Néhány évtizede még a kihalás szélén táncolt, mára világszerte felfedezte a csúcsgasztronómia. A magyar mangalica egészen kivételes ízvilága és élettani hatásai miatt már nem csupán idehaza népszerű élelmiszer. Most kampány indult, hogy mindenki megismerhesse. A részletekről Giczi Gergelyt, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettesét kérdeztük.
-Egy nagy múltú magyar sertésfajtáról beszélünk, ami nagy utat járt be a világhírig. Hogyan lett a falusi porták rideg tartású állatából mára csúcsgasztronómiai alapanyag?
Giczi Gergely: A mangalica története egészen 1833-ig vezethető vissza. József nádor ekkor tett látogatást Milos szerb fejedelem birtokán, ahol ajándékba kapta a mai mangalica őseinek számító sumadia sertések első példányait, amit aztán a kisjenői birtokán keresztezett helyi fajtákkal, létrehozva így az 1840-es évekre a mangalicát, amely rövid időn belül az egész országban elterjedt, sőt, szinte a magyar vidék kizárólagos fajtája lett. Ekkor a zsír tartósításban betöltött szerepe még a mainál lényegesen nagyobb volt, később aztán az elektromosság elterjedésével ez folyamatosan csökkent. Meg is látszott ez a hazai állományon, amely drasztikusan megcsappant, helyét átvették a magasabb húskihozatalú és rövidebb tenyészidejű, elsősorban német fajták. Az 1990-es évek elején alig 200 példány maradt az országban, amikor is az utolsó pillanatban egy tenyésztői összefogás és génmegőrzési program által megmenekült a fajta és szép lassan ismét növekedési pályára állt a tenyésztése. Mára már elsősorban gasztronómiai értéke miatt tartjuk és jelentős mennyiségben exportáljuk.
-Mondhatjuk, hogy mára stabilizálódott a hazai állatállomány? Biztos lábakon áll a tenyésztés?
GG: Mára közel 10.000 koca és szaporulata él az országban, ez összesen 60-70.000 egyedet jelent, körülbelül 200 gazdaságban. Stabil tehát a tenyésztői háttér és ami legalább ilyen fontos, a genetikai háttér is. A mangalica tartása azonban többet kíván meg a tenyésztőktől, mint a fehér sertésé, így a klasszikus értelemben vett nagyüzemi tartás nem lehetséges.
Giczi Gergely
-Prémium, páratlan, pikáns – szól az idei kampány jelmondata. Miért olyan különleges a mangalica, hogy gyakorlatilag újra felfedezte a gasztronómia?
GG: A mangalica körülbelül háromszor hosszabb ideig él, mint a házi sertés. Ezalatt vastag zsírt növeszt a bőre alatt, ami szépen beivódik a húsának szöveteibe, ez biztosítja azt a márványosságot, ami miatt mára top séfek kedvelt alapanyaga lett. Rugalmas textúrájú, lágy zsírfoltokkal barázdált húsának íze különleges, igazi „gasztroélmény”. Fogyasztásának ráadásul számos pozitív élettani hatása is van.
-Melyek ezek a pozitív hatások, miért érdemes a mangalicát rendszeresen beilleszteni a táplálkozásunkba?
GG: A mangalicahús nagyon gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban, antioxidánsokban és B-vitamin tartalma is jelentős. A vörös húsokra jellemző módon vasat és cinket is bőséggel tartalmaz. Sokan a koleszterin miatt félnek vörös húsokat fogyasztani, számukra jó hírem van. A mangalica húsa természetesen tartalmaz koleszterint, de hosszabb szénláncok alkotják, nem tapad az érfalra és kiürül a szervezetből károkozás nélkül. A táplálkozási szakemberek szerint a koleszterinért általánosságban sem a húsokat, hanem az elkészítés módját kell okolni, ezért megfelelően elkészítve mindenképpen helyük van a kiegyensúlyozott étrendben.
-Belföldi népszerűsége mellett egyre keresettebb a külpiacokon is, mind a húsa, mind a készítményei tekintetében. A világ mely pontjain keresik a leginkább a magyar mangalicát?
GG: Olyannyira népszerű külföldön, hogy az előállított mennyiség 60%-át exportáljuk, míg 40%-át fogyasztjuk el idehaza. A húst a világ szinte minden pontján előszeretettel használják fel top kategóriás éttermek New Yorktól Szingapúron át Tokióig. Az export tehát elsősorban a HoReCa szektorra koncentrálódik. Nagyon lényeges ugyanakkor, hogy a mangalica zsíros húsa különösen alkalmas szárításra és hosszú, tartós érlelésre, így a sonkakészítés nagyszerű alapanyaga. Ez lehetővé teszi különleges ízű, ínyenc termékek előállítását. A legnagyobb spanyol sonkagyárak ezért előszeretettel vásárolják a magyar mangalicát.
-Mit jelent a mangalica a magyar élelmiszeripar számára?
GG: A mangalica szektorszinten megtestesíti mindazt, ami a magyar karakterhez talán a legjobban illik, és amire az élelmiszeriparnak is szüksége van: erős, családi gazdasági háttér, magas hozzáadott érték, prémium, egészséges, exportképes termékek. Mindemellett egy olyan zászlóshajó, amely egyelőre nem mennyiségben, hanem minőségben öregbíti hazánk nemzetközi megítélését és amellyel fontos, erős piacokat tudunk megszólítani.
-A most zajló kampány milyen célt szolgál, milyen célközönséget szólít meg?
GG: Egy kéthetes, intenzív kampányt indítottunk a farsangi időszak végére időzítve, ennek megfelelően húshagyó kedden zárjuk is a programot. A célunk a mangalica történetének, prémium minőségének és pozitív élettani hatásainak minél szélesebb körben történő megismertetése, illetve a fogyasztásösztönzés. A jelen gazdasági környezetben elsősorban minőségi fogyasztásösztönzésre kell gondolnunk. A kampány fókuszában egy edukatív nyereményjáték szerepel, amely február 13. és 19. között zajlik a www.jatek.amc.hu weboldalon. Tíz kérdésből álló kvízről van szó, amelynek kitöltéséhez segítséget és további háttéranyagot is biztosítunk a www.mangalica.amc.hu oldalon. A főnyeremény egy mangalica termékekkel megtöltött vadonatúj hűtőszekrény, emellett további tíz, értékes ajándékcsomagot is kisorsolunk a kitöltők között. Érdemes tehát játszani, amihez minden vállalkozó kedvű olvasónak sok sikert és jó szerencsét kívánok!
Facebook Comments