Ha farsang, akkor sertéshús!

Február 3-tól 17-ig farsangi kampányt indít a sertéshús- és a mangalica fogyasztásának népszerűsítésére az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. A koronavírus-járvány miatt ez alkalommal nagy rendezvények és kóstoltatás nélkül, online és print médiakampány lesz, PR cikkekkel, online hirdetésekkel és influencer közreműködésével a nagyböjt kezdetéig.

„Öröm a számunkra, hogy a járvány ellenére az alapvető élelmiszerellátás folyamatos volt” – ezzel a visszatekintéssel kezdte Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a beszédét. A koronavírus-járvány mutatta meg szerinte, mennyire fontos mindannyiunknak, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon elegendő, megbízható és jó minőségű élelmiszer. De nemcsak ez járvány, hanem az afrikai sertéspestis is nehezíti a termelők és a feldolgozók dolgát. Ezért a gazdálkodók számára egyebek között a telepi biztonság növelésére több mint 3,6 milliárd forintot költött az állam, és az „állattartó telepek korszerűsítése” pályázattal50 milliárd forint támogatási keretet különített meg, hogy a termelők fejleszthessenek. Az Élelmiszergazdasági válságkezelő programból a sertéstartók is közel 2,4 milliárd forintban részesültek, ezen kívül a sertésfeldolgozók is külön támogatásokat kaptak. Tavaly több egyéb jogcímen – például állatjóléti, tenyésztésellenőrzési, a törzskönyvezési, a tenyészérték-becslés, az őshonos állatok –támogatásával mintegy 16 milliárd forintot juttatott az állam a szektornak, a tenyésztői szervezeteknek is. „Minden lehetséges fronton igyekszünk az ágazat stabilitását biztosítani” – mondta Tarpataki Tamás. A farsangi kampánnyal is az ágazat stabilitását, a hazai sertéshús iránti fogyasztói bizalmat igyekszik erősíteni a tárca a közösségi marketing eszközeivel is.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz helyzetben van a sertéságazat, hiszen az emberre veszélytelen afrikai sertéspestis (ASP) okozta piaci átrendeződés a felvásárlási árakat sok esetben már az önköltségi ár alá csökkentette. A tudatos vásárlást a húspultban már zászló és kiírás is segíti, amellyel a származási helyről tájékoztatja a fogyasztókat. A magyar sertéshús továbbra is biztonságos, a sertéshús fogyasztása annak beltartalmi értékei miatt különösen fontos az emberi szervezet számára, hiszen számos ásványi anyagot (pl. vas, kálium, cink és kálcium), vitamint (B1, B2, B6 és B12 vitamin), illetve olyan esszenciális aminosavakat és zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezetünk önállóan nem képes előállítani, így azokat a táplálkozással kell bevinnünk. A farsangi sertéskampányban külön felhívják a figyelmet a mangalicahús élettani hatásaira is. Esszenciális aminősavakat tartalmaz, de gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban és természetes antioxidánsokban is. Az is bebizonyosodott, hogy a prémium mangalica-termékek válságállók.

Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke (lásd cikkünk: top agrar 2021/1. szám) ez alkalommal is elmondta, hogy a mangalica igazi válságálló fajta, amelynek megmentését 30 évvel ezelőtt kezdte egyetemistaként. Akkor 1991 áprilisban alig 198 kocát tartottak az országban, a kihalás fenyegette a faját, de ma már 10 ezer kocát tartanak nyilván.

A mangalicatenyésztőknek azonban nem a 2020-as Covid-járvány okozta a válságot. Már 2018-től válságüzemmódban dolgoztak, hiszen az afrikai sertéspestis vadsertésekben 2018 áprilisban jelent meg itthon, ami bezárta a meghatározó ázsiai exportpiacokat, a legnagyobb japánt is.

Japánban a magyar mangalica-termékek 2009 tavaszán jelentek meg és 2018-ig voltak jelen, páratlan karriert futottak be. Az utolsó évben már 1100 japán étteremben volt étlapon a mangalica, amikor az asp miatt egyik pillanatról a másikra megszűnt a piac. Ezzel a mangalicaexport 40-50%-a esett ki. Soknak tűnik, de évi alig 200 tonna volt japán éttermeknek szállított export, ami azért kétmillió adagot jelentett.

A japán piac helyére egyébként hamar belépett Hong Kong és Makao, Szingapúr is… Az európai piacok is bővültek. Például Románia nagy mangalica-fogyasztóvá lépet elő, de a német, svéd, ciprusi, portugáliai, olasz kivitel is beindult, ahová korában nem exportáltak a magyar mangalicások.

„Már nem létfontosságú Japánba visszakerülni” – értékelte Tóth Péter a Világgazdaság kérdésére, hogy mit vár a regionalizációs megállapodástól. Mivel ennek jegyében is csak Dél-Dunántúlról lehet Japánba szállítani, ahol eleve kevesebb a mangalica és a vágóhíd, csak 1000-2000 állatból feldolgozott: 20 tonnányi terméket tudnak a becslése szerint idén Japánba szállítani. A következő évben ez 40-60 tonnára nőhet. Ha tartós marad a japán export, az a dél-dunántúli tenyésztőket fogja jobb helyzetbe hozni: várhatóan egy év múlva ott több koca és hízó lesz.

Facebook Comments