Szarvasgomba-turizmus a Kisalföldön

Ezúttal Rábakecölre, Érsek Gergely szarvasgomba-termesztőhöz látogattunk, hogy megismerjük Érsek Éden nevű gasztroturisztikai vállalkozását és az ültetvénytelepítés kulisszatitkait.

A Győr-Moson-Sopron megyei Rábakecölt elhagyva egy kis bekötőúton egyből az Érsek Édenben találom magam. Ez a 2,5 hektáros terület Érsek Gergely birodalma, kilenc éve termeszt itt szarvasgombát. A házigazda az Éden ízlésesen berendezett vendégvárójában fogad csapatával.
A 43 éves vállalkozó hosszú utat járt be, amíg rátalált a hivatására. Répcelakon született, gyerekkorában a nyarakat anyai nagyszüleinél Rábakecölön töltötte, a Rába mellett nőtt fel. A falusi élmények ellenére nem a gazdálkodást, hanem a vendéglátást választotta. A szombathelyi vendéglátóipari szakközépiskolában szakácsnak tanult, majd több mint húsz évig Ausztriában dolgozott. A schladmingi síparadicsomban, egy patinás étterem szakácsaként kezdte, egy év múlva már konyhafőnök lett, de tíz év múlva hazaköltözött Rábapatyra. Onnan járt át, és ingázik napjainkban is heti kétszer a határ menti Locsmánd egyik szállodájába, ahol konyhafőnök. Az élete nagy részét azonban már a szarvasgomba teszi ki.

Két évig kereste a szaktanácsadót 
”2010 körül fogalmazódott meg bennem, hogy szarvasgombát telepítek, mert az étterem konyháján mi is használtuk. Tapasztaltam, mennyire különleges, milyen misztikum veszi körül” – idézi fel a kezdetet. Azt is látta, hogy Nyugat-Magyarországon a szállodaiparban a wellnessen kívül kevés a szolgáltatás, az egyedi attrakció, nincs szarvasgombára épített program sem. Utánaolvasott, rendezvényekre járt, de egyedül, alapos szakmai tudás nélkül nem mert belevágni. Egy gödöllői szakmai eseményen két év múlva találkozott Csorbainé dr. Gógán Andreával, a kevés hazai szarvasgomba-termesztési szakértő egyikével. Andrea a Szent István Egyetemen diplomázott, a doktori disszertációját a nyári (Tuber aestivum) és a nagyspórás szarvasgombából (Tuber macrosporum) írta. Közösen kezdték megvalósítani Érsek Gergely tervét.

„A szarvasgomba-termesztéshez jó termőhely, minőségi csemete és szakértelem kell” – sorolja a kulisszatitkokat a szakértő. Külföldi útjain sokat merített a különböző szarvasgomba-ültetvények tapasztalataiból. Érsek Gergely nagyapja rábakecöli földjéből – ahol hajdan a Rába folyt – választották ki azt a humuszban gazdag 2,5 hektárt, amely a talajvizsgálat alapján alkalmasnak tűnt a szarvasgombának.

Megtervezték az ültetvényt. A mogyoró, a kocsányos tölgy, a csertölgy és a kislevelű hárs lett a gazdanövény, amellyel a szarvasgomba szimbiózisban él. A telepítéshez lazítással, tárcsázással készítették elő a talajt, amelyen korábban lucernát termesztettek. Mivel sosem volt erdő, nem volt benne konkurens gombaspóra. A talajt meszezéssel javították és javítják. A nyári szarvasgombával mikorrhizált csemetéket 2012-ben ültették el 1 hektáron 3 méteres sor- és tőtávolságra, a mogyorónál 2,5 méter tőtávra. Ez kell az árnyékhoz, amit szeret a szarvasgomba.

Orosz rulett
„Nem akartam túl sokat kockáztatni. Egy csemete 2500 forint, egy hektárra ezret ültettünk, ami 2,5 millió forint. Ehhez jön még a mikroszórófejes öntözőrendszer, ami hektáronként további 1,5 millió forint. A csemetéket a vadaktól és az emberektől is védeni kell, ez is milliós kiadás, így egy hektár telepítési költsége 6-8 millió forint volt. Cserébe nincs garancia, hogy szarvasgomba később terem is” – ironizál a gazda. Három évvel később a mikorrhiza-vizsgálatok mégis igazolták, hogy a nyári szarvasgomba megtalálta az élőhelyét. Aztán az egyik hársfa alatt a labrador gombászkutya, Derű kiszagolta az első példányt.

Balogi László szarvasgombász, a labrador gazdája ugyanis szintén csatlakozott a projekthez. Ő Budapesten szerzett gazdasági diplomát, de visszatért Tolna megyei szülőfalujába, Varsádra, hogy szarvasgombát gyűjtsön saját erdejében. Emellett rendszeresen jár Derűvel Rábakecölre is gyűjteni, még a turisztikai programokból is kiveszi a részét.

