Megjelent a január–februári top agrar magazin
Mit termesszünk itthon és mit ne a klímaváltozásban? A top agrar magazin január–februári számában elárulja a kutató. Bemutatjuk azt is, hogyan lehet minden kultúrát félméteres sortávval vetve – kevesebb növényvédő szerrel, vetőmaggal – ugyanakkora hozamot elérni. Olvassa el a top agrar magazinban, milyen lehetőségeket kínál az új gazdaságátadási törvény. Bemutatjuk, hogyan éri meg facéliát termeszteni. Figyelem! Már januárban fontos átvizsgálni a szántóföldi gépeket, eláruljuk, miért. Tesztünkből megtudhatják, miért jobb a zöldtakarmányt szársértővel betakarítani. Egy zseniális belinkelt videón munka közben is láthatja a gépeket. Eláruljuk a módszert, hogyan tud a guminyomással sokat spórolni. Végül egy ördögűzőt is ajánlunk szomorúság ellen, próbálja ki! A magazin már olvasható a Laptapíron (www.laptapir.hu)
Az ármaximum ára
„Minden üzletben vissza kell vinni arra a szintre ezeknek az élelmiszereknek az árát, ahol tavaly október 15-én állt”. Facebook videójában – a parlamenti választások előtt szűk három hónappal – ezzel hirdetett hat alapélelmiszerre áprilisig „ármaximumot” Orbán Viktor miniszerelnök. Eszerint szerb mintára az októberi áron kell majd árusítani a boltokban a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a napraforgó étolajat, a 2,8%-os tehéntejet, a sertéscombot, a csirkemellet, és még a csirkefarhátat is. Fogyasztóként első hallásra tetszik az ötlet, ahogyan a rezsiharc vívmányaként rögzített lakossági gáz- és villany-, vízdíjak is kényeztetnek a 3-4-szeres globális energiaárrobbanás idején, csak hát meddig… Szirmai S. Péter, a top agrar főszerkesztőjének reakciója az árak maximalizálására itt olvasható: https://topagrarmagazin.hu/az-armaximum-ara/
Februárban újra jön az állattartó telepek fejlesztése pályázat
Újranyitja a 2020 őszén már meghirdetett állattartó telepek fejlesztése pályázatot az agrártárca. Akkor a 360 milliárd forint keretösszegű felhívásra 473 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett. A pályázati kritériumok maradnak, a támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás minimuma célterületenként eltérően 5 és 100 millió forint között változik, maximum 2 milliárd forint lehet. Baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, juh-, kecske-, ló-, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó pályázhat új telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére. Már korábban e pályázaton nyertes gazdák is indulhatnak. A támogatási kérelmeket várhatóan február végétől lehet benyújtani.
Közel 30 százalékkal nőttek a felvásárlási árak
Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után – közölte a KSH. A növénytermesztési és kertészeti termékek áremelkedése 36,0, az élő állatok és állati termékeké 9,8 százalék volt. Kiemelkedett a burgonya novemberi felvásárlási ára, ami 55,7 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit. A részletek itt: https://topagrarmagazin.hu/kozel-30-szazalekkal-nottek-a-felvasarlasi-arak/
Ismét megjelent a madárinfluenza
A vírust ezúttal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a magyar-román határ melletti Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében megkezdődött a 37 ezres állatállomány felszámolása. A helyszín körül három kilométeres védőkörzetet, valamint tíz kilométeres felügyeleti körzeteket állítottak fel. A Nébih arra kéri a gazdákat, hogy fokozottan ügyeljenek baromfiállományuk védelmére és tartsák be a járványvédelmi előírásokat, továbbá emlékeztetnek arra, hogy az ország magas kockázatú területein továbbra is kötelező a baromfi zártan tartása.
Elvesztette a magyar dió a versenyképességet, lépni kell
Jelentős fejlesztésekkel és kutatásokkal menthető meg a magyar diótermesztés, amely az utóbbi években elvesztette a versenyképességét a nemzetközi piacon – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A piacvesztést azzal magyarázták, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile jelentősen növelte a termelését, és a korábbi legnagyobb felvásárlóból, Kínából is exportőr lett. A magyarországi termőterület az utóbbi 10 évben 3 ezer hektárról több mint 8 ezer hektárra nőtt, az éves termés átlagosan 7 ezer tonna, de a héjas dió kivitele évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá, a dióbélkivitel 2 ezer tonnáról 500 tonnára csökkent. Közben 600 tonnáról a kétszeresére nőtt az Ukrajnából behozott dióbél mennyisége. A versenyképességet fajta- és technológiaváltással vissza lehet állítani, a növekvő termésátlag és a magas minőség sikeres lehet a konkurenciával szemben.
Kellene a csapadék
Északnyugati áramlással több front is eléri az országot a következő egy hétben, ám 5 mm-nél több csapadék nem várható, csupán a Dunántúl nyugati részén. Éjszakánként fagyni fog. A kevésbé felhős, szeles vidékeken mínusz 10 fok alatti értékig csökken a hőmérséklet, napközben pedig jellemzően fagypontra vagy kissé afölé emelkedik. Az elmúlt hetek szárazon alakultak az ország nagyobb részén, a talaj nedvességgel való feltöltődése így megállt. Pedig főleg az Alföldön és északnyugaton a mélyebb rétegek még szárazak, szükség lenne a csapadékra – közölte az OMSZ agrometeorológiai jelentésében. Az őszi vetések kedvező állapotban vannak, de azoknak is jót tenne egy tartósabb hótakaró.
Facebook Comments