Top agrar hírlevél – március 19.

Megjelent a top agrar márciusi száma
Gabonakrízis után baromfihiány vagy brutális drágulás jön a baromfiszektorban – ezt jövendöli a top agrar magazin márciusi számában Bárány László, a Master Good-csoport elnöke. A madárinfluenzánál is súlyosabb csapás ugyanis a szektorra a covidjárvány és a gabona-árrobbanás. Március vége felé már vetik a kukoricát Győr-Moson-Sopron megyében, a peresztegi nagygazdaságban. Korán kezdik, de megéri, így ugyanaz a hibrid két tonnával is többet is terem, mintha májusban vetnék. Eláruljuk, hogyan. Készüljön, mert drónpiaci robbanást hozhat az az olcsó mobilos applikáció, amellyel a gazdák azonnal látják felülről a tábláik állapotát. Érdekli, mi a dán csodarecept az ammónia ellen, miként redukáljuk a pH-értéket, hogy több nitrogén jusson a szántóföldekre? Eláruljuk, milyen lisztkukacos immunerősítőt ajánlunk a pandémiára, és hogyan rendezhet be rovarfarmot a fiókjában. Mert a lárva olcsó, egészséges és finom… A magazin már most olvasható a Laptapíron vagy előfizethető itt: https://elofizetes.mediacity.hu/termek/top-agrar-magyar-kiadas-kedvezmenyes-elofizetes/

Júniusig meghirdetik az idei EU-s pályázatokat
Az idei első uniós kiírások áprilisban jelennek meg, de júniusig meghirdetik az összeset, és a támogatásokat év végéig ki is fizethetik. Erről Viski József, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára beszélt a Portfolio gazdasági portál szerdai online konferenciáján. A kisebb állattartó telepek infrastrukturális fejlesztésére 30 milliárd forint, az ültetvénytelepítési támogatásra 15 milliárd forint jut. A külterületi helyi közutak fejlesztésére 50 milliárd forintot különítettek el. Több tavalyi felhívást meghosszabbítanak, illetve emelik a keretösszegét. Az állattartó telepek fejlesztésére így 260 milliárd forint jut, a kertészeti üzemek korszerűsítésére 68 milliárd forint, hogy aki megfelel a feltételeknek kapjon támogatást. Az öntözésfejlesztési pályázat kerete 100 milliárd forintra, az erdősítésé 115 milliárd forintra nő.

Tovább nőtt a földár
A járvány sem törte meg a termőföld harminc éve tartó drágulását: egy hektár hazai átlagára 7,3 százalékkal 1,72 millió forintra nőtt tavaly. Az Agrotax Kft. elemzése szerint 2,3 millió forinttal Hajdú-Bihar megyében volt a legdrágább a föld és 1,2 millió forinttal Zalában a legolcsóbb. A szántók országos átlagban 9,8 százalékkal drágultak, így már 1,9 millió forint egy hektár, de minden régióban nőttek az árak, 13 százalékkal a Közép-Dunántúlon a legnagyobb mértékben. A haszonbérleti díjak is tovább emelkedtek. Egy hektár szántó díja 4%-kal már 75 003 forintra nőtt tavaly. Bővebben: https://topagrarmagazin.hu/igy-valtoztak-a-termofoldarak-2020-ban

Engedélyezik az állati lisztet takarmányozásra?
Engedélyezi az Európai Bizottság, hogy az állattartók feldolgozott állati liszttel etessék a sertéseket és a baromfit – erről értesült az AIZ.info portál. A tagállamok képviselői ugyan majd csak áprilisban szavaznak erről, de a bizottság biztos abban, hogy elfogadják, mert évek óta nem fordult elő kergemarhakóros eset Európában. Így az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak sincs ellenvetése, hogy a feldolgozott állati fehérjével takarmányozzanak. Az állati fehérje hasznosítása a körkörös gazdasághoz is fontos. Az EU-ban 800 ezer tonna állati fehérjét használnak háziállatok és halak táplálására, de 500 ezer tonnát exportálnak oda, ahol ezzel sertéseket és baromfit etetnek. A bizottsági döntéssel versenyképesebbek lehetnének az uniós feldolgozók és kisebb lenne az függőség a dél-amerikai szójatermelőktől.

Már nem drágul a sertés Németországban
A német VEZG termelői szövetség szerint kilogrammonként másfél eurónál stagnál a vágósertés ára. A magyar felvásárlói árakat is meghatározó március 17-i németországi adatok szerint három héten alatt 30 centet emelkedett a februári rekordalacsony: 1,2 euró/kg-os szintről. A további drágulást gátolja a koronavírus-járvány újabb hulláma: a beszűkült export, elmaradhat a grillszezon és az éttermek is kevesebbet rendelnek. A malachiánytól a 25 kilós állatok ára 6 euróval 51 euróra nőtt. A hízók ára egy hét alatt 12 centtel kilónként 1,1-1,13 euróra nőtt.

Kevesebb hazai kell a láncokban
Virtuálisan „Húspiac húsvét előtt” címmel tartotta meg szokásos ünnep előtti sajtókonferenciáját a Hússzövetség visszatekintve a húspiacon elmúlt viharos egy évre. A szövetség elnöke, Éder Tamás arra tanította az árérzékeny fogyasztót, hogy a hús – a húsvéti sonka is – „bizalmi termék”. Csak olyan gyártótól, forgalmazótól érdemes venni, akiben nem csalódtunk, például a szövetség tagjaitól. Ne vásároljon „kétes eredetűt”, aminek a címkéjén nincs ott a gyártó. Az elmúlt járványév után jóval drágábbak a sonkák: az 1500 forintos gyorsérlelttől a 2500-3000 forintos parasztsonkán át a 4000-5000 forintos speciális érlelésű változatokig. Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy nagy láncok üzleteiben a legfontosabb élelmiszer-kategóriákban visszaesett a hazai termékek aránya, már csak mintegy 70%. A nagyobb hozzáadott értékű termékekből a polcok felét ma már külföldi áruk foglalják el. Dászkál Fruzsina, a NielsenIQ senior tanácsadója szerint a covid-járvány ellenére az élelmiszerek forgalma 9,3%-kal nőtt. A bővülésből a diszkontok profitáltak: 17%-kal nőtt a forgalmuk.

Marad a száraz, hűvös idő
Továbbra is északi, hideg, száraz levegő áramlik az ország fölé. A jövő hét keddig többnyire 5 és 10 fok között alakulnak a maximumok, éjszakánként pedig a fagy lesz a jellemző, bár -5 fok alá inkább csak a fagyzugos helyeken csökken a hőmérséklet. A jövő hét közepétől indul majd lassú enyhülés. Jelentősebb mennyiségű csapadék nem lesz, csak zápor, hózápor. Hétfőtől viharos szél várható a Dunántúlon és északkeleten. Nő a rizikója a tavaszi szárazfű- és bozóttüzeknek – áll az OMSZ agrometeorológiai jelentésében.

Facebook Comments