Kevesebb növényvédelemmel és tápanyaggal elérhetünk-e ugyanakkora hozamot és nagyobb biodiverzitást? Ezt fogja megválaszolni az új Controlled Row Farming elnevezésű, minden kultúránál ugyanazt a sortávolságot használó projekt.
Az Európai Unió A termőföldtől az asztalig növénytermesztési stratégiája és rovarvédelmi csomagja, politikája csökkenti a növényvédő szerek használatát a fenntarthatóság és a biológiai sokféleség megőrzésé érdekében. De vajon össze lehet-e hangolni e célokat hosszú távon a hatékony, nagy hozamú és üzletileg is perspektivikus növénytermesztéssel? Erre a kérdésre keresi a választ az ellenőrzött sorgazdálkodás, a Controlled Row Farming (CRF) nevű projekt, amelyet az Amazone, a Schmotzer és az Agravis 2020-ban indított útjára. A koncepció egy teljesen új növénytermesztési módszer, amely minden kultúrát egy sortávolságra vet, ezzel segíti egyebek között a biodiverzitás megőrzését, valamint a műtrágya és a növényvédő szerek hatékonyabb felhasználását.
Ötven fix
A projektben minden vetett kultúrához fixen 50 centiméteres sortávolságot választottak, a kalászos gabonát is 2 × 12,5 centiméteres dupla sorban termesztik. E módszer a program szervezői szerint sok előnnyel jár.
Így minden kultúrában használhatnak sorközművelő kultivátort a mechanikus gyomirtásra, még a fűfélék ellen is. A kultivátorral sávosan is kijuttathatják a gyomirtó szert a sorban. A nagyobb kultúrák gombaölő szeres kezelésénél sorspecifikusan például Dropleg rendszereket is használhatnak. E módszerrel mérsékelhetik és precízebbé teszik a növényvédelmet.
A sorközökben köztes növényeket lehet termeszteni. Ezek a növények megkötik a tápanyagot, védik a talajt az eróziótól, és elősegítik a biodiverzitást.
Nem a teljes területen kell pótolni a tápanyagot, csak soronként. A vetőmag alá, mellé célzottan hatékonyabban juttathatják ki a műtrágyát. A kalászos gabonáknál akár a vonszolt csöves módszerrel folyékony trágyát is ki lehet juttatni a dupla sor közepén.
Ezek az eljárások így hatékonyabbá teszik a tápanyag-felhasználást, kevesebb trágyát kell adott területre kiszórni. A projektgazdák szerint az is előny, hogy az 50 centiméteres sortávolságú sorokat a következő évben, a vetésforgónak megfelelően, el tudják tolni. Például a köztes növény elővetemény-hatását is ki lehet használni.
Górcső alatt
Az Amazone-csoport alsó-szászországi Gut Wambergen kísérleti gazdaságában tesztelik, hogy az elgondolás a gyakorlatban is hozza-e ezeket az előnyöket: mekkora hozamokat lehet elérni, illetve gazdaságosabb-e a hagyományos termesztésnél? A 10,4 hektáros, 44–59 talajpontos besorolású, pszeudoglejes barna erdőtalajú tesztparcellán árpát, búzát, repcét és kukoricát termesztenek négy növénytermesztési eljárással:
• sztenderd módszer: hagyományos talajművelés,
• modern eljárás: új növénytermesztési módszerek,
• csökkentett CRF: 50 centiméteres sortávolsággal maximális biodiverzitás,
• optimalizált CRF: 50 centiméteres sortávolsággal maximális hozam.
De például repcét vajon lehet-e 50 centiméteres sortávolsággal termeszteni anélkül, hogy a hozam csökkenne? Dr. Joachim Bischoff, az Szász-Anhalt Tartományi Mezőgazdasági és Kertészeti Hivatal (LLG Sachsen-Anhalt) munkatársa végzett erre kísérleteket. Az lett az eredménye, hogy ha a repcét szemenként, a répaféléknél használt 45 centiméteres sortávolsággal vetik, akkor nem lesz kisebb a termés. Dr. Yves Reckleben professzor, a Kieli Főiskola munkatársának kísérletei azt mutatják, hogy a sűrű sorosan 37,5 centiméterre vetett kukorica nagyobb hozamokat érhet el, mint 75 centis sortávolsággal.
Ígéretes árpaeredmények
Már megvannak az első projekteredmények a 2021-ben betakarított őszi árpáról. A KWS Wallace árpát 2020. október 4-én vetették. A csíraszám a sztenderd vetésnél négyzetméterenként 310 csíraképes mag, 12,5 centiméteres sortávolsággal, 2,58 centiméteres tőtávval. A modern variációnál megfelezték a csíraszámot egyenlő sortávolságnál, így a négyzetméterenkénti szemszám 155, a tőtáv 5,16 centiméter. A CRF-eljárásban ugyanúgy vetettek: két, egymástól 12,5 centiméterre lévő sor, majd két zárt sor, hogy a köztesnek legyen helye.
