Harc a ketreces tartásért

Ne tiltsák be a ketreces tartást, mert ez sérti a fogyasztók, a hazai tojástermelők érdekeit, szembe megy a környezeti fenntarthatósággal, hiszen ennek a tartásmódnak a legkisebb környezeti lábnyoma. A ketreces tartásért ezért közösen lép fel a Baromfi Terméktanáccsal, a Tojásszövetséggel az Agrárminisztérium. Ezt jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tojás fogyasztásösztönző kampányról tartott sajtótájékoztatón.

A ketreces kampány betiltásáról érkező hírek elbizonytalanítják a termelőket is, hogy szabad-e ilyenkor – a pályázati boom idején – beruházni, amikor Brüsszelben a szabályozással veszélyeztetik az ezzel kapcsolatos üzemi terveket és az ellátásbiztonságot. Ezzel az államtitkár szerint meghívót küldenek az EU-n kívüli tojástermelő országoknak, amelyek a szigorú európai állatjóléti sztenderdeket sem tartják be. „Azt szeretnénk, ha a vita tudományos megközelítésen alapuljon, és a szabályozás biztosítsa a fogyasztók vásárlói szabadságát, ők dönthessék el, hogy ketreces tartásból, vagy szabad tartásból származó tojást vásároljon.

A tojástermelés ugyanis fontos hazai ágazat. Évente 2,4 milliárd darab tojást eszünk, amelynek több mint felét 550 hazai gazdaságban állítják elő, ezért is örömteli, hogy a tavaszi madárinfluenza-fertőzés után a hazai tojóállomány és a termelés magára talált. A kampány azért indította a tárca az Agrármarketing Centrummal, hogy a fogyasztók méginkább keressék a (lehetőleg hazai) tojást.

Ez utóbbit segíti, hogy januártól az ömlesztett, nem előrecsomagolt tojásnál is a származási országot jól láthatóan fel kell tüntetni és a nemzeti zászlót is mellé kell tenni, hogy a fogyasztó azonosítani tudja a magyar termelésből származó tojást, és ahogy az államtitkár mondta „patrióta fogyasztáspolitikát tudjon folytatni”. Azaz a rövidebb ellátási láncból, környezetileg fenntartható közeli termelésből származót válassza. Van ugyanis még hová fejlődnünk: az étkezési tojásból 84-85% az önellátás. Ezért fontos a telepfejlesztés, a tojótelepi program, hogy idehaza az ellátási biztonság tovább erősödjön.

Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy idén 3 csapás is érte magyar termelőket: a covid-járvány, a koratavaszi kerekegyházi madárinfluenza-fertőzés, ami miatt 330 ezer tyúkot kellett kiirtani és a körülbelül 35%-os takarmánydrágulás, ami a tojás önköltségét drasztikusan megnövelte. Emiatt átlagosan 5 forint a termelők vesztesége májustól minden tojáson. Miközben az áruházláncokban darabonként 44 forintér árusítják az M-es méretű tojást, a termelő mindössze nettó 27,5 forntot kap. Az elnök szerint nem normális ez az 50-55% az árrés. Így a termelők többet fognak kérni a tojásért, de ennek nem kell jelentenie a fogyasztói árak növekedését.

Az elnök visszautasította, hogy a ketreces tartás megszüntetése környezetvédelmi szempontból indokolt, mert ennek a tartásnak a legkisebb a károsgáz-kibocsátása, egy tojásra vetítve legkisebb a vízfelhasználása és a takarmányszükséglete. Kitért arra is, hogy a hazai termelőknek van jövője, mert a 2,3-2,4 milliárd darabos itthoni felhasználásból fél milliárd darab az import, ami nem ad teljes biztonságot a fogyasztónak. Ha valamelyik tojásexportáló országban túltermelés van, akkor ez a félmilliárd darab olcsó import tönkreteszi a magyar piacot.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetőjétől megtudhattuk, hogy a tojás világnapja október második pénteke. Eköré szervezték az idei kampányt a fogyasztás további ösztönzésére, ami 215 db/fő/év-ről tíz év alatt 240 darab fölé emelkedett. Azért is buzdít a fogyasztásra a 20 millió forintos, október közepéig tartó kampány, mert a tojás nagyon egészséges. Tele van vitaminnal, csak a tokhalban van több D-vitamin, a fogyókúrázóknak is ajánlja, mert sok benne a fehérje. Szóval együnk tojást, és ha tehetjük, akkor friss hazait.

Facebook Comments