Egyik legkedveltebb dekorációs kúszónövényünk a golgotavirág, amely nem hiányozhat a kertünkből: egyedi szépségével díszíti, kellemes illatával pedig elárasztja. A fajnak sok változata létezik világszerte. Főleg a terméséért termesztik, amely ital-, lekvár- és egyéb élelmiszeripari alapanyag, de a szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásaikról se feledkezzünk meg! Gazdaporta rovatunkban Görög Emese írása.
A golgotavirág vagy Krisztus virága, latin nevén Passiflora a golgotavirág-félék (Passifloraceae) családjának legnagyobb nemzetsége. Mintegy 500 ismert fajból áll, de számos díszhibridet is létrehoztak. A latin nevében a passio szenvedélyt, a flor pedig virágot jelent. A fajok többsége fáról fára kúszó liánféle. Erőtejesen, gyorsan növekvő, évelő kúszónövény, amely akár a 80 méteres hosszúságot is elérheti, de akad közöttük félcserje, kisebb fává terebélyesedő faj is. A kapaszkodáshoz a levelekből képződött csavarodó kacsokat használja, és gyakran kusza tömeggé fejlődik. Kiváló pergolák, kerítések, boltívek vagy falak elegáns fedésére, verandák, ablakok árnyékolására. Különleges szépségű, nagyméretű (7-25 cm átmérőjű) virágai a nyár folyamán a reggeli órákban nyílnak, és egy-két napig virágoznak. Gazdag a színválasztéka. Akad sárga, fehér, kék, lila, narancs, de még bíbor árnyalatú is. Például a Háromcsíkos passióvirág (P. trifasciata) zöldes-rózsaszín levelei miatt igen kedvelt dísznövény, amely apró, de gyönyörű virágokat hoz. Ovális, tojásdad alakú, aromás, élénk narancssárgától a sötétliláig változó, a gránátalmához hasonlító, és sokmagvú a bogyótermése.
A golgotavirágok a világ szubtrópusi és trópusi vidékein őshonosak. Többségük Közép- és Dél-Amerikából származik. Néhány fajuk Óceániában, az indomaláj térségben és Afrikában honos. A Passiflora fontos gyógynövénynek számított az amerikai őslakos aztékok, inkák, guaranik, kecsuák között, akik főleg nyugtatóként és fájdalomcsillapítóként használták, egyes fajait már termesztették is a terméséért. Virágai a törzsi hagyományok részévé váltak. Sok legenda, vers és dal szövegében vagy festmények motívumaként szerepeltek. Peru nemzeti virága lett. A 17. században dísznövényként került Európába, de széles körben csak a 18. században terjedt el a spanyolok közreműködésével. Ma már szinte az egész világon megtalálható. Különböző fajait dísz- és gyógynövényként, vagy ehető gyümölcséért termesztik.
Bár a golgotavirágot sok éven keresztül Európában az erotikával hozták kapcsolatba, neve és eredete a valláshoz, Krisztus szenvedéseihez kötődik. Miért éppen Krisztus szenvedéséhez? Úgy tartják, hogy a virágokat alkotó tíz szirom a tíz apostolt jelképezi, akik jelen voltak Krisztus keresztre feszítésénél. A virág belsejében köralakba rendeződő, finom koronaszirmok a töviskoszorút képviselik, amellyel Krisztust megkoronázták. A nyeles magház a kehely, amit ki kellett innia. Az öt porzó a testén ejtett öt sebet szimbolizálja. Ezért a dél- és közép-amerikai misszionáriusok gyakran az „öt seb virágaként” említették. A három bibeszál pedig a szögeket szimbolizálja, amelyekkel Krisztust a kereszthez rögzítették. Nagy háromkaréjos levelei a lándzsák hegyére, a kacsok pedig a korbácsra emlékeztetnek. Ezeket a hasonlóságokat a növény részei és a Krisztus szenvedését körülvevő vallási szimbólumok között Jacomo Bosio római szerzetes látta meg 1610-ben. Abban az időben azt hitték, hogy minden élőlényt Isten teremtett az ember képmására, így az egyes fajok leírásánál az emberi létet vették alapul. Éppen a Kereszt és Kálvária című értekezésén dolgozott a szerzetes, amikor egy elképesztően csodálatos virág rajza akadt a kezébe, amelyet Manuel de Villegas, egy Amerikából hazatérő spanyol jezsuita egyházfi készített. Kezdetben eltúlzottnak tartotta a rajzot. Azonban több leírást és képet látva a növényről, meggyőződött a hasonlóságokról, és úgy döntött, hogy bemutatja ezt a Flos Passionist a világnak. Magyar elnevezése is Krisztus kereszthalálának helyszínére, Golgotára (= Kálvária) utal.
