PREGA 2022: ne legyen digitális szakadék

Május 11-12-én az Aquaworld Resortban rendezi meg az idei PREGA Konferenciát és Kiállítást az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A keddi tájékoztatón kaptunk ízelőt az idei konferencia programjából, amelyen csaknem 100 előadó és több mint 1000 résztvevő várja az érdeklődőket 18 szekcióban.

A jövőheti konferencia kapcsán Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a pár adattal szemléltette a termést optimalizáló, a hatékonyságot javító, a gazdák jobb szakmai döntését megalapozó precíziós gazdálkodás hazai helyzetét.

Az a cél, hogy a magyar agrárium szereplői ennek a technológiai forradalomnak lehetőleg az összes előnyét és értékét képesek legyenek a maguk javára fordítani. Ezt segíti a 2019-ben elfogadott Digitális agrárstratégia is, hogy a precíziós gazdálkodást minél nagyobb körben elfogadják és használják a magyar gazdák.

Szükség is van rá, mert egy 2020-as statisztikai felmérés: az Agrárcenzus szerint a több mint 5 millió hektár hazai szántóból 1,6 millió hektáron használják csak a hazai gazdák a legegyszeróbb precíziós technikát: az automata kormányzást. A precíziós csúcstechnikákkal, például a hozamtárképekkel, differenciált kijuttatással, növényállapot felméréssel pedig nagyjából 0,7-0,8 millió hektáron termelnek a felmérés adatai alapján. Azon gazdák, akik semmilyen precíziós eszközt sem használnak – összesen 123 000 termelő – azzal indokolták ezt, hogy nincs rá szükségük. Ennél kisebb kör pedig azért nem, mert nem rendelkezik a szükséges ismeretekkel, illetve mert ezek az eszközök nagyon drágák.

Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (balről) és Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. A precíziós ismerteket át kell adni a gazdáknak, hogy ne alakuljon ki „digitális szakadék” 

Feldman Zsolt szerint ezért a precíziós ismerteket át kell adni a gazdáknak egyebek között olyan rendezvényekkel, mint a Prega, hogy ne alakuljon ki „digitális szakadék” a módszert használó és nem használó gazdák között. Ezt szolgálta a tavalyi precíziós gazdálkodásra való átállást segítő pályázat is, amelyre 2900 gazda 212 milliárd forint támogatást nyújtott be. Ebből már 2400 termelőnek meg is ítélték a támogatást összesen mintegy 178 milliárd forint értékben. Nagy lépés, mert a nyertes termelői kör amúgy mintegy egymillió hektáron gazdálkodik. A pályázaton 7000 precíziós erő- és munkagép vásárlására adtak be igényt a gazdák, és 23,4% valamilyen műholdas vagy földközeli tárérzékelési szolgáltatást, 20,5% pedig precíziós talajmintavételezést is igényelt hozzá.

Győrffy Balázs a NAK elnöke azt a lehetőséget hangsúlyozta, hogy a precíziós gépekből érkező adatok, az erre épülő döntéstámogató rendszerrel hogyan segítik a gazdákat jobb, megfontoltabb szakmai döntést hozni, illetve információkat adnak, hogy kontrolálják és megértsék az adott tevékenységet. Mint mondta, „ma már a Mezőgazdaság 4.0-ban, a smartfarming-ban élünk. Az okos technológiák használata a mezőgazdaságban természetes: „szériafelszereltség”.

Az így keletkező elképesztő mennyiségű adat feldolgozásában szerinte a felhőszolgáltatások nagy segítséget adnak a gazdáknak, amit érdemes igénybe venni, hogy a precíziós eszközeik jól kommunikáljanak egymással. Már olyan szoftver is van, ami az elnök szerint a gazda nyelvére is lefordítja, hogy valójában mi történik a határban. Győrffy Balázs szerint ott zárul a digitalizációs kör, amikor a kinyert adatokat visszaforgatjuk a termelés hatékonyságát javító szakmai döntésekbe. Ezzel eredményesebben, költéséghatékonyabban, fentarthatóbban és többet is termelhetünk. Előadását egy riasztó adattal zárta. 2030-ra – az akkori élelem és üzemanyagigény kielégítéshez – mintegy 200 millió hektár termőföldet kellen még termelésbe vonni. Ezzel szemben évi 5-10 millió hektárral csökken a termő terület világszerte…,

Bolyki Bence, a főszervező Agroinform.hu portálvezetője az idei Prega részleteiről számolt be. Eszerint összesen 18 szekcióban mintegy 100 előadás mellett a rendezvény két napja során a résztvevők 40 kiállító agrárdigitalizációs megoldásait is megismerhetik. A mezőgazdasági drónhasználat kiterjesztésének részleteiről is hallhatnak az érdeklődők. A Szántóföld szekcióban németországi digitális kísérleti területekről tart előadást Dr. Maximilian Deutsch, a Szász Állami Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Földtani Hivatal szakértője, a Holland Nagykövetség szervezésében pedig holland résztvevővel tartanak majd interaktív panelbeszélgetést.

Facebook Comments