Miközben az idén a Dunától keletre sokfelé csövet sem hozott a kukorica, az afrikai eredetű szemescirok hektáronként 6-7 tonnás hozammal remekül érezte magát. Takarékos a növényvédelme, és szinte korlátlan a piaca. Ezt is megtudhattuk azon a zagyvaszántói tanácskozáson, amelyet a „klímaváltozás kukoricájáról” rendeztek az ősszel. A kilátásokat latolgató szakmai előadások után, pár kilométerrel arrébb élőben láthattuk, hogyan dacolt a növény a gyenge termőhelyen a szárazsággal.
A szemes- és a silóhibridekkel együtt hazánkban – a 2019-2020-as évek átlagos 23 ezer hektárja után – már 35-45 ezer hektáron termesztik a cirkot. Mivel azonban az idei aszály után, amikor milliótonnás kukoricaimportra szorul az ország az állatállomány takarmányellátására, érdemes lenne a növény vetésterületét akár ötszörösére is bővíteni. A szemes cirkot akár százezer hektáron is megérné vetni. Ez a termelők, feldolgozók számára üzletileg is nyereséges lenne, így a klímaváltozás miatt ránk váró sokéves száraz periódusra a hazai növénytermesztés, takarmányozás sikernövénye lehet a cirok. Így foglalhatjuk össze az őszi zagyvaszántói ciroktanácskozás fő üzenetét, amelyen az ígéretes haszonnövény hazai termesztésének lehetőségeit vették számba. Égetően aktuális téma, mert a kiváló takarmánynak számító cirkot – főleg az aszályosabb térségekben – a kukoricánál már sokkal biztonságosabb termeszteni. Az Európai Unióban a francia és az olasz gazdák a növény fő termelői, de adottságai alapján még hazánk is az élmezőnybe kerülhet jó genetikával és termesztéstechnológiával. Hab a tortán, hogy ehhez a gazdaságokban meglévő gépállomány is megfelel, nem kell más gépeket vásárolni, és könnyű beilleszteni a vetésforgóba.
A tanácskozáson persze a gazdákat főleg az érdekelte, hogy mennyire piacos a cirok: haszonnal lehet-e termeszteni. Erről Feczák Gábor, a vetőmag-forgalmazó Agroszemek Kft. ügyvezető igazgatója számolt be. A Magyarországon megtermelt cirokmennyiség tízszerese is kevés lenne szerinte. Évekkel ezelőtt ugyanis a hazai takarmánygyártók belátták, elemi érdekük, hogy a kiváló beltartalmi értékű – az állattartás termelési mutatóit javító – cirkot a kukorica helyett használják. A nagyobb fehérjetartalmú cirokkal ugyanis a szemeskukorica harmadát, felét is többletköltség nélkül kiválthatják a receptúrákban.
„Magyarországon már most lenne 500 ezer tonnás felhasználási igény, miközben a külpiacokon, például Olaszországban is óriási a kereslet. Az értékesítésnél sorban állnak a felvásárlók a cirokért” – mondta az ügyvezető. Nemcsak a takarmánykeverők, egyes hazai baromfi-, víziszárnyas-tenyésztő vállalkozások igénye nő elérve akár az évi 40 ezer tonnát, hanem étkezési célra is gyártanak belőle gluténmentes lisztet és sört is.
Az előadók azért óvatosan előrebocsájtották, hogy a takarmánygyártók akkor fogják a receptúráikban szerepeltetni a cirkot, ha már lesz elég, vagyis garantált az alapanyag-ellátás. A biztonságos értékesítéshez és felvásárláshoz tehát a termesztésben el kell érni a „kritikus tömeget”, hogy kialakuljon a piaci kereslet. Minden szónál beszédesebb volt azonban a tanácskozás utáni gyakorlati cirokbemutató, amelyen a pásztói Agro-Produkt Kft. betakarításra váró cirokállományát nézhettük meg.
A gazdaság május első hetében 37,5 centiméteres sortávolságra, hektáronként 280 ezres csíraszámmal és a magágynyitással egy menetben vetette a bemutatott cirokállományt. A táblán – a növény 1-3 leveles állapotban – védekeztek először a kétszikű gyomok ellen. Mivel ennek ellenére erős volt a napraforgó-árvakelés, egy második állománykezelést is végeztek. A talajműveléssel, a herbicidekkel, a műtrágyával és a vetőmaggal együtt hektáronként így mintegy 240 ezer forint lett a teljes termelési költség. Pár nappal a betakarítás előtt a szakember úgy számolta, hogy a tonnánkénti akkor mintegy 120 ezer forintos felvásárlási árral nagyjából két tonna termés fedezi majd a költségeket.
„A tábla heterogenitását nem tudjuk megítélni, de ránézésre 7-7,5 tonnának benne kell lenni ebben a táblában” – előlegezte meg az állományt látva Feczák Gábor is. Szerinte a cirok eleve a gyengébb termőképességű, kitettebb területek növénye. A cége által javasolt optimális tápanyag-utánpótlással nagyságrendileg hektáronkénti 5-7 tonnás termést tervezhetnek vetéskor a hazai gazdák. Ha azonban intenzívebb termelési környezetbe kerül a növény, akkor a hektáronkénti 8-10 tonnás hozam sem ritka Magyarországon. „Az idén a Dunántúlon, ahol kicsit több volt a csapadék, és kedvezőbb volt az eloszlása, több táblán tíztonnás termésátlagot ért el” – számolt be az ügyvezető.
Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere ezt annyival egészítette ki, hogy oda vetik, ahol a kukorica biztonságosan már nem termeszthető. Az Agro-Produkt Kft. sem termel évek óta kukoricát, ehelyett választotta a szárazságtűrő növényt. „Ha errefelé aszály van, a kukorica nem ad termést. Láthatták az út mellett az alig egyméteres, cső nélküli kukoricákat” – mutatott körbe a szakember. A cirok ezeken a területeken azért megoldás, mert aszályos körülmények között is biztonsággal és jövedelmezően terem.
Az Afrikából, Szudán térségéből származó faj aszálytűrésének, túlélőképességének élettani oka van. Feczák Gábor ezt úgy magyarázta, hogy a cirok állandóan képes újrasarjadni. A főhajtású buga mellé két mellék- vagy oldalhajtást hoz, amelyet a növény teljes egészében „kinevel”. Új nemesítési irányzat is, hogy ne hozzon új sarjakat, mert nagyon hajlamos a sarjadzásra. A későbbi sarjak, fiatal bugák miatt azonban betakarításkor nem lesz egyenletes a nedvességtartalma. Az oldalhajtásokon a nyersbugák nedvesek maradnak. A túlélőképességet láthattuk is a táblán, ahová a tenyészidőszak végére érkezett meg az eső, és a cirok máris új bugákat hozott röviddel a betakarítás előtt.
A szakember az aratással kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy „nem etetjük meg a kombájnnal a teljes növényt”. Ehelyett az átlagos bugaszint alá, 8-10 centiméterre állítjuk be a vágóasztalt. A betakarítás után így térdmagasságú tarló marad, amelyet később szárzúzóval aprítanak, és a talajba kevernek, mert a következő kultúra számára kiváló hatású a benne lévő sok foszfor, kálium, valamint egyéb makro- és mezoelem.
Balogh László végezetül azt az érdekességet is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy miközben a kukoricánál minden évben gondot okoznak a cső csuhélevele alá behatoló gombák és állati kártevők, amelyektől a termést nem tudják hatékonyan megvédeni, a ciroknak nincs csuhélevele, nem problémás a növényvédelme. A bugát ugyanis átfújja, megszárítja a szél, így gyakorlatilag toxinmentesen lehet betakarítani.
A szép táblát látva Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára elismeréssel szólt a gazdaság cirokállományáról, amely mutatja, gyenge termőhelyen is mire képes ez a növény. A 240 000 forintos hektáronkénti termesztési költség – más kultúrákkal összevetve – impozáns, de megelőlegezte, hogy a következő szezonra biztosan növekedni fog. Az államtitkár úgy értékelte, hogy több százezer hektáron lehetne itthon az aszályos kukoricát cirokkal kiváltani.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke gyakorló vadászként egy másik érvet is felhozott a ciroktermesztés mellett. A gazdáknak azért is érdemesebb kukorica helyett cirkot vetni, mert kisebb lesz a vadkár. Annak ellenére, hogy a cirok főleg a víziszárnyasnak és a sertésnek nagyon jó takarmány-alapanyag, ha bele is megy a ciroktáblába a vad, a magasan elhelyezkedő bugákban nem csinál akkora kárt, mint a kukoricában. Csak a kimondottan nagyvadas térségekben szokott érdemi vadkár bekövetkezni. Ezt erősítették meg a helyi tapasztalatok. Amint azt a gazdaság agronómusa elmondta, 3 évvel ezelőtt 13 hektáron próbálták ki először a cirkot, de akkor szinte az egész termést megették a vadak. A bugákat teljesen lerágták, ráadásul abban az évben pocokinvázió is volt. Ezért ezután inkább nagyobb, egybefüggő területen vetik a cirkot, így jobban eloszlik a vadkár is.
Kukoricaapály
Drámai következményei vannak a takarmánypiacon az idei aszálynak és a méregdrága inputanyagok megspórolásának. A Dunától keletre eső területeken, az Alföld térségében ugyanis olyan kevés kukorica termett, hogy már importálni kell a szemest az állatok ellátására.
„Ilyen rossz éve még nem volt a magyar kukoricatermesztőknek. Az idei aszály olyan súlyos volt, hogy Magyarország importra szorul kukoricából. Eddig durván egymillió tonna import érkezett a háború sújtotta Ukrajnából” – számolt be a 24.hu hírportál, megjegyezve, hogy az ukrán kukoricának jó a minősége, és olcsóbb, mint a hazai…
Bár lapzártánkkor még tartott a kukorica betakarítása itthon, de a keleti országrészben, ahol az aszályban a kukorica visszamaradt a fejlődésben, már a nyár közepén lesilózták. Észak-keleten a termés csekély, többnyire egy-egy röviden és hiányosan berakódott cső volt a száron. Nyugaton, dél-nyugaton, ahol a nyár első felében még volt talajnedvesség, kevésbé rossz a termés. A hírportál cikke figyelmezet, hogy négymillió tonna nem elég a belföldi igényekhez. Pontos számot még hivatalosan nem közöltek a hazai kukoricatermésről, de a 24.hu-nak nyilatkozó Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese 2,8–3 millió tonna termést becsült. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára 2,8–3,6 millió tonnát valószínűsített. Az elmúlt húsz évben eddig 2007-ben volt ilyen rossz kukoricatermés, de akkor is meghaladta a négymillió tonnát. A legjobb hozam 2014-ben volt 9,3 millió tonnával. Pótsa Zsófia a 24.hu-nak egymillió tonnára becsülte a már beérkezett kukoricaimportot.
A cikk a top agrar magazin 2022. november-decemberi számában jelent meg. A lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbi számmal együtt.
Facebook Comments