A Balaton-felvidéken, Varga András köveskáli szőlőjében barangolva arra kerestük a választ: milyen fajtákkal, növényvédelemmel, borkezeléssel lehet érvényesülni a zsúfolt borpiacon. Nagy a verseny, de, mint megtudtuk, a siker mégis az összefogásban rejlik.
– Sarusi István –
Rögös út vezetett a zánkai Lídia Borház létrejöttéig. Varga András édesapja 1996-ban lett egyéni vállalkozó, és vásárolta fel a környéken a kárpótlásból megmaradt kis szőlőket, majd nekikezdett bort készíteni és értékesíteni. Jelenleg mintegy 16 hektáros ültetvényen gazdálkodik a család.
Kiindulási alap: adottságok, fajták
Vargáék szőlőterületei döntően Zánka környékén bújnak meg, de egy-egy tábla Balatonfüred és Tihany közelében is van. A borvidékre jellemző olaszrizlinget hét hektáron termesztik és kettőn a zweigeltet. Nagyjából fél-fél hektáron osztozik a rajnai rizling, a furmint, a rózsakő, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér és a szürkebarát. Zánka környékén jellemzően vörös-homokköves a talaj, de az Irsai Olivért és a cserszegi fűszerest agyagos talajba telepítették. Tihanyban, a Belső-tó mellett vulkanikus talajon gazdálkodnak. Havasi Attila, a szőlészetért felelős unokatestvér úgy látja, hogy fajtától függetlenül a talajadottságok miatt az idei aszályt, vízhiányt az idősebb tőkék jobban bírják. „Mélyebben van a gyökerük” – magyarázza a szakember. Az aszály miatt így is kisebb, hektáronként átlagosan 40 mázsa az idei termésátlag, s a bogyók mérete és létartalma is elmaradt a korábbiaktól.
Gyors és hatékony technológia
Kétféle sortávolságot látni a szőlőben. Az idősebb telepítéseknél 3 méter, a fiatalabbaknál 2,5 méter, a tőtávolság egységesen 90 centiméter, hogy géppel is szüretelhessék, és ezért van a fiatal állománynál fémből a támrendszer is. Ernyőműveléssel gondozzák a területeiket, így a tőkeforma alakja nyitott esernyőhöz hasonlít. Miért kombájnnal szüretelnek? „Mert bármennyi pénzt ajánlunk, az emberek mégsem jönnek el szüretelni… A gép gyorsabb, kíméletesebb, költséghatékony is, és bármikor rendelkezésünkre áll” – érvel Varga András. Azt tapasztalta, hogy a szőlőkombájn alig hagy fent szemet, nagyon hatékonyan dolgozik. „Bár ez az érési állapottól, az aszálytól is függ. Ha rásülnek a fürtre a bogyók, nehezebben távolítja el a gép is” – fűzi hozzá Havasi Attila.
Október végén, a szüret után sorközműveléssel indul az új szőlőév. Az időjárás függvényében általában decembertől február végéig, március elejéig tart a metszés. Utána a kötözés következik, Tapetool szalagos és drótos kötözőgéppel. A metszésből megmaradt vesszőket lezúzzák, mielőtt bedolgozzák a talajba ismét a kultivátorral. „Amint a kellő méretűre nőnek, következik a gép: damilos törzstisztítóval a hajtástisztítás” – sorolja Attila. Nagyjából a befűzéssel egy időben kezdik a vegyszeres növényvédelmet. Általában ötször permeteznek a vegetációs időszakban a következő szüretig, amely után a gépi „csonkázással”, kultivátorozással és a szokásos permetezéssel zárul az éves munkafolyamat.
A vadak ellen villanypásztorral, a madarak ellen elektromos-akusztikus riasztókkal védekeznek, különben a vaddisznók, az őzek és a szarvasok is nagy pusztítást végeznek. A seregélyeket madárijesztőkkel próbálják több-kevesebb sikerrel távol tartani.
Járt utat a járatlanért…
Így vélekednek a korszerű növényvédelemről a gazdaságban. A szerhasználathoz szaktanácsadó segítségét kérik. A gombafertőzések: a lisztharmat és a peronoszpóra ellen hektáronként 300 literes dózisban kénes hatóanyagú szerkombinációt juttatnak ki négyszer a vegetáció alatt. Ezen felül csak akkor védekeznek, ha szükséges, és szerencsére a rovarkártétel is ritka. Azért is, mert biológiai védekezésnek madárodúkat helyeztek ki a területre, ez is segít a megelőzésben. Ami az idei hozamot illeti, a hektáronkénti 40 mázsás átlag nem kiemelkedő.
A préstől a palackig
Miután a leszüretelt szőlőt behozták a feldolgozóba, már Varga András felel érte. Három traktor szállítja be a termést, ami három nagy teljesítményű prés alá kerül. Összesen 50-60 mázsányi bogyózott szőlőt dolgoznak fel egyszerre, a borászatban 1400 hektoliter a tárolókapacitás. „A 24 hektós kis tartályok kapacitása darabonként 3000-3200 palack feltöltésére elegendő” – magyarázza Varga András. A kis tartályokkal szemben kaptak helyet a lédig (folyó) borok tárolására az egyenként 100-143 hektoliteres nagy tárolók.
Azért nem alkalmaznak hagyományos fahordós érlelést, hanem saválló acéltartályokban, irányított folyamatok mentén végzik a folyamatokat, mert „A Balaton-felvidéken a könnyedebb fehér borok a jellemzők” – mondja 12 év tapasztalatával Varga András.
