Ezúttal Palatinus Ferencet és feleségét, Palatinusné Eizrich Zsuzsannát mutatjuk be. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származnak, Budaörsön élnek, de tavasztól őszig szinte minden szabadidejüket Jászkiséren töltik, Zsuzsanna édesapjával kiegészülve termesztik a homoktövist. A teljes termékpályát lefedik, az EU által favorizált termőföldtől az asztalig stratégia élő példái.
Ferivel egy budaörsi cukrászdában találkozunk egy októberi napon. Aznap éppen Budapest XI. kerületébe és Budafokra szállította ki homoktövis-készítményeiket. Nemcsak termel, hanem a fogyasztó ajtajáig viszi a terméket. Feleségével, Zsuzsannával és apósával, Eizrich Tiborral Jászkiséren gazdálkodnak. Egyelőre még mellékállásban: a férj egy motorfejlesztő cégnél dolgozik, a feleség egy budaörsi multinál. Ferenctől nem idegen a mezőgazdaság. A nagyszülei és a szülei Szolnok mellett műveltek földet, amibe Feri iskolás korában besegített (kukoricát kapált, krumplit szedett). Zsuzsi Jászkiséren nőtt fel, édesapja máig 6 hektáron gazdálkodik.
Egy ideig úgy tűnt, hogy mindketten eltávolodnak a mezőgazdaságtól. Feri gépésztechnikus végzettséget szerzett, kamionnal árut szállított Magyarország és Olaszország között, míg Zsuzsi Szolnokon diplomázott szállítmányozási szakon, és a versenyszférában helyezkedett el. Aztán tíz évvel ezelőtt jött a fordulat. Feri egyik focimérkőzése végén egy csapattársa alma-homoktövis tartalmú üdítőt hozott be, és megkóstoltatta Ferivel. “Szenzációs volt az ízvilág. Azonnal utánaolvastam a növénynek, a termesztésébe a beltartalma és az egészségügyi hatása miatt vágtunk bele a feleségemmel” – idézi fel az első lépéseket a gazda. Ehhez kaptak Zsuzsi édesapjától 1 hektár területet Jászkiséren. Nehezítette a dolgukat, hogy a homoktövis termesztéstechnológiájáról kevés szakirodalmat találtak, gyakorlatilag élőben, tapasztalati úton tanultak.
Palatinus Ferenc apósával, Eizrich Tiborral
Kilenc évvel ezelőtt ültették be az első, nyolc éve a második hektárt. Az első hektáron 3,5 méter sortávolsággal és 2 méteres tőtávolsággal ültettek a szakirodalom szerint, összesen 1244 tövet. A második hektárt az első tapasztalatai alapján már ritkábban: 5 méteres sortávval és 2 méteres tőtávval. Így 20 százalékkal kevesebb növény került a földbe, 1000 tő hektáronként. “Már látni a különbséget: erőteljesebbek a bogyók, több van az ágakon, jobban fejlődik a növény” – fogalmaz Feri. A porzó növényeket mozaikszerűen ültették. A páratlan sorokban az 1. és a 10. a porzó (hímivarú), a páros sorokban az 5. és a 15., míg közöttük a termő (nőivarú) növények (tehát 9 nőivarúra jut 1 hímivarú). Itt szintén szembementek az általános gyakorlattal, amely szerint ahonnan fúj a szél, oda kell a hímivarút ültetni és mögé a nőivarúkat.
Elszáradt az első ültetés fele
Egy sor kihívással kellett a házaspárnak szembenéznie. Kétéves korában az addig életerős növények fele elpusztult, egyszerűen kiszáradt. Keresték az okát, szinte minden szakembert megkérdeztek a témában, de nem kaptak használható választ. Aztán arra jutottak, hogy valószínűleg a kukoricából visszamaradt verticillium gomba okozhatta a kárt. Úgy tűnik, hogy megoldódott a probléma: egy győri termelő által fejlesztett baktériumtrágyával kezdték el kezelni a talajt, ami ellehetetleníti a verticillium gomba életterét, gátolja a szaporodását. Három éve nincs újabb száradás. Próbálják tájjellegűvé is tenni a területetet, a kiszáradt növényeket a meglévő nőivarú növény gyökérhajtásából pótolják.
