„A tyúk és a gyümölcsös a nyerő kombináció” – biogazda Szomódról

Hét évvel ezelőtt állt át biogazdálkodásra, termékeit azonnal elkapkodják. Ennek ellenére Nagy Sándor családi vállalkozása csak több lábon állva tud életben maradni. A gazda érzi a klímaváltozást, a munkaerőhiányt, és a ragadozók is tizedelik állományát. A Tata mellett megbújó Szomódon néztük meg, miként működik a családi biogazdaság.

Megérkezésünkkor éppen tojást, zöldséget és gyümölcsöt vásárolt egy vevő a szomódi biogazdától. Nagy Sándor barátságosan fogad, és máris elindulunk, hogy bejárjuk gazdaságát. A Szomód határában elterülő birtok több mint száz éve a család tulajdona, a gyümölcsös a téeszesítést és az államosítást is átvészelte. Az 1930-as években felerészt almát, felerészt sárgabarackot termesztettek. Aztán Sándor szülei új szerkezetet alakítottak ki: két és fél hektáron alma, egy hektáron szilva, körte, sárgabarack, meggy, cseresznye, másfél hektáron pedig mogyoró terem. Már a szülők is neveltek szabadtartásban tyúkokat, de a rókatámadások veszteségei miatt felhagytak vele.

Negyvenszázalékos madárveszteség
Sándor újjáélesztette a baromfi üzletágat. A gyümölcsösben szabadon kapirgáló csirkék mellett haladunk. „A gyümölcsös és a tyúk jó kombináció” – árulja el. A tyúkok sok rovart és gyomot pusztítanak el, még trágyáznak is. A parlagfüvet sajnos nem szeretik, de például a gazdaság felső területét kaszálni sem kell, és a fák törzsénél, ahol nehéz is lenne a füvet nyírni, elvégzik a munkát – jegyzi meg. A gazda amennyire tud, figyel az állatok védelmére: éjszaka zárt térben tartják a tyúkokat, mégis vannak veszteségeik. „Két éve 800 tyúkkal kezdtünk, ma már alig 550 körül van a létszám” – mondja. Három napja néhány madár véletlenül kint maradt éjszakára, reggelre csak a tetemüket találták meg. Pedig végig villanypásztorral védekeznek, amely Nagy Sándor szerint hatékony a róka ellen, időnként mégis bejut néhány. „A ragadozó madarakat, főleg a héját pedig igyekezünk elijeszteni, például villanófénnyel, kutyával, a kakasok is figyelnek és jeleznek” – magyarázza a gazda.

A tyúkok bábolnai Tetra SL tojóhibridek. Strapabírók, szinte nincs természetes elhullás, kis testűek, bírják a szabadtartást. Korábban több fajtával próbálkoztak, például a fogolyszínű magyar tyúkkal, de ennek nem volt olyan a vitalitása.

Folytatták a családi hagyományt
Sándor a keszthelyi Georgikon egyetemen végzett agrármérnökként, évekig tanított a keszthelyi kampuszon. Aztán édesapja halála után, 2011-ben döntenie kellett. Szintén agrármérnök feleségével hazaköltözött, és követte a családi hagyományt, folytatták a gazdálkodást az öt és fél hektáron. Elindultak, és tízmillió forint támogatást nyertek az induló Fiatal gazda pályázaton. Elhatározták, hogy átállnak biogazdálkodásra, hogy akkoriban született gyerekeik egészségesen étkezzenek. Másrészt ez a méret a hagyományos gazdálkodáshoz kicsi, nem versenyképes, bióban viszont jövedelmezővé tehető.

Közben almaültetvény mellett haladunk, amelyet ketten szüretelnek. Napi 500-600 kilogramm almát szednek le a fákról. Az egyik szedő Angliából települt haza. Milyen az idei termés? „Mennyisége közepes, minősége kiváló” – vágja rá Nagy Sándor. A gazdaság is küzd a klímaváltozással, az enyhe teleken áttelelő kártevőkkel: a bimbólikasztóval és a poloskával. Előbbi már az almavirág bimbós állapotában beletolja petéit a virágba, kikelve kirágja a belsejét. Ettől zárva marad a virágrügy, a tünete a „rozsdagolyó”. A poloskák pedig szívnak, szúrnak az almákon, körtéken, a sebzési felületen megtelepedik a gomba.

A gazdaság egyik fő problémája a munkaerőhiány. Budapest, Győr, Tatabánya elszívja a dolgozókat, a multi cégek óriásplakátokon hirdetik vonzóbb állásaikat, kézi munkára nagyon nehéz embert találni. Ezért a gazdaságukban a családtagokkal együtt alig 4–7 ember dolgozik.

Hatékonyabb ellenőrzés kell
A biominősítést a Biokontroll Hungária Kft.-nél szerezte meg a gazdaság. „Nagy az adminisztrációs teher” – summázza Sándor. Gyümölcsösnél az átállás három, szántóföldi kultúráknál és zöldségnél két év. Amíg nem szerzi meg a tanúsítást, az első év után csak „átállási termékként” árusíthatja. Fokozatosan haladtak: először a gyümölcsöst, aztán a zöldséget, majd az állattartást tették vegyszermentessé.

