Daniel Baumann átszervezte a szülőktől átvett gazdaságát: kendert termeszt, és két éve a növényből készített termékeket értékesít, ami Németországban réspiacnak számít. Azóta már további 15 gazda csatlakozott a Hanfbayer vállalathoz, és ők is divatélelmiszert termesztenek.
Mogyorós, magvas, selymes. Ezeket a jelzőket senki sem hozza azonnal kapcsolatba a kenderrel. Pedig amikor David Baumann a kendermagról beszél, az ember már szinte a szájában érzi a forgalmazott kendermagos ropogtatnivalói ízét. Az amúgy tárgyilagos agrármérnök ezeket a tulajdonságokat a kendermagban található telítetlen omega-3 zsírsavaknak tulajdonítja: „Fahéjjal vagy mézzel keverve a kendermag fokozza más élelmiszerek ízét, például a müzliben” – magyarázza. Meggyőződése, hogy ez a szuperélelmiszer ismét keresett lesz a piacon. Ezért Markus Kneissllel közösen megalapította a Hanfbayer (Kendergazda) céget. A vállalat már évente körülbelül 30 tonna kendert dolgoz fel, és mintegy 20 különböző terméket állít elő. A beszállítók olyan gazdák, akik nem riadnak vissza az ismeretlentől, és a jövőjüket a térségi termékekben látják.
A proteinpor, a kendermagos ropogtatnivaló és társaik alapanyaga a bajorországi Mammingból (Dingolfing-Landau körzet) származó kender magja. Ott található Daniel Baumann családi gazdasága. Miután átvette a gazdaságot, az agrárszakember számára egyértelmű volt: „Harminc évre előre akartam tervezni, és nem akartam ott ragadni, ahol vagyunk.” Addig 30 hektáron repcét, kukoricát, búzát, szóját termesztett, de bővíteni kellett a vetésforgót egy olyan növénnyel, amely alkalmazkodik a klímaváltozáshoz, és van piaca. A piackutatás eredménye lett a kender és a termesztéséhez az átállás a hagyományos növénytermesztésről az ökológiai gazdálkodásra.
Rost vagy mag?
A két hajdani évfolyamtárs agrármérnök gyorsan eldöntötte, mi legyen a fő profil. „Előszőr úgy gondoltuk, hogy a szalma – vagyis a rost – a növény fő vonzereje.” A rostok megfelelő betakarításához és feldolgozásához azonban túl nagy beruházás kellett volna” – idézi fel Baumann az első terveket. Ezért ígéretesebbnek tűnt a kettős hasznosítású növény magjának betakarítása és forgalmazása. Jelentkeztek is egy regionális startupversenyre, és bemutatták a termesztési és forgalmazási ötletüket. Meggyőzték a zsűrit, és képletesen eldördült a startpisztoly a saját termesztéshez.
Bár elsőre mindez egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban sok előkészítést igényelt. Németországban például csak kutatóintézetek vagy olyan gazdák termeszthetnek kendert, akik befizetnek a szakmai nyugdíjpénztárba. Ezt a bonni Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal (Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung, BLE) ellenőrzi és kezeli. Már a vetés előtt – megjelölve a fajtát –, majd virágzáskor és aratáskor több kérelmet kellett benyújtani a hatósághoz. „Betakarítás előtt a BLE ellenőröket küld a szántóföldekre, akik mintákat vesznek” – magyarázza Baumann. Ennek keretében megvizsgálják a magok összetevőit. A THC-tartalomnak ugyanis 0,2 százalék alatt kell lennie. Baumann először mintegy négy hektáron kísérletezett. „A vetőmagot közvetlenül a piacon tudtuk beszerezni” – tudtuk meg az agrármérnöktől. Az engedélyezett fajták közül az előírások betartása mellett szabadon lehet választani. Azóta már Franciaországból, közvetlenül a nemesítőtől veszik a vetőmagot.
A vetésig más termesztőkkel cseréltek tapasztalatot. „Telefonon hívtunk fel gazdákat Hollandiában, Ausztriában, és elbeszélgettünk velük” – emlékszik vissza Baumann. „Először nem tudtuk például, hogy bizonyos gyártók kombájnjai miért jobbak e célra, mint más márkák.” Hektáronként mintegy egy tonna kendermagot takarítottak be. A megszárított árut ezután BigBag zsákokban tárolják bérelt csarnokokban. Kíméletesen, maximum 40 Celsius-fokon szárítják a magot 5-8 százalékos nedvességtartalomra, így több évig is tárolható. Emellett a tárolás alatt a hőmérséklet nem lehet nagyobb 15 Celsiusnál, különben az olajos mag tönkremegy.