Idén szeptember közepén szüreteltek
Mennyi munka van az ültetvénnyel? A homoktövis először az 5. évben terem. Így az első években csak kapálni és öntözni kellett, vegyszert tudatosan nem használtak. Igaz ugyan, hogy a szikes talaj miatt a kapálás nem volt egyszerű, de egy idő után a füvesítésre álltak át. Feri azt tapasztalta, hogy ha takarásban van a talaj, akkor jobb a növény vízháztartása, jobb az ellenállóképessége. Azóta damilos fűkaszával nyírják a táblát. Idén az extrém aszály miatt áprilistól szeptember elejéig minden hétvégén öntöztek. A tábla végében egy csatornából nyerik a vizet, tartályokba szivattyúzzák, és pótkocsiról juttatják ki közvetlenül a növények tövére. Két nap alatt a 2 hektárra 15 000 liter vizet öntöztek ki. Évente háromszor pedig baktériumtrágyát is kijuttattak.
A homoktövisre nem jellemző, hogy lopják, a vadak – főleg az őzek – azonban a fiatalabb egyedekben kárt okoznak. Idén 5-10 százalékos kárt regisztrált a gazda. Nem lenne megoldás az sem, ha bekerítenék a területet, mert nehéz lenne a traktorral megfordulni, és lehetetlen öntözni.
Feldolgozás több fázisban
Idén szeptember közepén szüreteltek. Mivel az ágakat betakarításkor teljesen lemetszik, két év múlva számíthatnak újra bogyókra. Egy hektárt 8-10 fővel egy nap alatt be lehetett takarítani. Másnap a levágott, 20 centis ágakat Feri hűtőházba szállította, ahol mínusz 21 fokon tárolták. Azért is fontos azonnal hűteni, mert máskülönben sokat veszítene a beltartalmából. A feldolgozás első fázisában rázópadon a bogyókat az ágakról leválasztják. Majd egy levegőszelektorral megtisztítják a bogyót a rajta maradt levelektől. Minden fázis után azonnal visszahűtik a bogyót. A két hónapig tartó eljárás végén Feri tisztított bogyót kap, amit egy kiskunfélegyházi velőző üzembe szállít. Itt készül el egyik termékük: a homoktövisvelő. A velő hígabb lekvár sűrűségű, savanykás folyadék. Fél- és egyliteres kiszerelésben árulják. Naponta 25-30 milliliter bevitele ajánlott, ami a három étkezés után 1-1 evőkanálnyi velőt jelent.
A héjat szárítják, ledarálják, ebből lesz a húsőrlemény, amit a fogyasztók például smoothie-ba, kásába, joghurtba tehetnek. A magból egy másik üzemben magolajat nyernek ki, ami külsőleg bőrre kenhető, és szájon át is fogyasztható.
Legutóbb velőből két hektárról 1600 liter készült, ami jó termésnek számít. Az anyagiakról Feri elmondta, hogy pozitív a mérleg, de nem vastagon. A homoktövisnél öt évig csak teszi az energiát és a pénzt a gazda a vállalkozásba, és reménykedik abban, hogy lesz termés. Amire – ahogyan a kiszáradások is mutatták – nincs garancia. Nagy segítség a helyben élő após, aki karban tartja a gépparkot, rajta tartja a szemét az ültetvényen, és jelzi, hogy érdemes-e Budaörsről elmenni, lehet-e a földön dolgozni.
