A 2022-es termés még a hazai szükséglet ellátására sem elég, megkezdődött a tengeri importja. A tavaszi szárazságot ugyanis olyan erős nyári aszály követte, amely megpecsételte a kukoricatermés sorsát. Mit tehetnek a gabonatermesztők annak érdekében, hogy egy hasonlóan aszályos évben kedvezőbb termésátlaggal zárják az évet? Hogyan készülhetnek fel a klímaváltozással járó kihívásokra? A Kukorica Kör Egyesület gödöllői szakmai napján ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Az egy éve alakult Kukorica Kör Egyesület a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Gödöllőn rendezett szakmai napján négy előadást tartottak. Az előadók igyekeztek gyakorlati megoldásokat kínálni a szántóföldi növénytermesztőknek az őket érintő legégetőbb szakmai kérdésekre.
A rendezvényt Gyuricza Csaba, a MATE rektora nyitotta meg. Beszédében arra emlékeztetett, hogy az agrárium alapja a talaj, ami, ha nincs rendben, az kihat az agrárium egészére: az élelmiszeriparra és az állattenyésztésre is. „Aszályos évek lesznek még, de nem törvényszerű, hogy ilyen alacsony legyen a termés, mint az idén” – előlegezte meg a rektor. Fontosnak tartotta, hogy legyenek olyan fórumok, egyesületek, amelyeken keresztül a tudás eljut az érintettekhez. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásával ugyanis mérsékelni lehet a károkat. Ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a hazai gazdálkodók csupán 9-10 százaléka szakképzett. Egy olyan csúcstechnológiai ágazatban, mint az agrárium, az európai átlag eléréséhez is legalább 50% körüli szakképzett kellene. A rektor szerint várhatóan nyolc-tíz év alatt érhetjük el ezt a nagy arányt, ha az oktatást kiszélesítik. Ez alapján állította, hogy „nagy a felelősség az oktatáson”…
Az öntözéssel is meglehetősen rosszul állunk. Kevesebb mint százezer hektár az öntözött terület hazánkban, amelyet legalább 200-300 ezer hektárra kellene növelni. A mintegy négymillió hektár nem öntözhető termőföldre is jobban kell koncentrálni a továbbiakban! Ennél viszont nagyobb problémának tartja a rektor, hogy az elmúlt években nem gondoskodtunk a lehullott csapadék, a víz megtartásáról a talajban. Ehhez célirányos szervesanyag-gazdálkodással, megfelelő fajtaválasztással, a vetésforgó helyes megválasztásával járulhattunk volna hozzá. Beszédében megelőlegezte, hogy amíg a földhasználati forma nem változik meg, amíg elsősorban bérelt területeken folyik a növénytermesztés, addig ez a szemlélet nem is fog változni. Meggyőződése szerint az egyetlen megoldás erre a támogatási rendszer átalakítása lehetne.
Öntözzünk, de csak helyesen
Futó Zoltán egyetemi docens, a MATE Szent István Campus, Szarvasi képzési hely – Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszék vezetője ezzel a gondolattal kezdte az előadását: öntözzünk, de csak helyesen! A szakember értékelte a hazai öntözés helyzetét, anomáliáit és a problémák okait. Kitért a megváltozott hazai klíma okozta növénytermesztési problémákra, illetve annak kiküszöbölésére. Fontosnak és elengedhetetlennek tartja a talajtulajdonságokat figyelembe vevő korszerű öntözést és ennek vezérlési, szabályozási megoldásait. A hallgatóságot beavatta a szarvasi öntözési kísérletek figyelemre méltó eredményébe is.
Szélsőségek és változékonyság
Anda Angéla Rita, az egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézete, Georgikon Campus, Agronómia Tanszékének munkatársa előadásában a globális felmelegedés következményeit latolgatta. A lokális hatások közül a csapadék mennyiségében és eloszlásában a változásokat már tapasztaljuk. A tavalyi és idei nyár csapadékhiánya, aszálya a szokásosnál jóval nagyobb területeket sújtott Európában és Magyarországon is. Ha azonban a múlt, a jelen és a jövő várható csapadékjelenségeit górcső alá vesszük, az segíthet az agrár szakembereknek a felkészülésben a vízhiány okozta gondok megoldására. Anda Angéla Rita egy – kukoricára kidolgozott – öntözési időpont-előrejelző eljárást is bemutatott, amellyel a növény hőmérsékletét mérő stresszindex alapján víztakarékosan öntözhetnek a gazdák.
A nedvesség megőrzését segítő talajművelési rendszerek egyes elemeinek a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotára gyakorolt hatásait mutatta be a Talajorvoslás a nedvességmegőrzés jegyében című előadás. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató szerint napjaink sürgető feladata, hogy kidolgozzák a mezőgazdasági erőforrások fenntartható használatát megalapozó növénytermesztési technológiákat, talajhasznosítási módokat, eljárásokat. Főleg a talaj fizikai romlását mérséklő talajművelési rendszerek térségi adaptációjára lenne égető szükség. „A mezőgazdasági termelés fejlesztését, így a környezetkímélő növénytermesztést leginkább befolyásoló és meghatározó ökológiai tényező a víz” – emlékeztetett az előadó. A víz mezőgazdasági felhasználásában hagyományosan törekednek a takarékosságra, de világossá vált, hogy vannak régiók, amelyeket ökológiai és talajadottságai mellett nagy területen csak feltételesen, a másodlagos szikesedés, a talajdegradáció figyelembevételével lehet csak öntözni. Ezért nedvességmegtartó, takarékos talajművelésre, szárazságtűrő növényfajtákra van szükség. A hatékony vízfelhasználás érdekében a talaj vízháztartását szabályozó agrotechnikai beavatkozások felértékelődtek. Az aszály és a talaj degradációja elleni küzdelemben a hagyományos módszereket felváltva, talajvédő talajműveléssel, a rendszeresen művelt réteg mélységének csökkentésére és a feltalaj szervesanyag-tartalmának mulcsos gazdagítására szükség van a tudományos kutatásban annak megalapozására és a hidrológiai hatások feltárására. Ez viszont a kutatóktól további erőfeszítéseket igényel. A művelés talajvízforgalmat befolyásoló hatásainak megismerése segíthet a nedvességmegőrző technológiák, a korszerű, fenntartható növénytermesztés kidolgozásában is az előadó szerint.
A szakmai nap végén Daoda Zoltán, az egyesület vezetője értékelte az eddigi munkát. Úgy látta, hogy az aszály, a termelők kihívásai igazolják a Kukorica Kör Egyesület létjogosultságát, „Éppen azért hoztuk létre szakértő kollégáimmal ezt az egyesületet, hogy legyen olyan fórum, ahol a tapasztalatokat, a jó példákat és a tudást össze tudjuk gyűjteni, és át tudjuk adni a gazdáknak” – mondta Daoda Zoltán. A folyamatos tanulás eddig is elengedhetetlen volt, de szerinte napjainkban még nagyobb szerepet kap. Azok lesznek képesek hosszútávon sikeresen gazdálkodni, akik távlatokban gondolkodnak, és a termőföldre, mint kincsre tekintenek.
Azaz a járt utat érdemes egy járatlan újra cserélni. Szemléletváltás és nyitottság kell a gazdáknak, hogy az elérhető tudást felhasználva javítsák a talaj vízmegtartását. Átállva a precíziós gazdálkodásra, felkészülve az öntözésre, megfelelőbb kukoricahibrideket választva fel kell készülniük ugyanis a klímaváltozás új kihívásaira.
A cikk a top agrar magazin 2022. november-decemberi számában jelent meg. A lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbi számmal együtt.
Facebook Comments