Hazai pályázatok szinkronban az uniós rendszerrel

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020. március 10-én az Agrárminisztériummal közösen rendezett agrárinnováció-finanszírozási konferencián mutatja be a szakma képviselőinek, hogy a 2021-gyel induló új uniós ciklusban milyen kutatási és innovációs pályázatokra és milyen változásokra számíthatnak. Februártól két hazai egyetemen gyakorlatorientált szakirányú képzés is indul, hiszen „a jövő sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeinek menedzseléséhez sok olyan szakemberre lesz szükség, aki megfelelő kompetenciákkal és a gyakorlatban is azonnal használható, naprakész tudással rendelkezik” – emelte ki dr. Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke.

+ Március 10-én az Agrárminisztériummal közösen rendeznek agrárinnováció-finanszírozási konferenciát, amely a 2021-gyel induló új uniós költségvetési időszak pályázati változásait, lehetőségeit is bemutatja. Kiket várnak?
– Megtetszett az Agrárminisztérium kezdeményezése, hogy a pályázati lehetőségeket tematikusan, ágazati fókusszal mutassuk be. A hivatal fontos feladata, hogy a nemzeti kapcsolattartók hálózatán keresztül is naprakész tanácsadással támogassa a sikeres hazai részvételt a nemzetközi, különösen a közvetlen brüsszeli pályázatokon. Ehhez azonban az érintett szervezetekkel, lehetséges pályázókkal közösen kell megfogalmazni a hazai érdekeltségű témákat, amelyekhez már van létező, stabil kutatási kapacitás. Ezért örültünk a kezdeményezésnek, amely ágazati fókusszal és az uniós kutatási és innovációs keretprogram logikája mentén hozza össze az érdekelteket.

+ Milyen együttműködésre gondol?
– Az állam abban érdekelt, hogy sikeres magyar pályázatok minél több uniós forrást nyerjenek el. A vállalkozók abban, hogy minél kevesebb akadályba ütközzenek, hatékonyabban tudjanak piacra lépni. A tudást létrehozók pedig abban érdekeltek, hogy külső forrásokat vonjanak be a kutatásaik finanszírozásába, és a tevékenységük egy irányba mutasson a vállalati igényekkel. Ezért jó ötlet, hogy üljenek össze a tudást létrehozók, az azt felhasználók és a kormányzati szereplők, hogy együtt tegyék sikeresebbé a kereteket. Ha releváns kérdések vetődnek fel egy-egy téma kapcsán, az nekünk is üzenet.

+ Az idei a Horizont 2020 záróéve és egyben felkészülés a 2021–2027-es ciklusra, de még semmi hír az új EU-s kasszáról. Várhatóan milyen újdonságok lesznek, mely programokat tudják folytatni?
– Az idén záruló Horizont 2020 programban agrár- és élelmiszeripari területen már nincsenek nyitott, pályázható felhívások. Így a következő kutatási és innovációs keretprogram, a 2021-gyel induló Horizont Európa új felhívásaira kell összpontosítani, amelyek ez év végén várhatóan megjelennek. Ezért most azokat a szolgáltatásokat erősítjük, amelyek valóban segítenek a hazai érdekelteknek a Horizont Európa-pályázatokra való felkészülésben.

+ Mik ezek a szolgáltatások?
– Az új keretprogramról szóló általános tájékoztató és felkészítő eseményeket szervezünk az év őszétől, emellett gyakorlati fókusszal, a korábbi tapasztalatokat is felhasználva segítjük a pályázati folyamat legfontosabb szakaszait a még nyitott pályázati felhívások esetében. Pályázatíró tréningből már tavaly is szerveztünk kurzust, ezt mindenképpen folytatni fogjuk. Mentorprogramot indítottunk az innovatív kkv-k számára, és lehetővé tesszük a pályázatok benyújtás előtti előértékelését is. Létrehoztunk egy adatbázist a Horizont 2020-pályázatok értékelésében részt vevő magyar szakértőkről, hogy egyfajta közösséget építsünk: szeretnénk őket bevonni az előértékelésbe, a hazai pályázók felkészítésébe. Sok szakértő már jelezte, hogy szívesen bekapcsolódik a munkába, mert fontosnak tartja, hogy átadja a tapasztalatait. A még nyitva lévő pályázati felhívásoknál el is kezdjük a szakértők alkalmazását az előértékelések során.

