Top agrar hírlevél – június 11.

Már olvasható a top agrar júniusi száma
Ízelítő a tartalomból: Kitört a beruházási láz! A vidékfejlesztési pályázatokkal két év alatt összesen 1500 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a gazdák. Viski József az agrártárca helyettes államtitkára arra buzdította őket, hogy pályázzanak, de időben keressenek pályázatírót, tervezőt, finanszírozót is. Összegyűjtöttük a pályázatokat, és bemutatjuk, mire figyeljen, aki beruházásához, ültetvénytelepítésre, telepfejlesztésre vagy gépvásárlásra akar támogatáshoz jutni. Mozgalmat indított a Nyíregyházi Kosár bevásárló-közösség, hogy az ott élők a helyi gazdák termékeit vegyék. A bevásárlóközösségi modellel segítik a város fejlődését, hogy ne menjenek el a fiatalok. Bemutatjuk a kapa „szemét”: hogyan működnek az intelligens képfelismerő kamerák a sorközművelő kultivátoron, és mi a gyenge pontjuk. Gazdaportré sorozatunkban Galamb Zoltán, nagyvázsonyi fiatal gazda, aki őszintén elmondja, hogy százforintos tejár alatt veszteséget termel. Ezért is áll a gazdasága több lábon: a tehenészet mellett van ipari és kereskedelmi üzletága is. Az ínyenceknek ajánljuk: uniós csemege lehet a pirított lisztkukac, beszámolunk a vegán trendekről, hogyan bővül a műhúsok piaca. És elvégeztük az univerzális robotkormányok tesztjét is, hogy önnek már ne kelljen. Olvassa a friss top agrart a Laptapíron (www.laptapir.hu).

Áder János: a magyar gazdáknak alkalmazkodniuk kell
Alkalmazkodni kell! Erre figyelmeztette a köztársasági elnök a magyar gazdákat Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napokon. Áder János szerint a gazdáknak alkalmazkodni kell többek között a demográfiai változásokhoz is: 2050-ig kétmilliárddal nő a föld népessége. Egyre kevesebb egy főre jutó pénzből egyre több embert kell megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel ellátni a következő évtizedekben, egyre rosszabb talajt művelve. Pedig a FAO jelentése szerint a világon az elmúlt év alatt már 40 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára. Alkalmazkodni kell az EU terveihez is, amely szerint 50 százalékkal kevesebb növényvédőszert, és 20%-kal kevesebb műtrágyát használhatnak majd. A klímaváltozás is kihívást jelent, amellyel a Kárpát-medencében szélsőségesebb lesz az időjárás és a csapadék eloszlása, mint Európa más részein. De ehhez legalább van jó vizünk, jó termőföldünk, tudományos hátterünk és olyan korszerű új technológiák, amikhez a magyar gazdák is hozzáférhetnek. De Áder János azzal nyugtatta meg a magyar polgárokat: nyugodtan alhatnak, mert mindig lesz az asztalukon a magyar gazdák révén kenyér, hús, tej, zöldség-gyümölcs – jó minőségben.

Magyar petíció indult az EP gazdaellenes akciói ellen
Az agrárium biztos és megnyugtató jövője az egységes fellépésben rejlik, ezért petíció indul az Európai Parlament (EP) gazdaellenes akcióival szemben. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter szerdán Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok rendezvényén. Hozzátette: Európában és Brüsszelben is a magyar gazdák érdekeit képviselik, a termelőknek pedig kiszámítható módon kell megkapniuk az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is. Egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között. A tárcavezető arra kérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak minél többen a petícióhoz. A rendezvényen a miniszter bejelentette azt is, hogy idén július 19.-22. között hazánk ad otthont a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciának.

Mennyi pénzt kapnak az európai gazdák Brüsszeltől?
Ennek nézett utána az agrarheute.com német szakportál. 2019-ben 54,5 milliárd euró agrártámogatást fizetett ki Brüsszel, ennek 70%-át az első pillérben (közvetlen kifizetés), 26%-át a másodikban (ezek többnyire környezetvédelmi célú juttatások), 4%-át piactámogatásra. A torta legnagyobb szeleteit a legnagyobb mezőgazdaság országok kapták, az éllovas Franciaország (17%), míg Magyarország 3,3%-hoz jutott. Az első pillérből hektáronként Görögország kapta a legtöbbet (400 euró felett), majd Málta, Ciprus, Hollandia következik, Magyarországon 271 euró/hektár az összeg. A környezetvédelmi pillérből arányosan a legtöbb támogatáshoz Ciprus, Málta, Szlovénia és Ausztria jutott (több mint 200 euró/hektár). Magyarország hektáronként 104 eurót kapott, a német-francia-spanyol hármas pedig 50-80 eurót. Hollandiában a termelési érték mindössze 3 százalékát, Belgiumban 8, Dániában 9, Németországban 11%-át teszik ki támogatások. Magyarország 22%-kal hátulról a hatodik a rangsorban, a sereghajtó Bulgária 30%-kal.

Nem kell jogosítvány az aranykalászos gazda vizsgához
Az aranykalászos gazdatanfolyamot korábban OKJ képzésként hirdették a képzőhelyek. 2021. január 1-jétől már önállóan nem, csak szakmákhoz kapcsolódva: részszakmaként végezhetik el, de a vizsgára bocsátásnak már nem feltétele az érvényes vezetői engedély. Ahhoz, hogy itthon valaki földet vásároljon, agrár-szakképesítés kell, sokan ezért végzik el az aranykalászos tanfolyamot az agrárszakképzési centrumokban vagy felnőttképzőknél.

Kellene a csapadék a szántóföldekre
Sokat száradt a talaj az ország nagyobb részén az utóbbi héten. Délkeleten három hete nem esett kiadós eső. A következő héten elszórtan lehetnek záporok, zivatarok, országos átlagban csak 2 milliméter valószínű. A vasárnap hajnalban érkező kisebb hidegfronttól 3-5 fokos lehűlést hoz, 21-27 fok lesz vasárnap a csúcs, és megerősödik az északias szél, hétfőn is várhatók erős széllökések. A jövő hét közepén aztán újra 30 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, az OMSZ agrometeorológiai jelentése szerint.

Facebook Comments