Top agrar hírlevél – január 15.

Hamarosan itt a top agrar január-februári száma
Már csak egy hét és megjelenik a top agrar új lapszáma. Érdekli, milyen lesz a jövő a robotizált szántóföldön, az önvezető gépes növénytermesztés? Bemutatjuk, mire jutott az a hat fős holland startup, amelyik robotokra bízza a talajművelést is, nemcsak a betakarítást. A cirok más gabonáknál jobban viseli a klímaváltozás okozta szárazságot, ezért sokan a „jövő kukoricájának” tartják, aminek szinte korlátlan a piaca. Hazánk Európa második legnagyobb termelője, de ennyi sem elég. Lapunkból megtudhatja hol és hogyan éri meg termeszteni. Bár itthon legfeljebb a műszörme a divat, de a természetes anyagokat és fenntarthatóságot kedvelő európai, illetve ázsiai, távol-keleti államban továbbra is, sőt újra keresik a prémes csincsillabundát. Bemutatjuk, hogy akár a garázsból átalakított százanyás telepen mennyit kereshetünk vele napi egy-két órás munkával. Gazdaportré sorozatunkban a Som családhoz, a Fertő-tó medencéjébe látogattunk, amely a generációváltás közepén jár. Olvassa el, hogyan veszi át a testvérpár szüleitől a zöldségbeszállító gazdaság irányítását.

Február 1-jén indul a krízisbiztosítási rendszer
A biztosítás és a támogatás elemeit ötvözi az új krízisbiztosítási rendszer. Kezeli az időjárási káreseményeket, és enyhíti a termelőknek a – nekik fel nem róható kockázatok miatt – kiesett jövedelmük okozta kárt. Ilyen kockázat például az állat- és növénybetegség, ha esnek a piaci árak, elveszítik a piacukat, változik a devizaárfolyam, vagy megnő a termelési költség. Ha a gazdák csatlakozni akarnak a krízisbiztosítási rendszerhez, február 1-től 28.-ig adhatják be kérelmüket a Magyar Államkincstárhoz. A termelőt automatikusan kompenzálhatják a kockázatkezelési alapból, ha az előző három év átlagához képest több mint 30%-kal csökken a jövedelme. Részletek a 68/2020. (XII.23.) AM rendeletben.

Több lesz a nemzeti önrész az EU-támogatásokhoz
A magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig 4265 milliárd forintot fordíthat a kormány a közös agrárpolitika (kap) vidékfejlesztési céljaira. Nagy István agrárminiszter nyilatkozott erről. Az eddigi minimális 17,5 százalék után az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 2021-től 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást vállal a kormány. A jövedelempótló támogatásokkal további 3272 milliárd forint – 100 százalékban uniós forrás – segíti majd az agrárium hazai szereplőit. Az uniós és hazai pénzekkel a következő kilenc évben így mintegy 7537 milliárd forint szolgálhatja a vidékfejlesztést.

Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza
Miután a napokban Komárom-Esztergom megyei pulykatartóknál is észlelték a kórt, egy kerekegyházi tojótyúk-állományban is kimutatta a Nébih a madárinfluenza vírusát. Az állategészségügyi hatóság elrendelte az érintett mintegy 101 ezer tojótyúk leölését. A gazdaság körül 3 kilométeres védő- és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. A vonuló vadmadarak miatt a betegség továbbra is veszélyt jelent a baromfiállományokra, a Nébih ezért felhívja az állattartók figyelmét, hogy tartsák zártan az állatokat és tartsák be a járványvédelmi intézkedéseket.

Japán öt megyéből fogad magyar sertéshúst
Két év tárgyalás után Japán az afrikai sertéspestissel fertőzött országok közül elsőként a magyar kormánnyal állapodott meg a sertéshús-export regionalizációjáról. A decemberi egyezség szerint nem a teljes országra vonatkozik az exporttilalom, hanem Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyéből már szállíthatnak sertéshúst a szigetországba. Erről a Világgazdaság számolt be. A korlátozás alatt nem álló területekről, az ott született, tartott sertésekből készített termékeket már kiszállíthatják Japánba. Az oda irányuló termelést azonban a gyártóknak szigorúan el kell különíteni az egyéb feldolgozástól. Bár ebben a – regionalizációval érintett – térségben vannak nagyobb vágóhidak, de Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a lapban nem tartotta valószínűnek, hogy ezek csak az adott öt megyéből vásárolnak élősertést. A kis és közepes vágóhidaknak viszont kiugrás lehet a felszabadított export, elsősorban a mangalicával.

Átlag felett drágultak az élelmiszerek
Tavaly 3,3 százalékos éves inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, de az élelmiszerek átlag felett, 4,9 százalékkal kerültek többe. Az étolaj ára 13,7%-kal, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 11,8 %-kal nőtt. A cukor 11,7%-kal, a párizsi, kolbász 7,8%-kal, a liszt 6,8%-kal drágult. A sertéshús viszont 3,9%-kal, a baromfihús 0,9%-kal olcsóbb lett.

Jönnek a kemény mínuszok
A héten téliesre fordult az idő. Szombattól hétfőig már napközben is fagypont alatt marad a hőmérséklet, éjszaka pedig sok helyen mínusz 5-10 fok is lesz. Nagy havazás nem várható, de kisebb hózáporok, délen havas eső, eső lehet. Enyhülésre keddtől van kilátás. A lehűlés nem lesz olyan nagy, ami hótakaró nélkül ártana a mezőgazdasági kultúráknak, de az eddig jól telelt kártevőket és kórokozók állományát gyérítheti – írja az OMSZ agrometerológiai szolgálata.

Facebook Comments