Így vágj bele a kertészkedésbe – 10 tipp a starthoz

A pandémiás helyzet meghozta a kertészkedési kedvet Magyarországon a városlakók körében is. Akadtak, akik társasház kertjében, mások közösségi kertben vagy egyszerűen csak az erkélyen kezdtek el növényeket termeszteni. Megélénkült a kereslet a vidéki nyaralók és a zártkertek iránt is. Vannak olyanok is, akik még gondolkodnak, hogy belevágjanak-e a kertészkedésbe, és ha igen, milyen formában. Nekik ad tippeket a szaktanácsadással, oktatással és kutatással is foglalkozó kertészmérnök, növényorvos, Cseperkálóné Mirek Barbara (alább a fotón).

1. Fogalmazd meg, mi a célod vele
Azért fontos megfogalmazni a célt, mert abból következik, hogy milyen formában, milyen keretek között érdemes kertészkedni. Ilyen cél lehet például az egészségmegőrzés, azaz a természetben – a kertben – végzett testmozgás, a lelki megnyugvás. Valakinek az egészséges és szermentes zöldség és gyümölcs megtermelése a cél magának és a családnak. Ezekben az esetekben kisebb, 50–500 négyzetméteres termőterület is elegendő lehet. Akadnak, akik nem állnak meg ennél a méretnél, és teljes önellátásra törekednek, sőt a felesleget értékesítenék más családoknak. Nekik már 1000 négyzetméternél nagyobb területre lesz szükségük.

2. Lesz-e rá elég időd és erőforrásod?
Az idő és az erőforrás is kritikus tényező, a kerttel ugyanis rendszeresen kell foglalkozni, csak november közepe és február közepe között minimális a munka vele. Ugyan márciusban és áprilisban elég csak hétvégénként kertészkedni, májustól már kétnaponta ott kell lenni – ez az intenzív gyomosodás időszaka –, és hosszú a feladatok listája: öntözés, talajtakarás, kártevők figyelése és irtása, egyéb növényvédelmi beavatkozás stb. Augusztus-szeptemberben már kicsit kisebb a hajtás, de ez a másodvetések időszaka, és nagy munka a befőzés, a tartósítás.

Ha naponta nyolc-tíz órát dolgozol a szakmádban, akkor egy önellátásra termelő kert gondozása munkaidő után már rendkívül feszes időbeosztást követel. A természet ugyanis nem vár meg, nagy az esélye, hogy csak futsz a szezon után. Az életkorod is meghúzza a határokat: ha nincsen segítő családtag vagy napszámos, akkor ötven év felett már túl nagy teher lehet egy 1500-2000 négyzetméteres terület. És általában, a tapasztalatok szerint, ebben a munkában leginkább csak magadra számíthatsz…

3. Válaszd ki körültekintően a területet
Nagyon sok múlik a megfelelő terület kiválasztásán. Ehhez érdemes szaktanácsadó segítségét igénybe venni. Ha ugyanis rossz a talaj termőképessége, ráadásul az invazív gyomokkal is meg kell küzdened, az túl sokba kerül, és reménytelennek tűnik a harc. Budapest környékén egyébként viszonylag magasak a külterületi telekárak, a talaj termőképessége, minősége pedig csak közepes vagy átlag alatti. A Dunakanyarban például erősen kötött a talaj, Pesttől délre pedig homokos. Sokat spórolsz tehát azzal, ha szaktanácsadóval vizsgálod meg, méred fel a területet, és így jót választasz.

Lényeges az is, hogy öntözhető legyen a terület. Egy 1000 négyzetméteres hobbikertet fúrt kútból még gazdaságosan lehet öntözni, de vezetékes vízzel már luxus. Helyi vízellátás nélkül, hordóban hozva a vizet pedig nemcsak körülményes, gazdaságtalan is. Ha rendelkezésre áll elegendő víz, akkor jobb híján slaggal is öntözhetsz, de érdemes kiépítened, folyamatosan fejlesztened az öntözési rendszert. Erre a célra zöldségeskertbe és gyümölcsösbe is a telepített csepegtető öntözés a leggazdaságosabb, szükség is van rá a minőségi terméshez.