A golgotavirág – különösen az észak–amerikai golgotavirág (Passiflora incarnata) – nemcsak szép, hanem gyógyhatású is. E célra magát a virágos hajtást (Passiflorae herba), annak száraz kivonatát (Passiflorae herba extractum siccum), illetve a magvakból kinyert olajat (Passiflorae oleum) is használhatjuk. A növényt a virágzási időszakban gyűjtik be, majd szárítják. Gyümölcsét – amely A-vitamint, nikotinsavat, foszfort és nagy mennyiségű vasat és kalciumot tartalmaz – különböző teák, tinktúrák, folyékony kivonatok vagy porok formájában használják. A golgotavirág kivonata nyugtató készítmények gyakori összetevője. A hajtások flavonoidokat (2-3%), harmala-alkaloidokat és kumarinokat tartalmaznak. Megnövelik az agyban a GABA (gamma aminovajsav) szintet. Ez egy neurotranszmitter, aminek a fő funkciója az idegsejtek idegrendszeri aktivitásának csökkentése. Hatására nyugodtabbnak, ellazultabbnak érezzük magunkat. Emellett emeli a szervezet növekedési hormonszintjét, csökkentve a szívbetegség kockázatát, de növeli az izomerőt is, és segít fogyni. Kiválóan alkalmas szorongás, feszültség, stressz okozta alvászavarok, ideggyengeség, enyhe depresszió, gyomorideg kezelésére. Nyugtató, lazító és altató hatásával zavartalanabb lesz a pihenés egész éjszaka. Csillapítja a gyermekek hiperaktivitását is, valamint a hisztéria és az epilepszia tüneteit, a diéták okozta szorongást és a változókori feszültséget. Emellett influenza, megfázás, asztma, szamárköhögés esetében is hasznos. Görcsoldó, fájdalomcsillapító hatása révén alkalmas a stressz okozta fájdalmak, a Parkinson-kór által okozott remegések, a menstruációs görcsök, a fog- és fejfájás és a migrén enyhítésére. A magas vérnyomásban szenvedőknél segít szabályozni a vérnyomást. Egy vizsgálatban összehasonlították a golgotavirág kivonatát a generalizált szorongásos zavar kezelésére alkalmazott oxazepammal. A golgotavirág kivonata ugyan lassabban fejtette ki hatását, de nem okozott változást a betegek munkahelyi teljesítményében, és ami a legfontosabb, hogy nem okozott függőséget! Egyike azon gyógynövényeknek, amelyeket kábítószer- és egyéb függőségek (alkohol, nikotin) elvonási tüneteinek kezelésére használnak. Láthatjuk, hogy a golgotavirág fantasztikus növény, amely idegi és érzelmi problémák kezelésére is alkalmas.