Hűtve, legfeljebb 11-12 Celsius-fokon erjesztik a mustot. Majd 24-48 órán át ülepítik, s ezt követően oltják be a fejlődő bort: „Irányított erjesztéssel dolgozunk” – szúrja közbe András. Március végén palackozzák az újbort, de egyes fajták csak május-júniusra alakulnak ki teljes valójukban. A borász szerint az idei évjárat, bár mennyiségében gyengébb, de a minősége – az aszály ellenére – nem ígérkezik rosszabbnak a korábbiaknál. „Sajnos éppen a szüret vége felé kaptuk meg azt a csapadékot, amit két hónappal előtte kellett volna. De legalább megkaptuk… Ennek ellenére is tiszta ízű, jó ivású borok alkotják majd a 2022-es évjáratot” – biztosít bennünket a borász, miután végigkóstolta az érésben lévő tételeket.
Kezdetben a habzó, azaz gyöngyöző bort is maguk készítették, de néhány éve egy partnerük végzi a széndioxidos dúsítást. Egy nyomásálló tartályban, -2°C-ra lehűtve, egy héten keresztül 2,8 bar nyomású széndioxiddal kezeli a beszállított kész bort. A dúsítás után már a saját üzemükben címkézik fel a palackokat.
Összesen 13 féle bort palackoznak a pincészetben. A választék egyre gyarapodik, mert mindig akad egy új ötlet, stílus, technológia, házasítás, ami bővíti a kínálatot. „A palackos forgalmunk már elérte az évi 40 ezer darabos álomhatárt!” – büszkélkedik a borász. Hogy ne essen a „pincevakság” (azaz a szakmai szűklátókörűség) hibájába, a helyi fiatal borászokból álló Rizling Generáció nevű összefogás tagjaival is kölcsönösen kóstolják, véleményezik egymás borát. Legközelebb februárban találkoznak, hogy segítsék egymást a szakmai kritikájukkal.
Bor és piac
A pincészet saját webshopján keresztül, de büfékben, borbárokban, bisztrókban és éttermekben is értékesíti palackos borait. Több mint négyötödét a Balaton északi partján Zánkától Balatonakarattyáig. Folyóbort csak egy üzletben és a pincéből adnak el. A külföldi kiskereskedelmi láncoknak viszont nem akar beszállítani, mert attól tart András, hogy talán még a bor önköltsége sem térülne meg. „Akinek mégis ilyen szándéka van, több tízezer palacknál kevesebbel ne is tervezzen” – javasolja Varga András.
Hallgatva az új idők szavára, a borászat olyan telefonos alkalmazást fejlesztett ki, amellyel a fogyasztó a frontcímkére irányított készülékével egyperces ismertető videókon tájékozódhat az adott nedűről. Ezekben a kisfilmekben a szakmai információkon túl életérzést is kap a vevő. „Ma már a bor cukor- vagy savtartalma helyett inkább a borászt, a szemléletét, a világnézetét és a termékeit akarja megismerni a vásárló” – érvel András. Ezért több videótörténetet is megoszt velük, hogy például az egyik félédes szürkebarát miért kapta a Fekete Bárány nevet. Ez az a bora ugyanis, amit a kínálatában a legkevésbé kedvel, de a leggyakrabban értékesít. Valahogy ki kell tűnni, mert csak a tízkilométeres körzetben 60 hasonló borászat van, de rossz bor már nincs, hála a Rizling Generáció összefogásának. Elérték, hogy hibással már nem, csak más stílusú, fajta jellegű borokkal lehet a térségben találkozni.
Szerencsésen vészelte át a borászat a koronavírus-járványt. Kezdetben 30 százalékkal nőtt is az eladott mennyiség, de nem a palackozott, hanem a folyóborból. A vásárlók ugyanis a korlátozások idején inkább otthon, a kertben dolgozva, családi körben boroztak. A későbbi megszorítások idején viszont már 10-15%-os volt a visszaesés, de a korábbi évek eredménye után ezt kevésbé érezték meg a zánkai gazdaságban, mint az ország más részén. András abban bízik, hogy jó ár-érték arányú termékeivel továbbra is a piacon tud maradni, bár az energia és a csomagolóanyagok drágulása miatt 20-30% áremelkedésre van szükség: „Még jó, hogy tavaly februárban megvásároltuk az éves palackmennyiséget, mert utána jött az áruhiány és az áremelkedés.” A mindennapos bizonytalanság miatt idén kivár a beszerzéssel, vagy másik csomagolási módot keres. A gazdaságos bag-in-box technika is szóba jöhet a nagyobb, 3-5 literes kiszereléseknél.
A kínálatában a legnépszerűbb olaszrizling folyóbor literje 600-650 forint. A palackos borait egy-másfélezer forintért árusítják a nagykereskedők. A balatoni piacon az országosnál nagyobb árréssel dolgoznak a termelők. Továbbemeli az árakat, mivel a palackok ára a duplájára nőtt, s a dugók, a papírdobozok és egyéb tételek is 50-60%-kal drágultak, miközben az aszályos évben kevesebb bor készül. Ezért további 20-30%-os boráremelkedést jósol a balatoni borász.
Ki az a Lídia?
Mivel Badacsonyőrsön a Varga Kft., Csopakon pedig már egy Varga Attila nevű borász is tevékenykedik, okozott némi fejtőrést a borászat elnevezése Varga Zoltánnak, aki kettejük között éppen félúton kezdett borászkodni. András fia az egyik franciaországi tanulmányútján leste el, hogy a borokat a gazdák a múzsáikról nevezik el. Nos, mivel Varga Lídia, András dédnagymamája is foglalkozott már szőlővel, az ő keresztnevét választották a pincészet elnevezéséhez.
A cikk a top agrar magazin 2022. november-decemberi számában jelent meg. A lapszám digitálisan a Laptapíron olvasható az összes korábbi számmal együtt.
Facebook Comments