„Veszélyes a zöldforradalom” – interjú Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével

El kell érni az alapélelmiszerekből a teljes hazai önellátottságot, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva a külső hatásoknak – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Győrffy Balázs szerint az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartásához határozottan újra kell értékelni az Európai Zöld Megállapodás termelést korlátozó elvárásait.

Tart a nagyüzem a kamara falugazdászainál, május 16-ig adhatják be szankciómentesen a gazdák az egységes támogatási kérelmeiket. Az idén miben más a folyamat, mint eddig?
Idén érdemes a gazdálkodóknak azzal számolni, hogy a zöldítést érintő változások miatt szükséges személyesen találkozniuk falugazdászukkal. Minden olyan gazdálkodónak – függetlenül attól, hogy van-e támogatói okirata vagy azt még nem kapta meg –, aki támogatási kérelmet nyújtott be a 2021-es agrár-környezetgazdálkodási, illetve ökológiai kifizetésekre, az idei egységes kérelemben már kérni kell a kifizetést. Érdemes betartani a határidőt, mert aki elmulasztja, ugyan június 9-ig még beadhatja a kérelmét, de minden egyes munkanap késéssel egy százalékkal kevesebb támogatást kap. A május 16-ig beadott kérelmekben május 31-ig szankciómentesen, de azután – június 9-ig – csak késedelmi szankcióval lehet módosítani az adatokat. Az állatalapú közvetlen támogatási kérelmeket azonban május 16. után már csak szankcióval lehet módosítani. A mintegy 600 fős falugazdász-hálózatunk országszerte 1700 ügyfélfogadási ponton áll a gazdálkodók rendelkezésére.

Mekkora összegű támogatást hívnak le most a gazdálkodók?
Az első pilléres közvetlen támogatások kereténél közel 480 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Programnál 230 milliárd forintnál is több támogatási kérelem várható. Az egységes kérelemben összesen 43 támogatási jogcímre, intézkedésre lehet támogatást igényelni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Az idei év is még átmeneti időszaknak számít, így az eddigi támogatási jogcímek vehetők igénybe. A SAPS és a zöldítés várható fajlagos együttes összege a forint árfolyamától függően 80 ezer forint körül alakulhat hektáronként. Az egységes kérelmet továbbra is kizárólag elektronikus úton, a Magyar Államkincstár (MÁK) online felületén lehet benyújtani. A korábbi évek tapasztalatai alapján a támogatási kérelmek mintegy 70 százalékát a kamara falugazdászai adták be, ez tavaly a mintegy 164 ezer kérelemből közel 112 ezret jelentett.

A zöldítésnél mi változott?
Az orosz-ukrán háború okozta piaci problémák enyhítésére az Európai Bizottság az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás érdekében 2022. év vonatkozásában felmentést adott a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól. Ez azt jelenti, hogy a zöldítéshez ökológiai fókuszterületként (EFA), illetve a diverzifikációban parlagon hagyott, „pihentetett” területen is termelhetnek a gazdálkodók, és növényvédő szert, csávázott vetőmagot is használhatnak. Vagyis a szántóföldi területet akkor is el lehet számolni a zöldítésben parlagként – akár a terménydiverzifikációban külön kultúraként, akár EFA-területként –, ha kaszálják, legeltetnek, szántóföldi haszonnövényt (pl. kukoricát, napraforgót, tavaszi zabot) termesztenek rajta. De ennek az a feltétele, hogy az egységes kérelemben az adott táblát EFA és diverzifikációs parlagként jelöljék meg.

Szükség is lesz rá, mert a háború, a piaci krízisek, a világjárványok közepette elbizonytalanodtak a gazdák az idei tervezhetetlen, kilátástalan szezonban. Miben bízhatnak?
A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy Magyarországon stratégiai jelentőségű az agrárium és az élelmiszeripar, amelyre a jövőben is alapoznunk kell. Az Ukrajnában dúló háborúnak azonban valóban súlyos hatásai lesznek a hazai és az Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésére. Már tapasztaljuk a rekordinflációt, az energia, az inputanyagok, takarmányok árrobbanását, de emellett a mezőgazdaságban a klímaváltozás hatásai is nehézségeket okoznak. Mindez valóban megnehezíti az eredményes gazdálkodást, ezért meg kell teremtenünk a versenyképes gazdálkodáshoz a feltételeket. A biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartásához például újra kell értékelni az Európai Zöld Megállapodás termelést korlátozó elvárásait.

Mi a baj az European Green Deallel?
A „Zöld Megállapodás” és annak része, a „Termőföldtől az Asztalig” stratégia túlzó, az agrártermelést egyre extenzívebbé tevő, és a szakmai tényeket is mellőző értékrendszere gazdaságilag és az élelmiszer-ellátás biztonsága szempontjából kiszolgáltatottá tenne minket. Az EU-n kívüli országokba szerveznék ki emiatt az itteni mezőgazdasági termelést. Éppen az ukrán háború és a pandémia miatt kialakult ellátási zavarok mutatták meg az uniós „zöldforradalom” kockázatait. Végre részletes hatástanulmányt kellene készíteni, hogy lássuk a stratégia lehetséges hatásait. Az eddigi tanulmányok ugyanis az agrártermelés EU-n kívüli kiszervezését, az import és az élelmiszerárak növekedését valószínűsítik, de a remélt környezeti hatást nem igazolják.