A vegyszeres gyomirtással 2020. november 4-én volt az első állománykezelés, mert a sorközművelő kultivátort az októberi esők miatt nem tudták használni. Az alternatívája: az őszi sávos permetezés kora tavaszi kultivátorozással kombinálva kockázatosnak tűnt a nagyon intenzív gyomosodás miatt. Megmutatkozott, hogy a CRF-eljárásnál milyen fontos a rugalmasság. Egységesen mindegyik variációban egyformán juttatták ki a műtrágyát és hajtották végre a további növényvédelmet.
Az elmaradt őszi kultivátorozás miatt végül nem vetettek köztes növényt. A csökkentett CRF-módszernél aztán tavasszal, április 4-én, a sorköz-kultivátorozás után alexandriai herét vetettek. Az árpával versenyezve a hideg tavaszon a here eleinte lassan fejlődött. A köztes növény állománya a betakarításkor is viszonylag szépen festett, de alig hatott a biológiai sokféleségre. Jövőre a projektcsapat ezért jobban ügyel majd a kísérőnövényekre.
Szerencsére a főbb hozammutatók ígéretesebbek lettek. Az árpa kelése a CRF-eljárással 92–100 százalékos volt, megegyezett a hagyományosan termesztett állományéval. Az állomány sűrűségében már nagyobbak voltak a különbségek. A sűrű hagyományos vetésnél rövid időn belül négyzetméterenként 400 kalász képződött, a ritkább állománynál viszont sokkal kevesebb lett minden más variációnál.
És a hozam? Az aratás július 24-én kezdődött. Mindegyik termesztési módnál blokkonként csépelték és mérték a betakarított termést, de az egyes eljárások között olyan kicsik voltak a különbségek, hogy szinte azonos hozamokról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb kalászt a CRF- és a hagyományos modern módszernél kompenzálta a jobb szemképződés. A hektáronként mért 7,8 tonna hozam az adott termőhelyen és a régióban átlagosnak számít.
Következtetések
Az őszi árpa CRF szerinti kétsoros termesztésével ugyanakkora hozamot lehet elérni, mint a hagyományos technológiával. Ehhez jönnek még a CRF-rendszer előnyei: a sorközkultivátor használata, a kevesebb vetőmag, műtrágya és növényvédelem. A technológiai beruházások elengedhetetlenek, az új koncepcióhoz technológiát kell váltani. Minden műveletet precíziósan, RTK-ra alapozott nyomvonalvezetéssel, később kameravezérléssel kell végezni. A CRF-megoldáshoz szükséges technológia alapját a precíz sorközkultivátor adja integrált sávos permetezéssel, lehetőleg műtrágya-, vetőmagtartállyal. Alternatív megoldásként lehetőség van a szakaszos művelésre is – de ehhez először kultivátorozni kell, amit esetleg a köztes vetése, majd soronkénti növényvédelem követ. A CRF-nél a vetési módszernek is kulcsszerepe van. Előnyt jelentene, ha a vetőmagot, a műtrágyát és a köztes növény vetőmagját egyszerre lehetne lehelyezni. Javasolt a teljes területen áttérni a 2 × 12,5 centiméteres dupla soros vetésről a nagy sortávolságú vetésre, illetve egyszerre vetni a főnövényt kétsorosra és alávetni a köztest.
Ezek a példák is sejtetik az ezekhez szükséges beruházások nagyságát. Hamarosan gazdaságokban fogják vizsgálni, hogy a CRF-koncepció mennyire gazdaságos a hagyományos módszerekhez képest.
Kilátások
Az uniós politikai irány arra enged következtetni, hogy a növénytermesztés át fog alakulni. A CRF-projekt a lehetséges megoldásokat mutatja, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az ökológia és a gazdaságos növénytermesztés között. A projekt állásáról a controlled-row-farming.de oldalon tájékozódhatnak.
A kisebb növényvédelmet és a hasznos rovarok, valamint a vadon termő gyógynövények védelmét célzó sorspecifikus növénytermesztést jelenleg a Német Mezőgazdasági Társaság bernburg-strenzfeldi növénytermesztési központjában is tesztelik a ReNuWi összehasonlító tesztben. Minderről a dlg.org oldalon olvashatnak.
Röviden:
A fenntarthatósági politika, a klímaváltozás és a fajok sokszínűségének megőrzése másfajta gazdálkodást sürget. A CRF egy javaslat az előttünk álló kihívások leküzdésére.
A projekt alapja, hogy minden vetett kultúrában 50 centiméteres a sortávolság, így például sorközművelő kultivátort és sávos permetezőgépet lehet benne használni, és köztesnövényt vetni.
A CRF-eljárást a hagyományos növénytermesztési módszerekkel hasonlítják össze. Az őszi árpáról már megvannak az első eredmények.
A módszerhez a munkagépeket, a sorközművelő kultivátort és a vetőgépet át kell állítani erre a technológiára.
Jelenleg vizsgálják, hogy a CRF-eljárás mennyire gazdaságos.
matthias.broeker@topagrar.com
A cikk először a német top agrar magazin 2021/12. számában jelent meg. A top agrar magyar kiadásában pedig a 2022. január-februáriban. A magyar lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbival együtt.
Facebook Comments