Decemberben 24,5%-os volt az infláció
2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. 2022-ben pedig átlagosan 14,5%-kal emelkedtek. Az élelmiszerekért 44,8%-kal kell többet fizetni, ezen belül leginkább a sajt (83,2%), a tojás 82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 55,5%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7%-kal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagokért 27,0%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások díja 9,5%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 30,0, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6%-kal.
500 milliárd forint feletti támogatást kaptak az agrárium szereplői tavaly
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 516,7 milliárd forintot fizettek ki tavaly szeptember 30-ig; a folyósított támogatási összeg 64,8 százaléka, 334,9 milliárd forint európai uniós forrásból, 35,2 százaléka, 181,8 milliárd forint nemzeti költségvetésből származott – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) pénzügyi hírlevelében. A támogatások között 53,5 százalékkal a Vidékfejlesztési program kifizetései domináltak, melyek meghaladták a 276 milliárd forintot. A szántóföldi növénytermesztés részesedése a támogatásokon belül meghatározó volt 2022 első kilenc hónapjában, a források több mint negyedét kapta ez az ágazat; az állattenyésztők a támogatások 24,2 százalékát, a kertészek 6,1 százalékát használták fel. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2021. évi időjárás okozta károk kompenzálására 11,2 milliárd forint összegű kárenyhítést folyósítottak 2022-ben a jogosult termelők számára. A mezőgazdaság hitelállománya 14,6 százalékkal 1025,5 milliárd forintra emelkedett szeptember végére az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 66,6 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 33,4 százalékot tett ki a hónap utolsó napján.
Bő egyharmaddal több traktort vettek a gazdák
Magyarországon tavaly 4536 új traktort helyeztek forgalomba, 36 százalékkal többet 2021-hez képest. A mezőgazdasági portál összesítése alapján az eladások 2022 minden hónapjában felülmúlták az előző év azonos időszakának forgalmát. Az új mezőgazdasági pótkocsik forgalomba helyezése is nőtt, az 1711 darabos értékesítés éves összevetésben 11,7 százalékos emelkedést jelent – jelenti az agroinform.hu a datahouse.hu adataira hivatkozva. Az összesítés részben a beszerzéseket támogató pályázati lehetőségekkel magyarázza a forgalombővülést. Hozzájárult ugyanakkor az emelkedéshez a termények drágulása is, hiszen ennek köszönhetően előre hozhatták a gépvásárlásaikat azok a növénytermesztők, akiknek a bevételét nem vitte el a rendkívüli aszály
A méhpusztulás az emberi életet is veszélyezteti
A beporzó rovarok pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka, mintegy félmillió haláleset a világon – idézte egy új kutatás becsléseit a The Guardian. A mezőgazdasági termények háromnegyedének szüksége van a beporzásra, ám sok rovarfaj egyedszáma drámainak csökken, így a nem megfelelő beporzás 3-5 százalékos veszteséget okoz a gyümölcs-, zöldség- és a csonthéjasok termesztésében. A halálesetek nagyjából egy százaléka azért következik be, mert ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása csökkent a tudósok szerint, akik megvizsgálták a szívbetegségek, a stroke, a cukorbaj és egyes rákfajták miatti halálozásokat, melyek valószínűsége csökkenthető az egészséges táplálkozással. Ez az első tanulmány, amely a vadon élő beporzók pusztulásának emberi egészségre gyakorolt hatását számszerűsíti. Samuel Myers, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának munkatársa, a tanulmány egyik vezető szerzője a megoldást a beporzóbarát gyakorlatokban: a gazdaságok virágmennyiségének növelésében, a rovarirtószerek, mindenekelőtt a neonikotinoidok használatának csökkentésében és a mezőgazdasági területek melletti természetes élőhelyek fenntartásában, helyreállításában látja.
Megvan az Év vadvirága
A borzas lent választották 2023-ban az Év vadvirágának egy online szavazáson, amelyet a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület bonyolított le a Magyar Biológiai Társasággal közösen. A tavaly decemberben indított szavazáson a voksok 60 százalékát a borzas len (Linum hirsutum) kapta, jelentősen megelőzve a tarka nőszirmot és a selymes peremizst. A szavazásra jelölt 3 hazai növényfaj a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet. A kezdeményezés célja a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése és védelme. Hazánkban a fajjal száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A borzas len 50-80 centiméter magas, felegyenesedő szárú évelő növény.
Folytatódnak a csapadékos napok
Frontok sorozata vonul át fölöttünk a következő hét napban, így nem változik számottevően időjárásunk, marad az ilyenkor megszokottnál enyhébb, gyakran szeles, csapadékos idő. 15-40 mm csapadék várható a következő egy hétben, északon és nyugaton valószínű a nagyobb mennyiség. Éjszakánként az eddigiekhez hasonlóan csak helyenként lesznek gyenge fagyok, napközben pedig 4 és 10 fok közé melegszik a levegő, hétfőtől valószínű ennél északnyugaton pár fokkal hidegebb. Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföld déli részén egyre nagyobb foltokban jellemző vízborítás a vetésekben. A tartósan enyhe idő nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra.
Facebook Comments