Célegyenesben az osztatlan közös megszüntetése

Január elsejével lépett hatályba az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény és a végrehajtást szabályozó kormányrendelet. Így az a tulajdonostárs, aki az egész közös területet meg akarja szerezni, már kezdeményezheti az eljárást.

Csegődi Tibor László

A köznapi nyelvben osztatlan közös tulajdonnak nevezett jogintézmény vonatkozásában csak úgy repkednek a milliók. Mintegy 3,5 millió embert és 2,4 millió hektárt érint az osztatlan közös tulajdon, amely igazi jogi hungarikum. Azt jelenti, hogy egy ingatlannak egy időben nem csak egy, hanem több – akár több ezer – tulajdonosa is lehet. A kizárólagos mellett ugyanis megkülönböztetünk osztott és közös tulajdoni formát is. Az osztott tulajdonnál a föld (telek) és az épület tulajdonjoga elválik egymástól. A közös tulajdonnál egy időben ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg a tulajdonjog. Azaz a tulajdonostársaknak együttesen van ugyanannyi tulajdonosi jogosultságuk és kötelezettségük, mint ha a tulajdonos csupán egyetlen személy lenne. A közös tulajdonnál ezért vagy egyenlő mértékű a tulajdoni arány, vagy külön pontosan előre meg kell állapítani.

A közös tulajdonra vonatkozó általános, átfogó szabályoktól elsősorban történelmi okoknál fogva térnek el az osztatlan közösre vonatkozó szabályok. Harminc évvel ezelőtt a termőföld alig 7%-a volt magán-, 33%-a állami tulajdonban, 60%-a a szövetkezetek tulajdonában és használatában volt. A privatizáció, a kárpótlási termőföldárverések, a részarány-földtulajdon rendezése során elaprózott, a mezőgazdasági termelést nehezítő birtokstruktúra alakult ki. Közös megállapodás híján az osztatlan közös földeket nem is művelték, hibásan nyújtották be a területalapú támogatáshoz az igénylést. Sokasodtak az elhúzódó a bírósági ügyek, mert a parlagfűvel fertőzött területek után nem tudják behajtani a bírságokat. Ráadásul az örökösödéssel rohamosan tovább nőtt a tulajdonosok száma.

A MEGOSZTÁS MÓDOZATAI ÉS MENETE

A janiárban életbe lépett szabályok alapján az osztatlan közöst három módon is meg lehet szüntetni: ha megosztják az ingatlant, vagy az egyik tulajdonostárs megszerzi, végső esetben pedig az állam kisajátítja. Az új szabályozás hatálya valamennyi ingatlanra kiterjed, amely a földforgalmi törvény alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld, de vannak kivételek. A tanyák esetében például az új jogszabály alapján nem kezdeményezhetik az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Azon ingatlanoknál sem, amelyeknek a mező- és erdőgazdasági hasznosításban lévő földtől eltérő alrészletei is vannak, de ez nem vonatkozik a kivett út, kivett árok és kivett csatorna alrészletre. Az új jogszabály hatálya nem terjed ki a zártkerti ingatlanokra sem, ha nem minősülnek mező- vagy erdőgazdasági földrészletnek. A zártkerteknél a tényleges használat alapján állapítják meg, hogy valóban mező- vagy erdőgazdasági ingatlanok-e. E nem mező- vagy erdőgazdasági ingatlanoknál az osztatlan közös tulajdont csak a korábbi eljárással lehet felszámolni.

A megosztásnak a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti többségi akarategyezségén kell alapulnia, de bármelyikük kezdeményezheti. Ha egyes tulajdonostársakat nem értek el méltányos időn belül, akkor arról a hányadról a többiek rendelkezhetnek akár úgy, hogy pénzben megváltják az érintett területeit. Az egyezséget – amelynek része a térképvázlat – megállapodásban kell rögzíteni ügyvédi ellenjegyzéssel. A tulajdonostársak külső segítséget – falugazdászt, más tanácsadót – is igénybe vehetnek, de a térképvázlatot nem kell földmérőnek készítenie. A földhivatal csak a megosztást vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban, ezért ha az ingatlan adatai hibásak, azt előzetesen ki kell javíttatni. A folyamat a jogi megosztással, az ingatlan-nyilvántartásban a változás átvezetésével zárul. A területen az új birtokhatárokat a tulajdonosok utólag saját költségükre tűzhetik ki. A megosztás után a kialakított új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű művelésre, és nem maradhat rajtuk osztatlan közös tulajdonú maradványterület, kivéve, ha az egyes tulajdonostársak (házastársak, családtagok) kifejezetten azt kérik, hogy az ő hányadaik továbbra is osztatlan közös tulajdonban maradjanak.