4. Legyenek meg a megfelelő eszközök
Egy balkonkertnek, egy magaságyásnak vagy egy udvari kiskertnek minimális az eszközigénye, csak az alapvető kéziszerszámok kellenek hozzá: ásó, gereblye, sorhúzó és gyomirtó kapa, metszőolló. Egy 1500-2000 négyzetméteres területhez azonban már nagyjából 1-1,3 millió forint értékű géppark kell a fűkaszától a permetezőgépen át a rotációs kapáig, valamint adapterek hozzájuk.

5. Mit vessek?
Alaposan meg kell tervezni, mit ültessünk, de valami mindig legyen a földben, és ha egy zöldséget már betakarítottunk, jöjjenek a helyére másodvetések. Így lehet a legtöbbet kihozni a kertből.

Márciusban már el lehet kezdeni a gyökérzöldségek: a sárga-, illetve a fehérrépa-, a hagymafélék, a karalábé, a spenót, a retek, a fejes saláta, a tépősaláta vetését. De már ez előtt otthon a lakásban elkezdhetjük a palántanevelést: paprikáét, paradicsomét, padlizsánét. Ez azért is éri meg, mert egy palánta piaci ára már 400-500 forint, egy 60 forintos vetőmagcsomagból pedig 250 paradicsompalántát nevelhetsz.

Májusban aztán jöhet a retek helyére a cékla vagy a zöldbab, valamint a melegigényes zöldségek: a paradicsom, a paprika, a dinnyefélék, az uborka. Augusztusban is vethetünk újra salátát: őszre szép lesz, lassabban is magzik fel.
Egy 100 négyzetméteres kertre ilyen vetésforgóval a vetőmagköltség nem több 3000 forintnál. Az itt termelt zöldség kiskereskedelmi értéke a 200 000-250 000 forintot is elérheti. Ebbe csak a munkaerőnket és szabad időnket kell befektetni, közben pedig a kerti testmozgással egészségesebben élünk és táplálkozunk. Nehéz kérdés, hogy érdemes-e piacra termelni. Ez inkább gyakorlott szakmabelieknek ajánlott, és jóval nagyobb terület is kell hozzá, mert ezt már csak főállásban éri meg végezni. A legtöbb kiskertész jobban jár, ha a felesleget befőzi vagy odaadja ismerőseinek.

6. A magaságyás előnyei és hátrányai
Városi kertészek körében népszerű a derékkímélő magaságyásos termesztés. Nem csak az az előnye, hogy nem kell hajolgatni, a kutya sem károsítja az ágyást. Mivel saját magad állítod össze a talajt, a helyi szennyezett vagy rosszabb minőségű termőföldnek sem leszel kiszolgáltatva, és kontroll alatt tudod tartani a termesztést. Az így összeállított talajon az első években látványosan teljesítenek a növények a magaságyásban.

Vannak azonban hátrányai is: kisebb a termőfelület, ezért érdemes értékesebb növényeket termeszteni benne. Ha valamilyen kórokozó kerül a talajba, akkor – zárt rendszer lévén – nem érvényesül a talajok hagyományos egyensúlyra törekvő, öngyógyító képessége. Ez esetben csak talajcserével lehet megoldani a problémát. A magaságyásban amúgy is érdemes háromévente alaposan átforgatni a talajt. Mivel ez a sekély talajréteg könnyebben kiszárad, fokozottan kell figyelni a víz- és a tápanyag-utánpótlásra.

A magaságyás talajának összeállításakor ügyeljünk arra, főleg, ha zsákos virágföldet veszünk, hogy zöldségnevelésre alkalmas, semlegesközeli, 7 körüli legyen a pH-értéke.

