Januártól így használd a drónt

Január elsején az Európai Unióban új, egységes szabályok lépnek életbe a mezőgazdaságban is egyre fontosabb pilóta nélküli légi eszközöket. Már az Országgyűlés előtt van a hazai dróntörvényjavaslat is. E repülőket méretük, képességeik, a végezhető tevékenységek alapján osztályozták, és meghatározták az üzembetartójuk kötelességeit.

– Csegődi Tibor László –

A különleges mezőgazdaságáról is ismert Japánban csak 2020 első két hónapjában 700 új agridrónt vettek nyilvántartásba – a szaktárcánál öt éve be kell jelenteni a mezőgazdasági pilóta nélküli légi eszközöket. A szigetországban használt agridrónok méregdrágák, átszámítva 4,5 millió forintba kerülnek, de egy hektár rizsföldet 10 perc alatt lepermeteznek, ráadásul sokkal olcsóbban, mint más növényvédős repülők. A drónos felvételekkel, videókkal a növények állapotát, fejlődését is valós időben ellenőrizhetik. Nemcsak Japánban okoz gondot az agrárszakma elöregedése és a munkaerőhiány, ezért más államokban, itthon is jól jön a pilóta nélküli gépek segítsége a növényvédelemben, a megfigyelésben.

Az uniós és a hazai döntéshozók azonban a japánokhoz képest csak fontolva haladnak a robotrepülős szabályozásban. A tavaly elfogadott digitális agrárstratégia, azaz a 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat központi részét képezi a tervezett országos lefedettségű UAV/UAS (unmanned aerial vehicle, unmanned aerial system) rendszernek. E rendszer a központi vezérléssel, adateléréssel és adatfeldolgozással teremti majd meg a precíziós gazdálkodás digitális hátterét.

Eközben töretlenül bővül a drónok már 22 milliárd dolláros globális piaca, és becslések szerint öt év alatt megduplázódhat. Hazánkban is több mint százezer drónt üzemeltetnek, legalább 250 vállalkozás nyújt robotrepülős szolgáltatást. A tömeges használathoz az EU-s szabályozást is meg kellett újítani, mert a drón balesetet okozhat, ha más ütközik vagy lezuhan, illetve megsértheti bárki magánszféráját. Arra is volt példa, hogy Mexikóból az USA-ba kábítószert csempésztek vele.

Az EU eddig nem engedélyezte ipari drónok használatát a légtérben, bár itthon különféleengedélyekkel, így vagy úgy használták őket. A Magyar Agrárgazdasági Kamara a robotrepülő kezeléséhez külön oktatást, a drónos növényvédelemhez szakképesítést tart szükségesnek. A szabályok megújítását indokolta, hogy 2008-ban csak a 150 kilogrammnál nagyobb pilóta nélküli légi eszközökre alkotott szabályokat az unió, de tíz év alatt ugrásszerűen bővült a 150 kilónál kisebb drónok kínálata.

UNIÓS ÉS TAGÁLLAMI SZABÁLYOZÁS

A pilóta nélküli repülőgép és a drón kifejezés között az a fő különbség, hogy utóbbit csak a forgószárnyú – azaz a helikopterhez hasonlóan repülő –, villamos hajtású, rádió-távirányítású légi eszközre használjuk, a pilóta nélküli repülőgép pedig lehet merevszárnyú és többrotoros is. A mezőgazdaságban merevszárnyú eszközöket is használnak. Az alapján is megkülönböztethetjük a gépeket, hogy van-e pilótájuk. A szaknyelvben UAV vagy UAS rövidítéssel jelölt eszközöknek nincs, az RPA (remotely piloted aircraft) rövidítéssel jelölt gépeket messziről, távirányítással működtető kezelő viszont pilótának minősül.
A permetezés mellett drónokat fotózásra, videózásra, képalapú adatok gyűjtésére is használják, amivel a növények, a termőterületek és az állatállomány állapotát is megfigyelhetik. A nagy terhek emelésére képes drónokkal gyorsan és precízen lehet dolgozni.

Tavaly már két uniós rendelet is megjelent, amely minden forgalmazott típusról rendelkezik, az egyik a gyártást és a forgalmazást, a másik a drónokkal végzendő műveleteket szabályozza. Utóbbit 2020. július 1-jével akarták bevezetni, de a koronavírus-járvány miatt fél évet csúszik a határidő. A rendeletek a drónokat pilóta nélküli légijármű-rendszerként kezelik. A méretük, képességeik és a velük végzett művelet alapján több kategóriába sorolták őket, majd e kategóriákhoz meghatározták az üzembentartók kötelességeit.

Az uniós drónszabályozásban gyökeresen megváltozott a megítélés 2018 szeptemberében. A 150 kilogrammnál kisebb üzemi tömegű eszközöket is bevonták az összeurópai szabályozásba. A 2019. július 1-jén hatályba lépő jogszabálycsomag, amelyben piacszabályozó, üzembentartói, repülési rendeleteket is találunk, egyes területeket tagállami hatáskörbe utal.

A pilóta nélküli eszközök üzemben tartási szabályainak uniós keretük van, de a nyilvántartásba vétel nemzeti jog. A tagállamok pontosíthatják a távoli pilóták oktatását, vizsgáztatását, egyes földrajzi területek felett pedig tilthatják vagy korlátozhatják a drónok megjelenését.