Mit vár Nagy Sándor a 2021-ben hatályba lépő új uniós bioszabályozástól? „Kevesebb adminisztrációt, és nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az ellenőrzésekre.” A biotermék valódiságát mintavétellel lehetne megállapítani. A gazda szerint ebbe az irányba kellene haladni. „Mi betartunk minden előírást, de vannak, akik a könnyebb utat keresik: csak formailag felelnek meg a feltételeknek” – mondja.

Bővítik a fóliasátrat
Közben a zöldségekhez érünk. A fogyasztók keresték; azért vágtak bele, mert kevés helyen kapható biozöldség a környéken. Fél hektáron szabadföldön főleg burgonyát, répát, tököt, paradicsomot termelnek. A 120 négyzetméteres fóliasátorban hagymát, retket, mizunát, mángoldot, madársalátát, rukkolát, petrezselymet és saját oltványokat nevelnek. A talajművelés és öntözés után a földet agrofóliával takarják két-három hétre a gyomok ellen. Hiába kelnek ki a gyomok, napfény nélkül elpusztulnak. Ezután csak a sorokat kitakarják a veteménynek és a palántáknak. Ha meg is jelennek később a gyomok, nagy lesz a hátrányuk a fejlődésben a haszonnövényekkel szemben.

Direkt értékesítés
Ki vásárol biót? A gazda három meghatározó vásárlói kört említ. A kisgyermeket nevelőket, akik vegyszermentesen szeretnék táplálni gyerekeiket. A betegségben szenvedőket, vagy már lábadozókat, akik különösen ügyelnek az egészséges táplálkozásra. A harmadik csoport a Magyarországon élő külföldiek, akik otthon megszokták az organikus termékeket.

Sándorék a termékeik száz százalékát közvetlenül a fogyasztóknak adják el. A családi gazdaság jelen van a budai MOM Parknál található biopiacon, és szállít két bevásárlóközösségnek is Tatára és Esztergomba. Amint azt megérkezésemkor is tapasztaltam, akadnak olyanok, akik a gazdaságba is eljönnek a termékért. Sándor más csatornán nem értékesít, így is nagyobb a kereslet a kínálatnál.

A biogazdaságnak a tojás a legkapósabb portékája. „Próbálunk felnőni a feladathoz, kétszeresére bővítettük a tojóállományt, de kicsi a gazdaságunk, ezért a fogyasztási csúcsidőszakokra: húsvétra, karácsonyra így sem tudunk elég tojást kínálni” – ismeri el Nagy Sándor, hogy gyorsan elfogy a készlet. Büszke a biotojására, mert a tojóknak óriási a kifutójuk, sok zöldet találnak, és ez visszaköszön a termék ízében.

A gazdaság jövője szempontjából az is számít, mennyivel drágább a bioterméket előállítani, és mennyivel lehet érte többet kapni. A konvencionális tartásban például 6-7 hét alatt „készül el” egy brojlercsirke: hatalmas mellel és jó húsformákkal. Bióban ez minimum 12-16 hét, és közel sem akkora húsformákkal, ráadásul a fehérjét is pótolni kell a növekedéshez. Sándoréknál a húscsirke kilója vágottan, tisztítva 2500 forint, a konvencionálisé a boltokban 900-1000 forint.

A hagyományos tojás darabja alig 40 forint, a bió viszont a duplája: 70-80 forint. Ráadásul az utóbbi ára rendkívül stabil, még a három évvel ezelőtti madárinfluenza idején sem ingadozott. Érdemes számításba venni, hogy a tojótyúkoknál a ketreces és a zárt tartásban minimális a veszteség, Sándoréknál viszont két év alatt a ragadozók miatt negyven százalékot csökkent az tojóállomány.

A biotojás a húzóágazat
A jövőt firtatva azt is megkérdezem, tart-e attól, hogy 2020-tól drasztikusan csökken az agrárágazat uniós támogatása. A gazda szerint „várjuk ki a végét”. Ha valóban nagy pénzügyi vágás lesz, azt a termelői árakban is érvényesíteni kell. Sándor gazdaságában most a húsbaromfi és a tojás a húzóágat, de a többit is tartja, mert kell a több lábon állás. Például 2016-ban a teljes almatermés elfagyott, így akkor a baromfiágazat tartotta el a gazdaságot.

Milyen terveket dédelget? Területben már elérte a maximumot, így a hatékonyságot kell növelni, és bővíteni a portfóliót. Felesége, Stibinger Éva visszatér a gazdálkodásba, és Fiatal gazda pályázata kapcsán új, egzotikus projektként fürjet is fog tartani: 50 madarat vásárol. Kísérletnek szánja, és számít a nehézségekre, ám örömmel vág bele. A fóliakertészetet is bővíti 420 négyzetméterrel. Azt is fontolgatja, hogy a szabadföldi burgonyatermelést is erősíti. A család hosszú távra tervez, olyan gazdaságot kíván felépíteni, amelybe aztán három – jelenleg 3, 6, 8 éves – gyerekük is belenő.
Karácsony Zoltán

A cikk a top agrar magazin 2019. novemberi számában jelent meg. A lapra előfizethet itt.

Facebook Comments