Középen Érsek Gergely, jobbra Csorbainé dr. Gógán Andrea, balra Balogi László

Mint mondja, a szedés szigorúan szabályozva van: csak vizsgázott személy vizsgázott kutyával és a terület tulajdonosának engedélyével gyűjthet. A gomba nem szakszerű szedésével súlyos károkat okozhatnak ugyanis a gyökérzetben. Azért kell kutyával szedni, mert csak az érett példányoknál jelez. Aki másként szed, akár egy teljes ültetvényt tönkretehet. Mindhárman tagjai a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének, amely képzéseket szervez a jövő gyűjtőinek, és jó szakmai közösség is egyben.
Beszélgetés közben sétát teszünk az ültetvényen. Az egyik fánál Andrea felfigyel arra, hogy a fű a korona vetületén kívül kiszáradt. Ez az „égésfolt” – a lágyszárú növényzet eltűnése – a szarvasgomba termőre fordulásának biztató jele. Gergelynek az is fontos volt, hogy ne csak egy faj teremjen, hanem az év nagy részén gombászhassanak az ide érkező turistákkal. Ez versenyelőnyt jelent a többi termesztővel szemben.

„Közép-Európában mi kezdtünk először nagyspórás szarvasgombát termeszteni hat évvel ezelőtt, nálunk termett először ültetvényen ez a faj” – meséli büszkén Andrea. Ebből a kis testű gombafajból rekordméretűt, 116 grammost is találtak. Ki is tették a vállalkozás Facebook-oldalára, ketten be is jelentkeztek, hogy megvásárolnák, de nem adták el. „Liofilizáltuk, és kiállítjuk az Édenben” – ígéri Érsek Gergely, és kezembe is adja a csodagombát.

Harmadik fajnak szintén fél hektáron a tavasszal termő kései szarvasgombát (Tuber borchii) választották, amivel 2016-ban indultak. 3000 négyzetmétert a téli (Tuber brumale) és a fodrosbélű (Tuber mesentericum) fajnak tartanak fenn. A legújabb próbálkozásuk igazi szenzáció lenne a szakmában: 0,5 hektáros, immár hároméves kísérleti ültetvényen isztriai szarvasgombát (Tuber magnatum) szeretnének ugyanis termeszteni, ami a természetes élőhelyen kívül eddig csak egyvalakinek sikerült, Franciaországban. Gergely és Andrea Isztriában és Olaszországban is tanulmányozta a faj élőhelyeit, és reménykedik, hogy együtt sikerrel járnak.

Japánból is jöttek vendégek
Gergely hangsúlyozza, hogy a friss szarvasgomba eladása nem cél. Fő profiljuk egy háromlépcsős gasztrotúra autentikus környezetben, mindent ennek rendelnek alá. 2019-ben kezdték hirdetni a szolgáltatást a közösségi médiában. Már az első évben kilenc országból érkeztek vendégek, többek között Oroszországból, Japánból, Thaiföldről, Franciaországból. „Azt hittem, hogy a környékbeli hotelekből érkeznek csak csoportok, de akadtak olyanok is, akik kifejezetten miattunk jönnek el Magyarországra, és céges csapatok, vállalati ügyfelek is megfordulnak nálunk.” A bemutató egy fedett, minden oldalról nyitható térben zajlik, ahol 6–16 fős csoportokat tudnak fogadni. „Fontos volt, hogy megőrizzük a nomád stílust, hogy kint vagyunk a természetben, és nem is akarunk nagy csoportokat, megőrizve a program személyes jellegét” – magyarázza a koncepciót Gergely. A program egyórás előadással indul gyűjtésről, tárolásról, felhasználásról és a különféle fajokról. Ezt követi Laci és Derű vezetésével egy izgalmas gombavadászat háromnegyed órában. Majd kóstolóként hatfogásos szarvasgombás hideg ételsort szolgálnak fel a vendégeknek, és lehetőség van az Érsek Éden termékeit megvásárolni: szarvasgombás pesztót, olajat, vajat, mézet.

A koronavírus-járvány ezt a vállalkozást is érzékenyen érintette. Gergely a korlátozó intézkedések következtében tavaly november óta nem fogadhat vendégeket, azóta az ültetvényt gondozza, terméket fejleszt és márkát épít. Utóbbiba és a marketingbe besegít neki a gazdasági diplomás Laci is. Készen állnak a vendégek fogadására, amint a korlátozó intézkedések lehetővé teszik, az Éden kapui újra kinyílnak.

Nagy ökológiai kísérlet
Hol lesznek öt év múlva? – kérdezem zárásul. „A 6–16 fős létszámon nem változtatunk. Szeretnénk valamikor melegkonyhás kiszolgálást is nyújtani, valamint szállást adni a messziről érkező vendégeknek. Gőzerővel dolgozunk azon, hogy termékeink eltarthatóságát növeljük aromák és tartósítószerek használata nélkül, és tervezzük a webshopos értékesítést is. Ha beindul az ültetvény, akkor elképzelhető, hogy a termés egy részét külföldi vendéglátóhelyeknek közvetlenül eladjuk, a nagy felvásárlók árai nem vonzók számunkra” – feleli Gergely. Egy kiló szarvasgomba ára közvetlen értékesítéssel 60 ezer és 200 ezer forint között mozog. Andrea hozzáteszi, hogy a szakmai cél a mennyiség helyett a sokszínűség, egy többfajos szarvasgomba-élőhely létrehozása. „Nagy durranás lenne, ha sikerülne isztriait termeszteni, ám már az is jelentős eredmény lesz, ha a téli és a fodrosbélű szarvasgomba megtalálja az élőhelyét, ami körülbelül öt éven belül derül ki” – summáz.

Karácsony Zoltán

A cikk a top agrar magazin 2021. májusi számában jelent meg.

Facebook Comments