Frans Timmermans uniós biztos a minap elítélte az EP-képviselők próbálkozását a Zöld Megállapodás és a Termőföldtől az Asztalig stratégia elhalasztására. Van azért esély az újraértékelésére?
Kezdetnek sokat jelent a zöldítési követelmények enyhítése – bár ez egyelőre csak 2022-re szól –, hogy a parlagterületeken is lehet termeszteni. Ám ez csupán egy lépés, teljes irányváltásra van szükség, amit más európai agrárszervezetekkel együtt eddig is folyamatosan hangsúlyoztunk, és a jövőben még hangosabban fogjuk hallatni a hangunkat.

Az uniós fenntarthatósági célokat majd csak 2030-ra kell a tagországoknak teljesíteni. Nem elég az idő a felkészülésre?
Az Európai Bizottság ugyan még nem kéri számon a tagországokon a Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás Stratégia céljainak teljesítését, de a nemzeti Stratégiai Tervek jóváhagyása során máris figyeli, hogy a vállalt beavatkozások mennyire járulnak hozzá ezekhez a fenntarthatósági célokhoz. A tavaly decemberben benyújtott magyar stratégiai tervnél ez azt jelentheti, hogy esetleg még zöldebbre kell módosítani a tervezetet, ha a bizottság kevesli például az ökológiai gazdálkodásba vont területeket.

Ez hogyan érinti a gazdákat?
Amennyiben a magyar stratégiai tervről az első félév végére lezárulnak a tárgyalások a Bizottsággal, akkor az a második félévében elfogadottá válhat. Ekkorra a szükséges hazai jogszabályok is megjelenhetnek, és az intézményrendszer is felkészül a 2023. január 1-jei indulásra. Az új rendszerben minden gazdálkodónak egyénileg el kell majd döntenie, hogy mely támogatási lehetőségeket választja, tudja használni. Falugazdászaink ebben a felkészülésben is segítenek majd, hogy a megfelelő támogatásokat igényeljék. A kamara számos tájékoztató rendezvényt is tart majd tagjainknak a stratégiai tervről és az éppen aktuális pályázati lehetőségekről.

Ami a fenntarthatóságot illeti, az ukrajnai háború miatt sokan nálunk is fontosabbnak tartják már az uniós zöld céloknál, hogy itthon megtermelt alapanyaggal biztonságos maradjon az élelmiszerellátás.
Az alapélelmiszerekből való teljes hazai önellátottság nagyon fontos célkitűzés, ez mindannyiunk érdeke. Kevésbé lennénk így kiszolgáltatva a külső hatásoknak, ha el tudjuk látni a lakosságot megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszerrel. Ezen a téren a magyar mezőgazdaság már a koronavírus-járvány alatt is bizonyította ütésállóságát, pedig közben az afrikai sertéspestissel, az újra megjelent madárinfluenzával, az aszállyal, a takarmány- és az inputok drasztikus drágulásával is meg kellett küzdenie.

De nagy árat is fizetett érte: súlyosan veszteséges az állattartás, nagy bajban vannak a sertés- és brojlertartók, tüntettek a víziszárnyas-tenyésztők… Állattartás nélkül hogy lesz önellátás?
Ekkora takarmány-áremelkedés után az állattartást csak úgy lehet fenntartani, ha a felvásárlási árakban érvényesítik az önköltséget, és a kereskedelem, a fogyasztó a hazai termékeket vásárolja, nem a külföldit. A magyar élelmiszergazdaságban egyenlőtlen – az alapanyag-termelés, a feldolgozás és a kereskedelem között – a jövedelem eloszlása. Ezt a következő években, növelve a feldolgozottságot is, igazságosabbá kell tennünk. A magas feldolgozottság úgy növeli a nyereséget, hogy közben stabilitást, kiszámíthatóságot is ad, csökkentve a szélsőséges piaci árváltozások miatti kitettséget és több termékkor esetén az azonnali értékesítési kényszert.

A vásárló majd akkor választja inkább a hazait, ha az jobb, olcsóbb, azaz versenyképesebb az importnál. Ezt a 2023-2027-es uniós ciklusban a megemelt támogatással el fogjuk érni?
Részben a NAK kezdeményezésére a kormányzat úgy döntött, hogy a vidékfejlesztési forrásoknál a korábbi 17,5-ről 80%-ra emeli a nemzeti kiegészítő forrás mértékét, ami rendkívüli forrásbővítést eredményez. Így 2027-ig történelmi léptékű bővüléssel – háromszor annyi vidékfejlesztési forrás, 4265 milliárd forint jut a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a magyar vidék fejlesztésére. A Közös Agrárpolitika első pillérében körülbelül 3300 milliárd forint az uniós közvetlen támogatás, így összesen csaknem 7600 milliárdból növelhetjük a hazai agrárium és a vidék versenyképességét.