Nyugtató tea
Legegyszerűbben teaként fogyaszthatjuk. Ehhez forraljunk fel egy csésze vizet, adjunk hozzá 1 teáskanál (2,5 g) szárított golgotavirág-levelet, és forraljuk tovább még 3 percig! Utána vegyük le a tűzről, és lefedve pihentessük 15 percig! Leszűrve magában vagy egy kis mézzel ízesítve fogyaszthatjuk. Hatását más hasonló hatású gyógynövénnyel kombinálva (citromfű, valeriána, macskagyökér, közönséges orbáncfű) fokozhatjuk. Fogyasszuk naponta háromszor, ha fájdalmaink vannak, álmatlanság esetén pedig lefekvés előtt 10-15 perccel. Az ajánlott napi adag felnőtteknek 4-8 gramm szárított növény, tinktúrából 1-4 milliliter vízben oldva 1:8 arányban; kisebb gyermekeknek e dózis egyharmada, a nagyobbaknak a fele adható. Az alkaloidtartalma ugyan minimális, ennek ellenére hat éven aluli gyermekek számára, illetve terhesség és szoptatás ideje alatt a fogyasztása nem ajánlott. Krémekben külsőleg ideális égési sérülések, aranyeres gyulladás, zúzódások kezelésére, fejfájás, izom- és idefájdalom (neuralgia) csillapítására alkalmas.
A Brazil Technológiai és Élelmiszerügyi Intézet szerint a magjából kinyert olajból szappanok, tinták és lakkok készíthetők. Kereskedelmi célokra is finomítható. A tápértéke és az emészthetősége a gyapotmagolajhoz hasonló. Kozmetikai készítmények összetevőjeként bőrtápláló, bőrápoló hatású. Érdekesség: nyugtató hatása ellenére – nem véletlenül hozták kapcsolatba sokáig az erotikával – afrodiziákumként viselkedik (ezt egy kísérletben, hím egereken próbálták). A kivonatában található chrysin és benzoflavone ugyanis megakadályozza a tesztoszteron metabolikus lebomlását, így megemelik a vér tesztoszteronszintjét.
Nálunk főleg dísznövénynek ültetik. A kék golgotavirág (P. caerulea) a legelterjedtebb, mert a rosszabb termőhelyi körülményekhez is jól alkalmazkodik. A golgotavirág meleg, napos, jól szellőző helyet igényel, de egyes fajtái a félárnyékot is elviselik. A vegetáció alatt az optimális termőhelyi hőmérséklet 13-18 °C. A kifejlett példányok a fagypont alatti hőmérsékletet is elviselik. Szinte minden jó vízgazdálkodású talajban megél, de a tápanyagban és mészben gazdag talajokban fejlődik a legszebben. Beltérben és szabadban is tartható. A lakásban a legvilágosabb helyre (délre néző ablakba) tegyük, távol a fűtéstől. Mivel kúszónövény, térigényes, és támrendszerre van szüksége. Enyhe teleken, betakarva a szabadban is áttelelhetnek. Ezek a növények a következő évben nagyon megerősödnek, és csodálatos látványt nyújtanak, de a szabadföldi teleltetés kockázatos. Célszerű a töveket ősszel kiásni, és tavasszal újra kiültetni. A kiásott töveket hűvös helyen (5–10 °C) teleltessük, ügyelve arra, hogy a földlabdájuk ne száradjon ki. Cserépben, ládában tartva, minden tavasszal 20 cm-esre visszavágva nem kell évente átültetni őket. Beltérben, meleg helyen, rendszeresen öntözve és tápoldatozva télen is virágoznak.
Magról vagy dugványozással, bujtással is szaporíthatjuk. A legjobb tavasszal elvetni, de előtte áztassuk be a magokat 12 órára forró vízbe! Ezután a húsos része már könnyen eltávolítható. Vessük a magokat durva homok, perlit és vermikulit keverékébe 0,5 cm mélyen! Helyezzük a magtálcát világos, meleg helyre, takarjuk le üveglappal! Tartsuk a földjét nedvesen, amíg a magok kicsíráznak. A 3-4 leveles magoncokat ültessük külön cserépbe! A magról nevelt növények a negyedik-ötödik évben kezdenek virágot hozni. A dugványozáshoz vágjunk le 2-3 leveles (nóduszos) hajtásdarabokat a növényről! Az alsó két levelet tőből távolítsuk el! Ha a megmaradt levelek túl nagyok, vágjuk le ollóval a harmadukat! Kis cserepekbe, szaporítóládába tegyünk homokot, és ültessük bele 1,5–2 cm mélyen! Meleg, fény és megfelelő páratartalom mellett néhány hét alatt gyökereznek. Ekkor kis hajtások jelennek meg a felső levél tövénél. A gyökeres dugványokat külön cserepekbe, tápanyagban gazdag melegágyi föld keverékébe ültessük!