MEGSZÜNTETÉS MEGOSZTÁSSAL

A megosztási eljárásban be kell jelenteni a megosztást, el kell készíteni az egyezséget és a megosztási térképvázlatot, a változásokat át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban, az Országos Erdőállomány Adattárban is. Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztást az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott kérelemmel. Az eljárásért 15 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A kezdeményezőnek a megosztás megkezdéséről írásban, igazolhatóan értesítenie kell a tulajdonostársakat és valamennyi használati jogosultat. Csak azt a tulajdonostársat nem kell tovább keresnie, akinek igazolhatóan ismeretlen a személye, lakcíme, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye.

A kérelem alapján a hatóság az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi, hogy folyamatban van a megosztás, és ezt a kormányzati portálon hirdetményben is közzé teszi. A hatóság a kérelmezőnek hozzáférést ad az osztóprogramhoz, amivel az ingatlan területi megosztását végzik. Az egyezséget ez osztóprogrammal létrehozott térképvázlat és területkimutatás alapján kötik meg. Az öröklés, kisajátítás kivételétől eltekintve a megosztás bejegyzése után a tulajdoni lapon más változtatást már nem lehet átvezetni.

A hatóság törli a folyamatban lévő megosztást, ha 90 napon belül nem nyújtják be a megosztásátvezetési kérelmet. Visszautasítja a kérelmet a hatóság, ha a tulajdoni lapon már szerepel széljegy, illetve ha folyamatban van kisajátítási, telekalakítási vagy átruházási jóváhagyási eljárás.

A megosztás nem szünteti meg a közös tulajdonú földeken a szerződésen alapuló földhasználatot, de a feleknek módosítani kell ezt a szerződést, és be kell jelenteni a változásokat. Ha a kialakítandó ingatlanok nincsenek összekötve úttal, a tulajdonostársaknak megközelíthetővé kell tenniük akár szolgalmi joggal, akár önálló úttal.

MÉRETMINIMUM ÉS BEKEBELEZÉS

Az osztatlan közös megszüntetésével tovább aprózódik a terület, de nem lehet a művelésre alkalmatlan méretű. Az a cél, hogy az új földrészletek a szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ágban 3000 négyzetméternél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ágban 10 000 négyzetméternél, zártkertnél 1500 négyzetméternél ne lehessenek kisebbek. Ha a terület eleve kisebb, mint a minimum, akkor a megosztással csak egy ember tulajdonába kerülhet. Vitatott esetben az számít, ki használja vagy tulajdonolja a legnagyobb mértékben a földet, vagy ki a legfiatalabb. Ha a föld nagyobb a területi minimumnál, de a társak hányada nem éri el a határértéket, akkor ők nem kaphatják meg a földet, hanem a többiek – az egyezségben meghatározottak szerint – bekebelezik. Ha többen is igénylik az adott részt, akkor az szerezheti meg, aki többet fizet érte, ha senkinek sem kell, akkor a megosztást kérő tulajdonába kerül, de neki is megváltást kell érte fizetnie. A saját hányadot meghaladó részt azonban csak olyan társ szerezheti meg, akinek az ingatlanban legalább három éve van tulajdonrésze, illetve tulajdonrészét öröklés útján vagy közeli hozzátartozójától szerezte.

Ha a tulajdonostársaknak több osztatlan közös ingatlanuk is van, az egyezségben az egyes ingatlanokban lévő tulajdonrészeik összevonásáról is megállapodhatnak. Adásvétellel vegyes a megosztás, ha valamely tulajdonostárs vagy a többiek tulajdonrészét, vagy annak bizonyos hányadát szerzi meg a kialkudott ellenértékért.

Az osztatlan közös megszüntetésénél nincs elővásárlási jog, de harmadik személyek nem is léphetnek a jogügyletbe. A megosztáshoz földművesminősítés sem kell, de a 300 hektáros földszerzési maximum érvényes.

KISAJÁTÍTÁS ÉS AZONOSÍTHATATLAN SZEMÉLYEK

Bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a Nemzeti Földügyi Központnál az ingatlan egészének az állami kisajátítását két feltétel együttes teljesülése esetén. Az első feltétel szerint az osztatlan közös tulajdon megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a bejelentést nem utasították vissza, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére 2021. január 1-jétől két éven belül nem került sor. A második feltétel szerint pedig az ingatlan tulajdonosainak száma meghaladja a 100 főt; vagy meghaladja a 30 főt, és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

(A teljes cikket megtalálja a top agrar magazin 2021. 1. számában, amely a www.laptapir.hu oldalon is olvasható.)

Facebook Comments