„Lépést kell tartanunk azokkal, akik a zavarosban halásznak”

Bővítik a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), benne is külön a Kiemelt ügyek igazgatósága (KÜI) feladatkörét. „Lépést kell tartanunk azokkal, akik a tilosban, a zavarosban halásznak! Az élelmiszerláncban tapasztalt visszaélések további csökkentése érdekében folyamatosan fejlesztjük a felderítés lehetőségeit”. Ezt jelentette be Zsigó Róbert (a fenti fotón) az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, a Sirha kiállítás megnyitója apropóján tartott tájékoztatón.

Az államtitkár már a mondandója elején hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt esztendőkben stratégiai ágazatnak tekinti az élelmiszeripart. „Minden rendelkezésre álló eszközünkkel azon vagyunk, hogy megpróbáljunk hozzájárulni a fejlesztéséhez, ennek legfontosabb célja talán az, hogy a magyar agráriumban dolgozók által megtermelt kiváló alapanyagokat minél nagyobb mértékben Magyarországon lehessen feldolgozni” – mondta Zsigó Róbert. A másik célja, hogy „ennek következtében egészséges, biztonságos, kiváló minőségű élelmiszerek kerülhessenek a magyar családok asztalára”.

Külön hangsúlyozta, hogy „Magyarország kormánya illetve az Agrárminisztérium a hazai élelmiszerláncon belül is maximálisan érvényesíti a fenntartható fejlesztés alapelveit és az elkövetkezendő időszak fejlesztéseiben is ezt fontosnak tartja”.

3500 milliárd forint az élelmiszeripar teljesítménye
Az élelmiszeripar súlyát 2018-as adatokkal illusztrálta az államtitkár. Eszerint a Magyarországon nyilvántartott 346 000 vállalkozás kibocsájtása meghaladta az 53 000 milliárd forintot, ennek csaknem felét adta a feldolgozóipar. E szektor 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a 2. legnagyobb értéket: közel 3500 milliárd forintot.

A mintegy 4500 élelmiszeripari vállalkozás révén ez az ágazat – foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is – a 2. legjelentősebb. Üzemi nyeresége egy év alatt nagyjából 15 %-kal növekedett, az elmúlt 5 évre visszatekintve pedig a nyeresége több mint 50%-kal bővült. A szektorban a közép- és nagyvállalkozások aránya 10% alatti, mégis ezek adják az élelmiszeripari nyereség meghatározó részét, a teljes belföldi árbevétel több mint 80%-át, és az export 90%-ot is meghaladó részét. Emellett ezek a cégek foglalkoztatják az ágazati dolgozók több mint háromnegyedét.

Ennyi támogatást kapott eddig a szektor
Zsigó Róbert külön hangsúlyozta, hogy a szektor 2018-2020-as költségvetési keretek között már több mint 360 milliárd forintnyi támogatásban részesült. A külügyi és külgazdasági tárca beruházásösztönző előirányzatából eddig 57 milliárd forint lett megítélve élelmiszeripari vállalkozásoknak. A GINOP-ból 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési Programból – a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére – közel 200 milliárd forint támogatást ítéltek meg a szektorból pályázóknak. Külön említette a Pénzügyminisztérium által koordinált nagyvállalati beruházási támogatást, amelyből 34 milliárd forintnyi fejlesztés támogatás áramlott az élelmiszeriparba.
Mint megtudtuk, már készítik az 2021-2027-es időszakra a szektorális fejlesztési terveket. Eddig 9 beavatkozási pontot és mintegy 40 intézkedést határoztak meg az élelmiszeripar és az élelmiszerlánc fejlesztésére. A fejlesztés fő iránya az élelmiszeriparban is a termelékenység és a hatékonyság növelése, amihez az Ipar 4.0, és a digitalizáció kínál lehetőségeket.

Bővítik a Nébihet
A tárca – mint megtudhattuk – átdolgozza felülvizsgálja a Magyar Élelmiszerkönyvet is. Az év első felében ehhez megkezdi a munkát a megújult Élelmiszerkönyvi bizottság, és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok is. Az élelemiszerkönyvet – az élelmiszerek kiváló minőségének megőrzése mellett – azért kell megreformálni, hogy visszaszorítsák a „rossz, illetve gyenge minőségű termékeket”. Az államtitkár arra is utalt, hogy a jövőben tovább növelik az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések hatékonyságát, hogy a tisztességes vállalkozások érdekeit meg tudják védeni. Ennek érdekében az Agrárminisztérium további területekkel bővíti a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), benne is külön a Kiemelt ügyek igazgatósága (KÜI) feladatkörét. A KÜI felderítési aránya jelenleg is megközelíti a 90%-ot. Ezt próbáljuk fejleszteni az elkövetkezendő időszakban. Lépést kell tartanunk azokkal, akik a tilosban, a zavarosban halásznak, az élelmiszerláncban tapasztalt visszaélések további csökkentése érdekében folyamatosan fejlesztjük a felderítés lehetőségeit. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 10%-át minden esztendőben kötelezően fejlesztésre kell fordítani, de a tárca azon dolgozik, hogy a következő esztendőkben 8 milliárd forint értékű, egységes központi laborbázist is kaphasson a hatóság.

A beszámoló után az M 1 Híradó azon kérdésére, hogy az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza, hogyan befolyásolja az élelmiszeripar teljesítményét, az államtitkár ezt mondta. „Minden olyan ügy amely az alapanyaggyártással, az alapanyag-előállítással kapcsolatos, befolyásolja az élelmiszeripart”. Fontos a madárinfluenza ügyben, hogy minden érintett tartsa be az országos főállatorvos előírásait, így megelőzhetik a betegség terjedését. Mint mondta, „az a dolgunk, hogy segítsük ebben az esetben az élelmiszeripart, de a hatása alól nem tudja kivonni magát senki”.

Facebook Comments