+ A márciusi konferencia témái között mivel csinálnak kedvet a Horizont Európa-pályázatokhoz?
– Bemutatjuk a leendő kulcsterületeket és a pályázati struktúrát, valamint hogy az új program milyen finanszírozási modell szerint működik, de végleges keretösszegekről egyelőre nem tudunk tájékoztatást adni, hiszen az uniós költségvetésről még folyik az egyeztetés. Olyan érzékeny kérdésekről is beszélünk, hogy a Horizont Európa-projektek elszámolása milyen változásokat hoz: hogyan lehet például a kutatói béreket elszámolni. Azt is összegezzük majd, milyen jó gyakorlatokat tudnak megosztani a sikeres pályázók, illetve az Agrárminisztérium vagy a hivatal, és a pályázók hogyan tudnak ezekhez kapcsolódni, milyen támogató szolgáltatásokat tudnak igénybe venni a pályázás során. Közösen meg fogjuk vitatni azt is, hogy milyen további hazai támogatásra lehet szükségük a pályázó szervezeteknek, tudásműhelyeknek a sikeresebb részvételhez.

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke

+ Az eddigiek alapján milyenek az esélyei a magyar agrárszektor kutatóhelyeinek, vállalkozásainak, hogy nyerjenek Brüsszelben a pályázatukkal?
– Az agrárszektor a most záruló keretprogramban sem szerepelt rosszul. A Horizont 2020-projektek összegének durván 10%-át hozta el az agrárágazat, és a pályázók 14%-a ebből a szektorból vett részt, amely így a legnépesebb volt. 2015-ben például a QuantisLabs Kft. kapott H2020-támogatást arra, hogy kifejlesszen egy döntéstámogató informatikai rendszert, amely folyamatosan figyeli a növényeket, valamint segíti a felhasználót abban, hogy a káros időjárási események hatásának csökkentése érdekében időben be tudjon avatkozni. A fejlesztés azóta már letölthető okostelefon-alkalmazásként.

+ Mikor nyílnak meg a Horizont Európa program új forrásai, mikor jelennek meg az első pályázatok?
– A Horizont Európa keretprogramban várhatóan az idei év végén, talán már novemberben meg fognak jelenni az első pályázati felhívások. Dolgozunk azon, hogy a hazai pályázati rendszer szinkronban legyen az uniós rendszerrel: a hazai forrásból kiírt pályázatok a Horizont Európa struktúrájához, prioritásaihoz fognak illeszkedni, és továbbra is ösztönözni fogjuk az EU-s pályázatokon való részvételt, jutalmazva a nemzetközi szinten is aktív és sikeres hazai pályázókat.

+ Hogyan?
– Egyre több pontot fog érni a hazai forrásokra beadott pályázatok értékelése során, ha valaki már sikerrel pályázott közvetlen brüsszeli forrásokra. Azt is pontokkal jutalmazzuk, aki idegen nyelven jól pályázott, az ötlete elég erős volt, megértette a pályázati konstrukciót és a nemzetközi partnerség lényegét, de forráshiány miatt nem nyert. Aki a nemzetközi értékelésen elérte a szakmai küszöböt, annak ez a hazai pályázatokban sok pontot fog érni. Dupla jutalmazási rendszer lesz, hiszen azzal, hogy elérte a kinti ponthatárt, jó eséllyel itthon is nyer, mert jó témát ragadott meg, amit tovább tud fejleszteni a hazai pályázatán is.

+ Versenyezni fognak a brüsszeli pályázatok a hazaiakkal?
– A két dolog inkább egymásra épül, de mindenképpen úgy indul, hogy valaki kint megpróbálta. A kutatás-fejlesztési és innovációs projekteknek a kézzelfogható eredménye piacvezérelt termék vagy szolgáltatás kell hogy legyen, amely optimális esetben a nemzetközi piacokon is megállja a helyét. Jelenleg pár száz az exportképes terméket előállító, Horizont keretprogrami pályázatokon nyertes hazai vállalkozás, amit hamarosan néhány ezerre szeretnénk növelni. Ebből több száz lehet majd az olyan mezőgazdasági, élelmiszeripari cég, amelynek a vezetése megértette a lényeget, és ezért lett sikeres a kinti pályázata.

