Top agrar hírlevél – január 8.

Merre tart a világ hústermelése?

A globális hústermelés 13 százalékos növekedését jelzi 2029-ig két nemzetközi szervezet – az OECD és a FAO. A sertéshús-termelés 16, a baromfi- és a juh/bárány- 13-13, a marhahús csak 7 százalékkal emelkedhet. A sertéshús átlagon felüli növekedését az elemzés azzal magyarázza, hogy az afrikai sertéspestis-válság (asp) után a készleteket újra feltöltik. A húsfajtákban a legnagyobb arányt (40%) 2029-re a baromfi éri majd el, a sertés (35%), a marha (21%) és a bárány (5%) lesz. Az előzetes adatok szerint tavaly még – második éve – csökkent (-1%) a globális hústermelés, amit a sertés 4%-os visszaesése okozott főleg az asp-vel fertőzött Kínában. Eközben a baromfié 2,6%-kal nőtt, a marháé 1,2%-kal csökkent. Az EU 44,2 millió tonnával a világ 3. legnagyobb hústermelője volt 2020-ban Kína (79 millió tonna) és az Egyesült Államok (49) után. Az EU-ban a termelés 2018-ban érte el a csúcsát, azóta kicsit csökkenő a trend. A FAO szerint 2029-re fél kilogrammal nő az egy emberre vetített húsigény, az egyre nagyobb ázsiai és a dél-amerikai baromfihús-fogyasztással.

Bemutatkozott az új agráregyetem kuratóriuma

A Szent István Egyetem átalakulásával február 1-jén létre jövő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hosszú távon legalább 13 ezer hallgatóra számít – mondta Csányi Sándor az intézmény kuratóriumának elnöke, az OTP elnök-vezérigazgatója az online sajtótájékoztatón. Nagy István agrárminiszter, kuratóriumi tagként úgy értékelt, hogy az agrár-felsőoktatás korábban nem volt hatékony: a széttöredezett rendszerben sok egyetem kínált sok, kis létszámú képzést, ezért fontos az integráció. Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter, kuratóriumi tagként azt ígérte, hogy “Európa egyik legjobb agráregyetemét akarjuk létrehozni”. Mivel szerinte a magyar földben és édesvízben rejlő lehetőséget nem tudtuk kiaknázni az elmúlt 100 évben, de ez az egyetem megalapozhatja a jövőt. Gyuricza Csaba megbízott rektor szerint ez az év az új szervezeti felépítés véglegesítéséről szól majd.

Több mint 3 ezer új traktort vettek tavaly a gazdák

Új traktorból 3113, mezőgazdasági pótkocsiból 1402 darabot helyeztek forgalomba Magyarországon. Ezzel a traktoreladások száma elérte a 2019-es szintet (3112), míg pótkocsiból csak 2%-kal adtak el kevesebbet az egy évvel korábbinál (1433). A Datahouse adataira hivatkozva ezt közölte az Agroinform.hu. Továbbra is a 8 tonnánál nagyobb traktort-pusokból fogyott a legtöbb (56%). A márkák között 22 százalékos eladási arányával a John Deere az éllovas, amit a New Holland (9%) és a Claas (8%) követ.

Magyar a szikes talajok világtérképe

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet (TAKI) munkatársai elkészítették a szikesedés talajok négyzetkilométeres felbontású világtérképét. Az összeállítást az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az általa patronált Globális Talajügyi Partnerség (GSP) kezdeményezte. A világtérképpel a szikes talajokra vonatkozó térbeli információkat akarták frissíteni és a monitoringot megalapozni. Azért kapták a magyarok a felkérést, mert a Szabolcs István által 1979-ben szerkesztett, szikestalaj világtérkép máig standardként szolgál. Ezt aktualizálta és tette digitális platformra a TAKI.

Európa legnagyobb fedett vertikális farmja épül

Heteken belül elkezdődhet a termelés a Koppenhágától 20 kilométerre egy ipari parkban létesülő vertikális farmon. A gazdaságot a YesHealth Group tajvani technológiai vállalat és a Nordic Harvest dán startup cég építi. Egész évben folyamatosan, 0,7 hektár fedett termőhelyen, 14 emeleten érik majd 20 saláta- és zöldségfaj (egyebek között rukkola, bazsalikom, mentol, spenót). A robotokra, mesterséges megvilágításra, szoftverekre alapozott technológiát a tajvani vállalat hozza. A farm első blokkja fél év alatt készült el, ebben kezdődik a termelés, a teljes létesítmény – amelyben naponta akár 3 tonna zöldséget takarítanak majd be – egy év múlva lesz készen.

Téliesre fordul az időjárás

Pénteken a Dunántúlon várható csapadékos idő, majd vasárnap és hétfőn főként a déli és keleti országrészben lehet hószállingózásra, gyenge havazásra számítani. Összességében 2 és 5 milliméter közötti csapadék valószínű a következő hét napban. Éjszakánként -1 és -5 fok közötti értékek lesznek jellemzőek, a havas tájakon -10 fok fok is lehet. Napközben a legtöbb helyen fagypont fölé melegszik a levegő. A káposztarepce 6-8, a kalászosok 1-3 leveles fenológiai fázisban telelnek. A mostani lehűlés nem lesz olyan jelentős, ami hótakaró nélkül ártana a mezőgazdasági kultúráknak, ugyanakkor az eddigi szintén nagyon jól telelő kártevőket és kórokozókat kissé megritkíthatja – áll az OMSZ agrometeorológiai elemzésében.

Facebook Comments