Milyen fő célt akarnak ezzel elérni?
A 4265 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás több mint fele gazdaságfejlesztési célt szolgál, tehát azokból többek között hatékonyságot növelő beruházásokat, a modern technológiák bevezetését lehet finanszírozni, ami javítja az ágazat nemzetközi versenyképességét. A globális piacon ugyanis csak ilyen jelentős technológiai fejlesztésekkel lehet versenyképesnek maradni. A termelőktől, feldolgozóktól azonban reálisan nem várható el, hogy a nagy forrásigényű fejlesztéseket csak saját forrásból hajtsák végre. Az ágazatba érkező 7600 milliárdos támogatásnak tehát a jövőbeni versenyképességet és a feldolgozottság növelését kell szolgálnia.

Miért a feldolgozottság az alapja a versenyképességnek?
A magyar agrárium méretkorlátai és birtokszerkezete miatt a méretgazdaságosságban nem tud versenyezni a nagy agrárországokkal. Inkább a vetőmagoktól a kész élelmiszerekig márkázott, magasan feldolgozott termékek előállítására, folyamatos termékfejlesztésre és nyomonkövethetőségre van szükség. Mindezt pedig idehaza kell előállítanunk. Ezekhez a fejlesztésekhez ebben a ciklusban bőségesen rendelkezésre is áll a szükséges forrás.

Melyek még a következő 5 év feladatai?
A kamara a jövőben is azt tekinti fő feladatának, hogy tagjait kiszolgálja, érdekeiket képviselje, és biztosítsa számukra azokat az információkat, melyek szükségesek a versenyképes és jövedelmező működésükhez. Az elkövetkezendő időszakban rendkívüli mértékű források lesznek elérhetőek, melyek eredményes lehívásában fontosnak tartjuk, hogy segítsük tagjainkat. Falugazdász-hálózatunkon keresztül pedig a jövőben is helyi szinten kívánunk segítséget nyújtani a tagoknak.

Az idei évben újabb stratégiai anyagot készítünk, a következő évekre is meghatározva az általunk szükségesnek vélt előrelépési irányokat. Ebben elemezzük az ágazatok helyzetét, valamint meghatározzuk azokat a cselekvési pontokat, amelyek megvalósításával tovább erősíthető a magyar agrár- és élelmiszeripar versenyképessége. Fontos kiemelni az öntözésfejlesztés kérdését. Az öntözött terület nagysága hazánkban 100 ezer hektár körül stagnál, ez a termőföldek 2 %-át jelenti. Ez uniós összehasonlításban tragikusan alacsony: az EU-s átlag megközelíti a 10 %-ot, Spanyolországban pedig 20 % körül mozog ez a mutató. Számításaink szerint évente mintegy 300 milliárd Ft-ra tehető a vízhiány miatt elmaradt hozam a szántóföldi növénytermesztésben. Méltányoljuk, hogy a Kormány kiemelt célnak tekinti az öntözésbe vonható területek növelését, de ezen a téren egyelőre nem történt meg az áttörés. Jól felfogott érdekünk, hogy az öntözés, a vízkormányzás területén végre átütő sikert tudjunk elérni. Ma ez az agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátló tényezője, amit a következő években fel kell számolni. Határozott intézkedések szükségesek az öntözés kiterjesztése érdekében.

Ehhez kérnek felhatalmazást a május 20-án esedékes kamarai választásokon. Miért fontos, hogy minden kamarai tag részt vegyen a voksoláson?
Korábban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulása előtt, sok-sok külön-külön megyei, illetve alágazati szervezet, gyakorlatilag koordinálatlanul, alapvetően eseti jelleggel, illetve egy-egy szegmensre fókuszálva tudta képviselni az érdekeket. Most azonban, ha bármelyik ágazatnak megoldandó problémája van, a teljes agrárium erejét tudjuk latba vetni az érdekükben. Fontos, hogy hazánkban egy egységes, minden termelőt és élelmiszeripari szereplőt összefogó agrárgazdasági kamara működik, az összes jelentős ágazati szakmai szervezettel szoros kapcsolatban. Közel 400 ezres tagságunk megkerülhetetlen társadalmi, gazdasági és piaci tényező. Mi őket fogjuk össze. Együtt erő vagyunk, a kamarai választásokon ezt az erőt kell demonstráljuk, és ez az erő tudja a jövőben hatékonyan képviselni az ágazat érdekeit. Buzdítok mindenkit arra, hogy május 20-án tegye le a voksát a kamarai választásokon, a magyar agrárium, élelmiszeripar jövője mellett.

Facebook Comments