A tervek szerint törvényben határozhatják meg a HungaroControl Zrt. által üzemeltetett, aktuális légtér-információkat és korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilapplikáció alkalmazását is. Az applikációba való belépést várhatóan regisztrációhoz kötik. A pilóta a regisztráció után az appon keresztül tájékozódhat a korlátozásokról, jelezheti igényét valamely légtér használatára, illetve – ha az általa kért légtérben és időpontban meg van engedve a pilóta nélküli eszköz használata – bejelölheti a légtér használatát. Ha az alkalmazás bármilyen okból nem használható, a magyar légtérben senki sem végezhet UAS/UAV-műveletet.

A jogalkotó 2021-től komolyan védi a magánszférát a drónos felvételekkel szemben. A lakott terület felett pilóta nélküli jármű jogosulatlan használata szabálysértésnek számít, a drónnal való tiltott adatszerzés viszont a Büntető törvénykönyv szabályozási körébe fog tartozni.

ENGEDÉLYEZÉS: HOBBIGÉP VAGY SPECKÓ?

Az alapján, hogy az üzembentartómilyen műveleteket akar végezni a drónjával, a besorolás szerinti kategória előírásait kell betartania. A hobbidrónosok többsége a nyílt kategóriába fog tartozni. Ennél nem kell a reptetéshez légtérhasználati engedélyt kérni, ha az eszköz könnyebb 25 kilogrammnál, nem repül 120 méternél magasabbra, és látótávolságon belül marad. Azok a legfeljebb 0,25 kilogramm tömegű, maximum 68 km/h sebességű drónok, amelyek ütközéskor nem képesek 80 joule energiánál többet átadni, emberek felett is átrepülhetnek, és ezeket nyilvántartásba sem kell venni, ha játékgépek, és nincsenek kamerával felszerelve.

A polgári légügyi hatóságnál azokat a drónokat kell regisztrálni, amelyek a nyílt kategóriába tartoznak, de nagyobbak, gyorsabbak az előbbieknél, illetve kamerájuk is van. E regisztrált eszközök egyedi azonosítót (rendszámot) kapnak, és a legalább 16 éves üzembentartóiknak – egy netes kurzus után – vizsgát kell tenniük, csak ez után használhatják a drónt.

A legalább 900 grammos eszközzel legalább 30 méter távolságot kell tartani az emberektől. Kis sebességgel is legfeljebb 5 méterre közelíthet meg embereket. E kategóriánál már nem elég az elméleti vizsga, a drón irányítójának a gyakorlatban számot kell adnia tudásáról. A 4 kilogramm tömeget meghaladó drónok reptetésekor legalább 150 méteres távolságot kell tartani a lakott és az ipari, kereskedelmi vagy rekreációs területektől.

A speciális kategóriába sorolt drónok tömege az esetleges rakományukkal együtt meghaladhatja a 25 kilogrammot. Ezeket döntően professzionális feladatokra használják, és kezelőiknek a nyílt kategóriánál szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. A gép regisztrációján kívül kockázatelemzés után nyilatkozatot is kell tenni, és üzemeltetési szabályzatot is össze kell állítani a hatóság számára. Ezekkel viszont kiválthatják, hogy alkalmanként eseti légtérhasználati engedélyt kelljen kérniük.
Mindig kell légtérhasználati engedélyt kérni, ha a drónnal személyek vagy embertömegek felett kívánnak műveleteket végezni, vagy veszélyes anyagot, személyeket szállítani, illetve ha 120 méternél magasabban, a repülőgépek által használt légtérben (TMA) repülnének.

SZÁZMILLIÓS BÍRSÁG

A pilóta nélküli légi eszköz üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértésekor légi közlekedési bírságot szabhat ki a hatóság akár többször is, amíg a jogsértés fennáll. A bírság elérheti a százmillió forintot is. Ha az üzembentartó más természetes személy használatába adta a pilóta nélküli eszközt a szabályszegés előtt, és ezt igazolja, akkor a légi közlekedési bírságot a használóval szemben kell kiszabni. A gép használatba adását magánokirattal lehet igazolni.

A pilóta nélküli légi eszközt a játékok kivételével csak eseti légtérben szabad lakott terület felett használni. Ilyen eseti légteret a katonai légügyi hatóság speciális eljárás keretében jelölhet ki, legfeljebb hét napra.

A légi közlekedési hatóság közhiteles nyilvántartást vezet a pilóta nélküli eszközökről, de ez nem terjed ki a játékokra. A nyilvántartásba vételt a tulajdonos kezdeményezi. A hatóság közhiteles nyilvántartást vezet az üzemben tartókról is, amit az üzembentartó kezdeményez. Üzembentartónak minősül az olyan jogi vagy természetes személy, aki-amely egy vagy több pilóta nélküli légijármű-rendszert üzemben tart vagy üzemben tartani szándékozik.

A cikk a top agrar magazin 2020/12. számában jelent meg. A teljes lapszámot és az összes korábbi kiadást elolvashatja a www.laptapir.hu oldalon.

Facebook Comments