Korszakváltás az agráriumban

Szerdán megnyitotta a kapuit 40. AGROmashEXPO, amelyről azonban a járvány miatt több nagy kiállító ez alkalommal távol maradt. A délutáni ünnepélyes megnyitó után a 2022. évi AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjakat is átadták. A zsűri két nagydíjat és öt különdíjat ítélt oda a pályázóknak. Prémium oklevélben pedig további öt versenyző részesült.

„A nehéz időkben látszik meg, kik a barátaink, és kik azok, akik ránk csukják az ajtót”. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója e szavakkal köszöntötte január 26-án a 40. AGROmashEXPO megnyitójára érkezetteket. Felidézte, hogy 2 éve ez a kiállítás volt az egyik utolsó kiállításuk, amit a koronavírus-járvány és a korlátozások előtt tartottak, és most az első, amit az új normalitásokhoz igazodva rendeztek meg. Örült, hogy ebben a nehéz időszakban is sokan kitartottak, ezzel utalt arra, hogy több nagy gépforgalmazó, egyebek között a KITE Zrt., a MEGFOSZ a járványhelyzetre hivatkozva távol maradt a kiállítástól. Ganczer Gábor azonban biztos volt benne, hogy a távolmaradók is látni fogják, hogy kár volt kihagyni az idei kiállítást.

A fizikai kiterjedését tekintve ugyanis AGROmashEXPO volt korábban a a Hungexpo legnagyobb kiállítása, ezért is korszerűsítették és bővítették a területét 3,5 hektárról a duplájára. Köszöntőjét azzal zárta, hogy a kiállítók nagyobb része tapasztalhatta, hogy a járvány ugyan bezárt egy ajtót, de egy másikat kinyitott. Tudják, hiába jött el a virtuális megoldások kora, a gépeket fizikai valóságukban is látni kell. A személyes találkozást, tapasztalatszerzést, üzletkötést sem helyettesítheti a virtuális tér.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azzal köszöntötte a látogatókat, hogy láthatóan sokan kíváncsiak, milyen új gépkülönlegességek, trendek alakultak ki, várják a technikai újdonságokat, mit hoz a mezőgazdasági robotika. De arra biztosan kevesen számítottak, hogy a Sojuz űrkapszulájával is találkozhatnak a rendezvényen. Jó a példa, mert ma már egy kombájnnak nagyobb a számítógépes kapacitása, mint a Holdra leszállt Apollo űrhajónak volt. Fél évszázad alatt alapjaiban változtatta meg a technológiai fejlődés az agrár-digitalizáció a mindennapi mezőgazdasági munkát. Most már a fiúk tanítják az apákat és mutatják a legmodernebb technikai megoldásokat és hogyan lehet fenntarthatóan is hatékonyan termelni.

Ezért a NAK is tudatosan vállalt szerepet az agrár-digitalizációban a NAK TechLAB programmal, hogy innovatív megoldásokat csatornázzon be a mezőgazdaságba, hogy a gazdák a szerkezetváltásban és a modernizációban napra készek tudjanak lenni. Az elnök szerint a TechLAB programban olyan agrár-ökoszisztéma alakult ki, ami összehozta a fiatal gondolkodókat a nagyvállalati ügyfélkörrel, az agrárszakembereket a piackutatókkal, hogy képesek legyenek az ötleteiket továbbfejleszteni és a piac által validáltatni. A cél, hogy a végén több pénz maradjon a gazdálkodók zsebében.

A kamarai standon ezekből okos gabonaszondával, szenzorokkal, kamerákkal monitorozott állatállománnyal és a mesterséges intelligenciára alapozó növénymegfigyeléssel is megismerkedhettek a látogatók.

Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára – az expo hivatalos megnyitása előtt, az évforduló kapcsán – megjegyezte, hogy a 40 év az ereje teljében lévő ember képét sugallja, ahogyan egy ereje teljében lévő agráriumot és élelmiszergazdaságot is jelképez Magyarországon. Ami pedig a Marton Genetics standján látható űrkapszulát illeti, mutatja, hogy az agrárium sok iparág előtt járunk már a technológiai fejlődésben. „Korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs szempontból egyaránt, amihez társul a fogyasztási szokások átalakulása” – mondta az államtitkár. E korszak(váltás)ban a kooperációs készség, az innováció és a nyitottság lépéselőnyt jelent a gazdálkodóknak főleg a járványhelyzetben. Mindez a nemzetközi láncoknak való megfelelés igényét jelenti a magyar gazdálkodók számára. Ebben kell sikeressé válniuk, de csak a vertikális és a horizontális integráció lehet eredményes a 21. században.

A mostani európai energiapiaci válság a jó példa erre, amelyben azok a gazdálkodók, vállalkozások vannak előnyben, akik közösen tudták előre megszervezni például a villamos-energia, a gázellátásukat. Jó tanulság a következő időszakra nézve, amelyben az is segít, hogy a gazdák a földjeiken, üzemeikben már nagyobb értéket, több jövedelmet tudnak megtermelni. A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010-hez képest, amikor az EU átlag csak 40 %-át érte el, mára 66%-ra nőtt. Ez alapján előlegezte meg az államtitkár, hogy Magyarország mezőgazdaság a nyerte lesz a következő időszaknak, mert a kormány Megújuló vidék, megújuló agrárium programjával történelmi méretű fejlesztési forrásokat juttat a magyar agrárium élelmiszeripar számra. megerősítve ezzel a vidéki térség gazdaságát. Ennek keretében 2021 első háromnegyed évében 160 milliárd forintért vettek a termelők új gépeket a gazdaságukba, ami 16%-os növekedés. A precíziós fejlesztési pályázat olyan népszerű volt, hogy a gazdák 212 milliárd forint értékben nyújtottak be fejlesztési elképzeléseket. Ebből több mint 600 mezőgazdasági termelőnek több mint 50 milliárd forint értékben meghozták a támogatási döntést.

Elkészült a 2023 utánra vonatkozó nemzeti stratégiai terv is, ami a vidékfejlesztési források több mint felét beruházásokra költené, hogy folytathassák a precíziós átállást segítő fejlesztési programokat.

Fotók: MTI/Balogh Zoltán