Lapunk előző számában mutattuk be a Bosch, a BASF és az Amazone együttműködésével létrejött SmartSprayer növényvédelmi technológiát, melyet azért fejlesztettek ki, hogy a termelők teljesíteni tudják az EU Termőföldtől az asztalig stratégiába (Farm to fork) foglalt 50%-os növényvédőszer-csökkentést, amelyet a termelőknek várhatóan 2030-ig kell teljesíteniük. Méhn Gábort, a BASF SmartSprayer Kölnben dolgozó stratégiai programvezetőjét kérdeztük a technológia részleteiről.
Nagy visszhangja volt annak a lapunk szeptemberi számában megjelent cikknek, amely arról számolt be, hogy a német termelők a gyakorlatban is kipróbálták a SmartSprayer technológiát üzemi körülmények között. Itthon is tesztelték a gyakorlatban?
Igen, Magyarországon 2022-ben 1500-1600 hektáron működött ezzel a technológiával egy Amazone UX okos permetezőgép, amely az egész szezonban itt volt.
Mely országrészekben próbálták ki?
Somogy megyében Kéthelyen a Hubertus Bt.-nél és Fejér megyében Baracskán, a Keve Zrt.-nél, valamint a Nemzeti Ménesbirtokon, Mezőhegyesen. Ezen kívül más térségekbe – ahol a termelőket is érdekelte – is elvitte kollégánk a SmartSprayert, hogy a gazdasággal együtt 10-20 hektárt különböző kultúrákban kezeljünk. Jövőre még egy gép érkezik majd Magyarországra, amelyet ugyancsak elvisznek majd a kollégáim a termelőkhöz is, hogy munka közben láthassák. A rendszer és a technológia ugyanis a részünkről már készen van. Néhány héten belül talán már azt is meg tudom mondani, hogy Magyarországon kinél lehet majd rendelni SmartSpayer permetezőgépet.
Már az ára is megvan?
Még nem tudok euróárat sem mondani.
Ilyen csúcstechnológia használatához speciális tudás kell?
Nem kell hozzá speciális tudás. Az alapgép egy Amazone UX vontatott szántóföldi permetező vagy a Dammann permetezőgép-család, amely már évek óta a piacon van, a típusokat üzemi szinten használják. A xarvio® Digital Farming Solutions agronómiai intelligenciája is része a rendszernek. Ezen túl a SmartSprayer technológiához csak minimális plusztudás kell, egyik kollégánk Magyarországon csak ennek átadásával foglalkozik. Ha a termelőnek erre szüksége van, akkor eljön, és segít a beállításban, mindent bemutat a használattal kapcsolatban. Aki azonban már kétszer-háromszor használta a gépet, a továbbiakban már tud vele dolgozni. Nem bonyolult, mert nem akartuk a termelők életét még nehezebbé tenni, most amúgy is van elég problémájuk.
Mégis, Baracskán a Keve Zrt.-nél milyenek voltak a hazai tapasztalatok, a használat során okozott-e valami nehézséget a növényvédőknek?
Nem, a Keve Zrt.-nél 65-70 százalékos növényvédőszer-megtakarítást értünk el napraforgóban. A gép több mint 98 százalékos precizitással dolgozik. Azért fejlesztettük ki a technológiát, és azért végezzük a kísérleteket, hogy 2030-ra, amikor az Európai Unióban kötelező lesz a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégiában meghatározott 50 százalékos növényvédőszer-megtakarítás elérése, a termelő ennek az előírásnak megfeleljen. Például úgy, hogy elhagyja a kelés előtti preemergens kezelést, és helyette két posztemergens gyomirtást végez időzítve. Nem az a célunk, hogy még több BASF terméket adjunk el, hanem az, hogy a termelőnek a lehető legjobb technológiát kínáljuk, ami neki a legnagyobb megtakarítást hozza akár úgy is, hogy egy „pre” kezelést kivált. Például már most is a terbutilazin hatóanyagot már csak minden harmadik évben használhat a termelő, és például Dániában a termelők nem is használhatnak preemergens szereket kukoricában.
Jól láttam, hogy a németországi teszten a permetezőgép konzolján két szórófejsor volt: az egyik a foltkezelésre, a másik a teljes dózisú állománykezelésre?
Valóban két sor van a kéttartályos gépnél, amit Németországban használnak. Magyarországra azonban az egytartályos gépet hoztuk az idén, mert itthon a termelők általában csak egy posztkezelést végeznek foltkezeléssel.
Az egytartályos géppel nem is végeznek teljes dózisú állománykezelést? Ezen az Amazone SmartSprayer gépen ezek szerint csak a vezérlés, szabályozás más, mint a sorozatgyártotton?
A konzolok, a szórófej ugyanaz, mint a hagyományos permetezőgépnél. A különbség, hogy a fúvókák már nagy frekvenciális (PWM) rendszerűek, amelyek gyorsabban kapcsolnak ki és be.
Hogyan érik így el vele akár a 70%-os megtakarítást?