+ Az exportképesség elvárásával nem teszik túl magasra a lécet?
– Nyilván a kisvállalatoknak kevésbé komplex pályázatokat is kiírunk, amelyekben nem lesz fontos ez a kritérium vagy az előzetes EU-s megméretés. A pályázati felhívásaink között azonban a piacvezérelt konstrukció a csúcspont, amelyre azokat várjuk, akik exportképes terméket vagy szolgáltatást fejlesztenek.

+ Erre azok a vállalatok képesek, amelyeknél hatékony az innovációmenedzsment. Itthon erre gyakorlatilag nincs egyetemi képzés. Menjenek külföldre érte?
– A mi célunk is az, hogy 2022-re több száz olyan innovációhoz és kutatás-fejlesztéshez értő szakember legyen a hazai piacon, akinek megvan a megfelelő elméleti és gyakorlati háttere, érti, ismeri a hazai és a nemzetközi pályázati rendszereket. Ugyanakkor ismeri a vállalati kutatás-fejlesztés és innováció folyamatát, az egyetemi tudásközpontok belső működését, és minden kapcsolódó kérdésben képes a tanácsadásra, a magas színvonalú projektek előkészítésére, megtervezésére, fenntartható és koordinált megvalósítására. Az ilyen szakemberek számának megsokszorozása létkérdés az innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye szempontjából! Erre indított kezdeményezésünkbe a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem is bekapcsolódott. Az általuk meghirdetett szakirányú továbbképzésre nagyon sokan jelentkeztek, így február végén mindkét intézményben elindul a kurzus.

+ Milyen képzés lesz ez?
– Egy két féléves képzés, amelynek a sikeres elvégzésével a hallgatók másoddiplomát szerezhetnek. A közgazdász-végzettségűek kutatási és innovációs szakközgazdászi diplomát, a mérnöki, informatikusi vagy más végzettséggel rendelkezők pedig kutatási és innovációs menedzseri diplomát fognak a kezükbe kapni. Azt remélem, hogy pár év alatt teljesen új, minden piaci kihívásnak megfelelni képes szakértőgárda termelődik ki belőlük.

+ Ön szerint hány ilyen innovációs szakértő kellene?
– Legalább kétszáz azonnal bevethető szakemberre lenne szükség a piacon, ezért is örülök, hogy a képzés megtervezésekor az egyetemek a gyakorlatorientált, gyorsan hasznosítható tudásra helyezték a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy minden tárgynál legalább 50%-ban külső szakember mutatja be, hogy az adott dolog hogyan is működik a piacon. Meggyőződésem, hogy most is vannak a piacon nagyon jó tanácsadók és az innovációhoz értő szakemberek, akik gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek – csak nem elegen. Jóval több olyan kompetens szakemberre van szükség, aki számos területhez ért. Ezért mind a gyakorlati képzést, mind a szakdolgozat elkészítését is a témában jártas mentor fogja segíteni. Hangsúlyozom, ez a képzés nem a hagyományos egyetemi logika szerint épül fel, sokkal inkább a gyakorlati tudásra fókuszálva. Azt gondolom, a jövő sikeres kutatás-fejlesztési és innovációs projektjeinek menedzseléséhez sok olyan szakemberre lesz szükség, aki megfelelő kompetenciákkal és a gyakorlatban is azonnal használható, naprakész tudással rendelkezik.

+ Azaz csak a piacon harcedzett szakértőkre szabad alapozni?
– Ha van már alapismereted, akkor szerezz hozzá tapasztalatot, ha pedig még nincs kellő jártasságod a témában, de érdekel, akkor gyakorló szakemberek mentorálásával, a legjobb kezekből szerezd meg a szükséges tudást. Lehet olyan jelentkező, aki jelenleg is innovációval foglalkozik egy nagyvállalatnál, de például az akadémiai, egyetemi kutatás-fejlesztési folyamatokról még nincs kellő ismerete. Igyekeztünk szélesre tárni az ajtót, mert az a cél, hogy a kurzuson végzők a kutatás-fejlesztéstől az innováció végtermékéig az egész folyamatot átlássák és megismerjék, minden elemébe kóstoljanak bele, legyenek tájékozottak. Kiemelt célunk, hogy minden szervezetnél, cégnél legyen legalább egy szakember, aki érti az innováció komplex folyamatát.

A cikk megjelent a top agrar magazin 2020. februári számában

Facebook Comments