Nyáron a szabadban is szépen fejlődnek. A fiatal, egyhajtású növényeket csípjük vissza, így előbb elágaznak. Ezzel a szaporítási móddal nevelt növények két-három év után virágoznak. Leggyorsabban azonban bujtással állíthatunk elő virágzó és termő példányokat. Ehhez a fejlett hajtásokat dugjuk le a talajba vagy egy homokkal teli edénybe úgy, hogy a végükből 30–50 cm kiálljon. A talajt állandóan nedvesen tartva az eltemetett szárrész gyorsan gyökereket ereszt, és így az anyanövényről leválasztható. Ezek a példányok akár már a következő évben is virágba borulhatnak.
A golgotavirág nem igényel sok törődést. A szabadföldi növény csak áprilisban kezd növekedni, ettől kezdve hetente egyszer öntözzük. Figyeljünk arra, hogy az aljzata mindig nedves legyen, de ne alakuljanak ki tócsák. Nem tűri ugyanis a felesleges vizet, ekkor a levelei megsárgulhatnak, a gyökerei elrohadnak. Célszerű két-három hetente tápoldatozni, amit bőséges virágzással hálál meg, de ezt se vigyük túlzásba! Ekkor ugyanis több lombot fejleszt, és kevesebb virágot hoz. Kedvező körülmények között korlátlanul növekszik, ezért fontos a metszés. Az agresszív növekedésével, ha nem irányítjuk, a szára elfásodik, és mindent letör, ami az útjába kerül. Ezért havonta egyszer ritkítsuk az oldalhajtásokat, ágakat, és távolítsuk el az elvirágzott szárakat két-három rüggyel a virág alatt.
Májustól szeptemberig virágzik. Virágzását a gyenge hajtások eltávolításával segíthetjük. A trópusokon nagy testű rovarok és apró madarak (kolibrik) porozzák be. Nálunk csak mesterséges megporzással számíthatunk biztos termésre. Ehhez a virágport finom ecsettel vigyük át a bibére!
Minden golgotavirág termése ehető, vannak kellemes ízűek is, de sok faj termése jellegtelen vagy kimondottam kellemetlen ízű. A legfinomabb a maracuja (P. edulis), a „szenvedély gyümölcse”. Ez belül rostos és lédús, édes-savanykás-csípős ízű; de a héja vastag, viaszos, ehetetlen. A termést ezért hosszában kettévágva könnyen kikanalazhatjuk a húsát. A maracujából leginkább gyümölcsleveket készítenek vagy desszertet, fagylaltot ízesítenek. A feldolgozásából visszamaradó magját a kozmetikai ipar fényvédő készítményekhez használja.
Végezetül egy kis érdekesség
Csak a Heliconius lepkék hernyói képesek megenni és testükben elraktározni a golgotavirág levelében és szárában található toxikus anyagokat (alkaloidokat), a ragadozók ezért nem falják fel őket. A Passiflora egyes fajai viszont a lepkék ellen úgy védekeznek, hogy a leveleiken a petékre emlékeztető apró sárga foltokat képeznek, a kacsaikat pedig hernyókat utánozva szorosan feltekerik. Beválik a trükk, mert a nősténylepkék oda nem raknak petét, ahová a fajtársai már lepetéztek. A Passiflora alatának ugyan nincs ilyen védekezési mechanizmusa, de a levelei tövében nektárt termelő mirigyei vannak, amelyek odavonzzák a hangyákat és darazsakat a hernyók elriasztására… Igazi evolúciós harc növény és rovar között!
A cikk a top agrar magazin 2022. november-decemberi számában jelent meg. A lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbi számmal együtt.
Facebook Comments