dolgozik a szőlőkombájn. Különszámunk a Laptapíron (www.laptapir.hu) olvasható.
Meghosszabbították az öntözésfejlesztési pályázatokat
A Vidékfejlesztési Programban meghirdetett „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívásokra meghosszabbított határidőig, 2023. június 30-ig lehet a kérelmeket benyújtani. Minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenység támogatható, így többek között tározóterek, új vízkivételi művek kialakítása, új öntözőgépek és csővezetékek telepítése, és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréje. A gazdák ráadásul a mostani módosítással immár a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzéséhez is igényelhetnek támogatást. Az öntözési közösségekről szóló pályázatban a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek közös üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére is lehet pályázni. A két kiírásra 70 milliárd forintot fordít a kormány. A felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.
Elkezdődött az egységes kérelmek adategyeztetése
A Magyar Államkincstár (MÁK) a korábbi évekhez hasonlóan idén is felszólító végzés kiküldésével hívja fel az érintettek figyelmét, ha a benyújtott egységes kérelemmel kapcsolatban adategyezetésre van szükség. Ennek oka lehet például fizikai blokkon belüli túligénylés, tábla átfedés vagy területi ráfedés. A MÁK tájékoztatása szerint a végzések kiküldése 2022. október 20-án megkezdődött a gazdálkodók részére. Az Államkincstár és a NAK együttműködésének, valamint a fejlesztéseknek köszönhetően – a folyamatosan szigorodó feltételek mellett is – az adategyeztetésben érintettek száma évről évre csökken: 2016-ban még 27 ezer, 2017-ben 12 ezer, tavaly mintegy 7 ezer, idén pedig a 6 évvel ezelőttihez képest alig több mint ötödannyi, 5760 gazdálkodónak küldött értesítést a MÁK. Közülük 2650-en a kamarai falugazdászok segítségével adták be kérelmüket.
Tragikusak a békési terméseredmények
Napraforgóból 86 ezer hektárról átlagosan 1,2 tonna termést takarítottak be (tavaly 2,6 tonna/hektár volt az átlag); ott lett jobb (akár 3,5-4 tonnás a termésátlag), ahol öntöztek. Kukoricát csaknem 93 ezer hektáron termesztettek, ám a területek 60 százalékát be kellett silózni. A maradék területen hektáronként 1 tonnás a megyei termésátlag. A korábbi évet 4,5 tonnás termésátlaggal tragikusnak nevezték; 2020-ban volt a rekordév, 8,2 tonnás hektáronkénti megyei átlaggal. Egy hektár termelési költsége – szárítással együtt – 600-700 ezer forint között mozgott; az öntözés körülbelül 200 ezer forintos többletköltséget jelentett hektáronként. Békésben kevesebben és kevesebb őszi alapműtrágyát juttatnak ki; a kis- és közepes gazdaságokban az idén gyakorlatilag ez el is marad – adott helyzetjelentést Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség titkára.
99 napon működött a jégkármentesítő rendszer
Az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon kellett, összesen 212 091 üzemórára bekapcsolni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszert, a jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent évente – közölte a NAK. A generátorokat idén az április-júniusi időszakban jellemzően a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt. A július-augusztusi aszályban alig mentek a gépek. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett bekapcsolni a generátorokat.
Növényvédelmi drónpilótákat képeznek a Debreceni Egyetemen
A kurzuson a résztvevők drónpilóta- és növényvédelmi képzésben részesülnek, az oktatás során nemcsak a precíziós mezőgazdasággal, hanem a precíziós növényvédőszer kijuttatásával is megismerkednek. Egyebek mellett olyan különleges szenzorokkal felszerelt drónokkal dolgoznak, amelyek valós idejű mérésekkel azonnali talajtérképezésre képesek adott táblán belül. A jelentkezés feltétele: érettségi bizonyítvány, B típusú jogosítvány, A1-es, illetve A3-as drónpilóta-engedély, továbbá egy 80 órás növényvédelmi képzés. Az utóbbi két feltétel teljesítéséhez szükséges képzés megszervezésében segít a Debreceni Egyetem. A drónos permetezés jogszabálya kidolgozás alatt van, a drónok használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is ellenőrzi. Az egyetem intézete a Nébih regisztrált képzőintézménye.
Jól jönne az eső az őszi búza keléséhez
A kukorica betakarítása még tart, a száraz idő ehhez kedvező volt. Az augusztus 20-a után érkezett bőséges csapadék hatására a repcét már kellően nedves talajba lehetett elvetni, és azóta is szépen fejlődnek az állományok. Az őszi kalászosok vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is megfelelő nedvesség áll rendelkezésre a talajokban. A már elvetett táblákra viszont nagyon jól jönne egy kis eső, hogy a kelés szépen meginduljon, mert a fellazított talaj felső néhány centiméteres rétege már kiszáradt. Erre minden esély megvan, ugyanis szombat délutántól vasárnap reggelig várható egy csapadékhullám, amelyből a jelenlegi számítások szerint többnyire 2-10 mm csapadék ígérkezik, az ország mintegy felén várható a búza keléséhez elegendő eső. Vasárnaptól a jövő hét végéig a reggeli pára- és ködfoltok megszűnése után nagyobb részt napos idő várható számottevő csapadék nélkül, 17-23 Celsius fok között alakulnak a napi csúcsok – áll az OMSZ agrometeorológai előrejelzésében.
Facebook Comments