Kétség van, kritika nincs
A cégalapítók még nem hallottak kritikus hangokat a profiljukkal kapcsolatban, de némi csodálkozást tapasztaltak. Azóta hosszú utat tettek meg, és a szerződéses gazdák területeit is figyelembe véve, a kenderrel vetett kezdeti négy hektárt mára megtízszerezték.
A Hanfbayer partnereket keresett, hogy a későbbi feldolgozáshoz szükséges befektetéseket, ráfordításokat alacsonyan tudják tartani, mert 250-500 ezer eurót (107-214 millió Ft) kellett volna gépekre fordítani. Ezért a betakarítás után a feldolgozást kiszervezték. Baumann és Kneissl a végén értékesítéshez betöltve és címkézve kapja vissza a termékeket, amelyet saját kezűleg csomagolnak. Napi 5-25 csomagot értékesítenek Németország egész területén. Termékeiket a saját online áruházukban és a gazdaságukban lévő boltban is árulják. Miután szerepeltek a Bayerischer Rundfunk rádióban, sok új vevőjük lett. Termékeik az EDEKA foodstarter és a Globus jóvoltából Bajorországban már kiskereskedésekben is megtalálhatók. Éppen biotermékeket forgalmazó nagykereskedőket keresnek.
A gazda szerint a marketinget sem szabad lebecsülni. A kendert elvileg nem túl nehéz termeszteni, csak mindent ismerni kell, ami a növénnyel kapcsolatos, a minőségbiztosítástól a kannabinoidokra vonatkozó szabályokig. Ezt először át kell látni. A két alapító jelenleg nem ebből él. Daniel Baumann továbbra is mellékállásban vezeti a gazdaságát, Markus Kneissl pedig heti 24 órában egy másik munkahelyen dolgozik. A két kendertermesztő azonban ambiciózus, hogy továbberősítsék márkájukat a piacon, és ismertebbé tegyék a kendert, mint a regionális szuperélelmiszert.
Röviden
A Hanfbayer startupvállalat két éve dolgoz fel kendermagot, és értékesíti az ebből készült termékeket.
A vállalat alapítói a maguk által megtermelt kenderen kívül a régióban mintegy 40 szerződéses gazdától kapják a nyersanyagot.
A termesztést és a betakarítást szigorú előírások szabályozzák. A haszonkender THC-tartalmának 0,2 százalék alatt kell maradni.
Kenderbetakarítás akadályokkal
Andreas Schlittmeier a bajorországi Landshut körzetben vezet biogazdaságot. Húsmarhát hizlal, és tehenet is tart. A szántóin kevés a nitrogén, ezért olyan kultúrát keresett, amely kevés tápanyagot igényel, így talált rá a kenderre. Nem félt az ismeretlentől: „Ha a gazdaság már elindult, akkor az ember új dolgokat is kipróbálhat” – mondja Schlittmeier.
Így került kapcsolatba a Hanfbayer vállalattal is. Meggyőzte a vállalkozás koncepciója, és úgy döntött, hogy 2021-től öt hektáron kendert termeszt. Ehhez hektáronként 25-30 kilogramm vetőmag kell. Növényvédelemre nem kellett költeni, mivel a kender gyorsan nő. Az igazi gondok csak a betakarításnál jelentkeztek: „Mintegy 40-50 kilométerre azonban volt egy gazda, akinek ugyanolyan kombájnja van, mint a helyi bérvállalkozónak. Biztosított arról, hogy minden rendben lesz, csak élesek legyenek a kések a vágóasztalon. Schlittmeiernek szerencséje volt, a bérvállalkozó is olyan nyitott volt, mint ő. Követték az utasításokat, így megszárítva és tisztítva a hektáronként mintegy 0,6 tonna betakarított termény jó kezdetnek bizonyult. Az idén ott jártunkkor az aratás még hátra volt, de a kenderrel átlagosan egy tonna hektáronkénti hozamot akartak elérni. A termesztés során az előírásokat is figyelemmel kell kísérni. A kender termesztését ugyanis be kell jelenteni. „A hatóság az ellenőrzéseket azonban minden bonyodalom nélkül elvégezte, és rendkívül segítőkész volt” – mondja Schlittmeier. Csak akkor kezdett aggódni, amikor a kender már érett, de még nem volt meg az engedély a betakarításra. „A rendkívüli nyári hőségben egyszerűen túl gyorsan érett.” A betakarítás után a tarlót művelték, ám ez a gyorsan növő árvakelés miatt nem volt könnyű, de a vetésforgó meghatározó. A Hanfbayer hálózata szakmai fortélyokkal is segít Schlittmeiernek: „A többi gazdával Whats Up-csoportokat hoztunk létre. Enélkül, illetve Daniel Baumann nélkül nem menne a dolog.”
A cikk először a német top agrar magazin 2022/10. számában jelent meg. A top agrar magyar kiadásában pedig a 2022. november-decemberi számban. A magyar lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbi számmal együtt.
Facebook Comments