Magaságyásban érdemes kis helyigényű vagy felfuttatható növényeket termeszteni, például sütőtököt, uborkát. A paprika, a padlizsán, a karfiol, a fejes káposzta, a fejes saláta is ide való. A paradicsomot támrendszerrel termeld, így alatta elfér a saláta, és az árnyék miatt még zöldebb is lesz.

Különleges növényeket is termeszthetsz a zöldségeskertekben és a magaságyásokban, ilyenek az ázsiai salátafélék, a mizuna, a pakcsoj, az egérdinnye, az ehető csalánfélék és a koriander is. Ezeket a különlegességeket többnyire hobbiszakácsok termelik a családjuknak, vagy éttermek rendelik meg a kistermelőktől.

7. Kinek jó a fólia?
Főleg az önellátásra törekvőknek – nagyobb kertekben – érdemes fóliasátrat is telepíteni, mert stabilitást, termésbiztonságot ad, a palántanevelésben is behozza az árát. A hevesebb eső, jégeső sem tesz kárt így a növényekben. A februári szélviharok okozta fóliakár azonban megmutatta, hogy a fóliával is lehet kárt elszenvedni.

8. Építs az ökológiai szemléletre
Ökológiai szemlélettel, a természettel együttműködve kertészkedjünk. A különböző kultúrákat egy vegyes ágyásban termesztve nem biztos, hogy azt és annyit termelek majd, amennyit elterveztünk. Szermentesen a hagyományos – vegyszeres, műtrágyás – technológiához képest kisebb lesz a hozam, de valamennyi mindig teremni fog. Ám vegyes ágyásban is elérhetünk szép sikereket jól megválasztott előveteménnyel, vetésforgóban, talajtakarással, a növényeket kondicionálva. Sokat segítenek ebben az ökológiai gazdálkodásban bevált védőnövények. Például a sarkantyúvirág magához vonzza a levéltetveket, amelyek így nem a káposztaféléket fogyasztják. Az illatos virágzó koriander távol tartja a káposztát károsító földibolhát és a káposztapoloskát. Érdemes azonban az arányokra is figyelni a növénytársításoknál, mert nem elég egy sor zöldbab mellé egyetlen tő borsikafüvet ültetni. Ez is elriasztja valamennyire az illatanyagával a zöldbabról a levéltetűt, de ennél több kell.

9. Műtrágya helyett…
A műtrágya és a tápoldatok nem tesznek jót a talajéletnek, ezért inkább szerves trágyát juttassunk ki, ősszel és kora tavasszal feltöltő trágyázással. Ezután jöhet majd a fejtrágya, de a paprikatőnél szarvasmarhatrágya helyett inkább a gyorsabban ható csirketárgyát érdemes használni, amelyet granulálva is megvásárolhatunk. Szezon közben pedig jól jön a házi komposzt is. A gyepről lekaszált füvet a paprikasorok közé terítve is folyamatosan pótolhatjuk a tápanyagot, és a borsószár is jó lehet a talajtakarásra, mert pillangós növényként nagy a nitrogéntartalma, ezt a káposztafélék meghálálják.

10. Adj magadnak időt
Tapasztalatok szerint körülbelül három év alatt jön bele az elhivatott amatőr a kertészkedésbe. Még akkor is, ha van érzéke a mezőgazdasághoz, és képezi magát. Ennyi idő kell a szemlélet kialakításához, a területi adottságok megismeréséhez, például hogy kitapasztalja, mi az uralkodó szélirány, hol van a kertben egy-egy fagyzugos hely, de mindenekelőtt, hogy melyik növény hol érzi jól magát. A lényeg az, hogy csináld, és ha problémád van, kérdezz meg szakembereket, nézz utána, és tanulj a hibákból.

A cikk a top agrar Hobbikertész különszámában jelent meg 2022. áprilisban. A teljes lapszám a Laptapíron olvasható.

Facebook Comments