A szermegtakarításhoz az a legegyszerűbb megoldás, ha a termelő korábban kezdi a gyomirtást. Eddig mindig a termelőnek meg kellett várnia a megfelelő időpontot, amikor már a gyomnövények kikeltek a lehető legnagyobb mértékben, hogy lehetőleg a kezelés ne legyen se túl korán, se túl későn. Ezzel a technológiával adott a lehetőség a nagyon korai kezeléshez, mivel a gyomirtó szer csak oda kerül kijuttatásra, ahol erre szükség van (vannak gyomok), és ezáltal a termelő a gyomkonkurenciát is már korábban csökkenteni tudja, és lehetővé válik magasabb terméshozam elérése is.
Hogyan?
Az okos permetezőgép a kultúrnövényt már 5-6 milliméteres állapottól felismeri, és megkülönbözteti a gyomoktól. Így már akkor el lehet végezni a „posztkezelést”, amikor még nem indult el a teljes gyomosodás. Ezzel érhetünk el akár 70%-os megtakarítást, mert az első gyomgenerációt így már korábban kikapcsoljuk. A második posztkezelésnél pedig el tudunk érni akár 60%-os szermegtakarítást is, ami persze függ az előveteménytől, a talajtól és egyéb tényezőktől is. Azon dolgozunk, hogy korábbra hozzuk az első, és kicsit későbbre toljuk a második kezelést. A gép csak akkor és csak ott permetez, ahol van gyom, tehát erre szükség van.
Egyre erősebb a klímaváltozás, az aszály és a légköri aszály. Mennyire érzékeny a módszer a változó termőhelyi környezetre: más szer is kell a SmartSpayer technológiához, ami kevésbé perzsel, jobban tapad?
Nem, a technológiához nincs szükség más típusú szerre. A permetezéshez az éjszakai, hajnali hűvös idő a legmegfelelőbb. Ezért a hatékonyságot leginkább az éjjeli kijuttatással lehet tovább javítani, így a SmartSprayer fényforrással is el van látva, hogy a termelő a nap minden időszakában el tudja végezni a kezelést. Magyarországon is előfordult, hogy a kollégák egész éjszaka permeteztek, mert napközben szeles volt az időjárás.
Amikor a gép megindul a tábla széléről, pár méter után már a rendszer felismeri az adott fejlettségi állapotú kultúrnövényt és azt a gyomot, amit kezelni kell. Ehhez az okos és öntanuló rendszerhez, a gyomfelismeréshez hatalmas adatállományt kell kezelni. Ezt hogyan oldják meg?
Ha minden bejövő képet elmentenénk valamilyen fájlformátumban, akkor egy gépről egyetlen nap alatt akár 20-30 terabájt adatmennyiség keletkezne. De igazából erre az adattömegre nincs szükségünk, csak arra az információra, hogy hol mekkorák voltak a gyomnövények, melyeket kezeltünk, illetve milyen fejlettségi állapotban van a kukorica, a napraforgó, a szója, a repce vagy a cukorrépa.
Ezek szerint a korábbi hozam- és kijuttatási térképek alapján programozza a rendszer a foltkezelésre a gépet, és már nem adatot kezel, hanem a digitális térkép alapján juttat ki?
A SmartSprayer egy menetben bonitál, feldolgozza az adatokat, és kezel ott, ahol erre szükség van. A kezelést követően a feldolgozott adatokat táblaszinten megkapja a termelő. A termelőnek nem kell az adatfeldolgozással bajlódnia.
Hiába hatékony és szertakarékos a technológia, ha éppen nem lehet rámenni a táblára. Lesz-e foltkezeléses SmartSprayer technológia drónra?
Nem, mert akkor ugyanabba a problémába ütköznénk, hogy első körben a drónnak meg kell csinálni a képeket, és feltölteni az adatokat, amit valakinek le kell tölteni, majd számítógépes programokkal kiértékelni, utána újra feltölteni. A SmartSprayer rendszerben ezzel szemben egy menetben történik mindez, mely leegyszerűsíti a termelő feladatait a szezonban. Nem hiszem, hogy drónos kezelésekkel a minimum 98%-os precizitás elérhető, melyet már most is elérünk a SmartSprayerrel. A posztgyomirtás optimalizálása óriási felelősség is, mert ha a foltkezelés nem sikerül, akkor a termelő nem tudja a gyomosodást a későbbiekben kontroll alatt tartani, így óriási termésveszteség keletkezhet. Számunkra ezért is fontos a Bosch-BASF együttműködésben a magas színvonalú foltkezelés.
A nagy gépes légi kezelésekhez sem kutatják a SmartSprayer légi megoldását?
Nem, az előbbiek miatt sem foglalkozunk ezzel, de azért sem, mert Magyarországon ugyan még egy ideig megy a nagy gépes légi növényvédelem, de a többi uniós országban ilyen már nem lehetséges a környezetvédelmi szempontok, előírások miatt.
Azon termelők, akik velünk együttműködve szeretnék a gazdaságukban kipróbálni 2023-ban a SmartSprayerünket, kérem, keressék Martini Máté kollégánkat! (mate.martini@partners.basf.com).
Méhn Gábor
53 éves. 1992-ben szerezte agrármérnöki diplomáját. 2000-2008 között a BASF Agro divízió vezetője Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. 2008-2021 között a BASF afrikai és közel-keleti regionális vezetője. 2021-től a Bosch BASF Smart Farming Kft. Európa vezetője. Nős, két gyermekét neveli. Hobbija a squash, a túrázás és az olvasás.
A cikk a top agrar magazin 2022. november-decemberi számában jelent meg. A lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbi számmal együtt.
Facebook Comments