50 év feletti és egészségtudatos a tipikus vásárló
Hogyan találják meg az ügyfeleiket? Egy marketinges barátjuk, Török Csaba segítségével a Facebookon hirdetnek, ám a legtöbben visszatérő vásárlók, és ajánlás útján érkeznek. Jellemzőjük, hogy 50 év felettiek, egészségtudatosak, és különböző krónikus betegséggel küzdők vannak a családban. Gyakori, hogy a nagymama vásárol, és osztja tovább. Budapestre és a budai agglomerációba szállítanak. Ahogyan a cikk elején említettük, Feri maga viszi ki a rendeléseket, aminek megvan az ereje. “Sokan meglepődnek, hogy nem egy futárral, hanem magával a termelővel találkoznak. Sokkal hitelesebb ez, első kézből tudok beszámolni a termékről, amire ők megnyílnak, kérdeznek, beszélnek magukról, és visszatérő ügyfelek lesznek” – mondja Feri.ű
Egy sor kedvező hatása van az egészségre
Fontos a piaci jelenlét megmutatása a rendezvényeken a kapcsolatépítés miatt is. Idén két Leader egészségnapra is eljutottak – Pétervásárára és Szilvásváradra. Ezen kívül kiállítóként részt vettek a budapesti Lurdy Házban tartott Életmód Expón. A termékeiket egyébként Seaberry Hungary márkanéven forgalmazzák, amit a homoktövis angol nevéből (sea buckthorn) alkottak.
Feriék kihasználták az uniós pályázati forrásokat. 15 000 euró (6 millió forint) támogatást nyertek a Kisüzemek fejlesztése című kiíráson. Ebből damilos fűkaszát, tárcsázógépet és palackozót vásároltak.
Merre tovább? “Az utóbbi tíz évben sok viszontagságon mentünk keresztül. Volt, amikor nagy aggodalommal autóztunk Jászkisérre, hogy most lesz-e száradás. Sikerült talpon maradnunk, nem veszítettük el a hitünket, és ez nagy eredmény. A Covid segített a piacunkon: egészségtudatosabbak lettek az emberek, figyelnek a vitaminbevitelre, az immunerősítésre, nőtt az érdeklődés a termékeink iránt. Szeretnénk még egy hektárral bővíteni a területet, és még több magyar fogyasztó hűtőjébe eljuttatni ezt az egészséges növényt” – zárta a gondolatait Feri.
Segíti a felépülést
A homoktövist évezredek óta világszerte használják gyógyászati célokra. Apró bogyóiban tízszer annyi a C-vitamin, mint a citrusfélékben. Ellenállóvá teszi szervezetünket a fertőzésekkel szemben, segíti a hosszabb betegség utáni felépülést. Ideális a megfázás, az influenza megelőzésére. Élénkíti a vérkeringést, csökkenti a triglicerid- és a koleszterinszintet, segíti a májsejtek méregtelenítését. Hatékony többféle szívbetegség és az érelmeszesedés megelőzésében. Serkenti az emésztést, hasznos különféle gyomorpanaszok – gyomor- vagy bélhurut – enyhítésére, és a hasmenés ellen is hatásos. A gyümölcsben sok a β-karotin, az E-, a K- és a B-vitamin, az omega-3 és az omega-6 esszenciális zsírsav, valamint nagy az omega-7, továbbá az ásványi anyagok – kálium, kalcium, vas, foszfor, magnézium, nátrium – koncentrációja. Emellett flavonoidokat, szabad aminosavakat, fitoszterolokat, csersavakat is tartalmaz. Nagy tápértéke miatt sportolóknak is kifejezetten ajánlott. A gyökeréből és a gyümölcséből kivont olajának csaknem 30%-át az omega-7 alkotja. Erős antioxidáns, késlelteti a sejtek öregedését, serkenti a kollagéntermelést, baktericid és fájdalomcsillapító hatású.
Legfontosabb hatása, hogy segíti a bőr és a nyálkahártyák regenerációját. Használják például ekcéma, pattanások, furunkulus, krónikus bőrgyulladás, pikkelysömör, égési sérülések, rosszul gyógyult sebek, sugárkezelések és kozmetikai lézerműtétek okozta hegek, fekélyek, környezeti tényezők, károsító hatások, illetve egyebek közt száj- és gyomorfekély, valamint ureogenitális rendellenességek kezelésére.
A cikk a top agrar magazin 2022. november-decemberi számában jelent meg. A lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbi számmal együtt.
Facebook Comments