Agrár- és élelmiszeripari innovációk finanszírozása uniós pályázati forrásokból

Az agrár- és élelmiszeripari szereplők innovatív megoldásait a hazai támogatásokon kívül jelentős nemzetközi pályázati források is ösztönzik: jelenleg is fut a Horizont 2020 keretprogram, 2021-től pedig a Horizont Európa néven 100 milliárd euró tervezett költségvetéssel indul az újabb 7 éves pályázati ciklus. Kiemelt cél, hogy ezeket a közvetlenül pályázható uniós forrásokat a hazai pályázók az eddiginél még hatékonyabban használják ki, ezért a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az Agrárminisztériummal és az Agrárinformatikai Klaszterrel együttműködésben 2020 első negyedévében (március 10-én, 9 órától) a forrásszerzés gyakorlati lehetőségeit és eddigi tapasztalatait is bemutató, workshoppal egybekötött nemzetközi KFI finanszírozási konferenciát szervez.

A Horizont Európa 2021-től induló új kutatási és innovációs keretprogram, az eddigieknél is jelentősebb forrást, mintegy 100 milliárd eurót irányoz elő a következő 7 évre. Az élelmiszeripar az építő-, egészség- és kreatívipar mellett nemzetgazdasági szempontból a négy kiemelt iparágunk közé tartozik. A kormányzat kiemelt törekvése, hogy a magyar szereplők sikeres pályázataikkal ebbe a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatba egyre több uniós forrást legyenek képesek bevonni. Ezzel is erősítve a fenntartható finanszírozást és a versenyképességet.

Dr. Feldman Zsolt

Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a tudás és a technológia alapú, modern mezőgazdaság létrehozásához elengedhetetlen a kis- és közepes agrárvállalkozások hozzáadott értékének növelése, amelyben a kutatás, az innováció és a tudásátadás kulcsfontosságú. „A 2020 utáni Közös Agrárpolitika hazai tervezése, azaz a Stratégia Terv elkészítése, valamint annak folyamatos brüsszeli tárgyalása az előttünk álló 1-1,5 évnek az egyik legfontosabb feladata. A Horizont 2020-at követő a Horizont Európa kutatási keretprogram vonatkozásában szintén vannak aktuális feladataink, hiszen az első 4 évre vonatkozó program egyeztetése az év végével lejár, a jövő év elején pedig elkezdődnek az első 2 évre vonatkozó munkaprogramok (2021-2022) egyeztetései. Így 6-9 hónapunk van a számunkra fontos témák kidolgozására és azok munkaprogramba való bejuttatására” – tette hozzá az államtitkár. Ebben a munkában nagyon fontos szerepe van a kormányzat és a szakpolitika mellett a további érintett szereplők (tudásközpontok, egyetemek, kutató intézetek) vállalati kutatóközpontok, innovációt elősegítő szervezetek (NKFIH, NAK, klaszterek) együttműködésének, amelyet háttérintézményeinkkel folyamatosan alakítunk és fejlesztünk annak érdekében, hogy az agrárkutatási, innovációs és tudományos rendszer kiépüljön hazánkban is” – mondta Feldman Zsolt.

A fentiek elsegítése érdekében az NKFIH és az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Agrárminisztériummal karöltve számos módon nyújt segítséget az agrár és élelmiszergazdaság szereplőinek az pályázásra való felkészítésben, és sikeres pályázatok benyújtásában.

Dr. Birkner Zoltán

„Fontos, hogy 2021-től induló Horizont Európa forrásaira sokkal felkészültebben tudjanak pályázni vállalkozásaink, kutatóintézményeink. Éppen ezért olyan intézkedéscsomagot állítottunk össze a magyar pályázók ösztönzésére, amely a szakértői szolgáltatások megerősítésétől a hazai rásegítő pályázatok rendszerének megújításáig terjed” – hangsúlyozta Dr. Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke. Hozzáteszi az is: a hazai részvétel javítását a hivatal stratégiai feladatának tekinti, és 2020-ban már a hazai közönség új keretprogramra való intenzív felkészítése áll majd ennek a tevékenységnek a fókuszában. Mindezt a hivatal többek között pályázói konzultációkkal, gyakorlati képzésekkel, pályázatírási tréningekkel, az innovatív kkv-k sikeres pályázását támogató mentorprogramokkal segíti elő, valamint a hazai finanszírozású kutatási és innovációs pályázatok értékelésénél is bevezet olyan speciális ösztönzőket, amely az uniós keretprogramokban való sikeres pályázást vagy pályázati aktivitást plusz „pontokkal” jutalmazza.

„Ahhoz, hogy K+I részvételünket erősíteni tudjuk az uniós programokban, már a tervezés során komoly érdekérvényesítést kell végeznünk. Az uniós döntéshozatal befolyásolásába pedig makro-régiós állásponton keresztül vezet az út” – mondta dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Felhívta a figyelmet arra is: a 2015-ben magyar kezdeményezésre indult BIOEAST együttműködés fő célja a közép- és kelet-európai „bioeconomy” gondolkodás” elősegítése, a kutatásfinanszírozás és a kormányzati biomassza alapú stratégiaépítés előmozdítása makro-regionális, nemzeti és helyi szinten. Erre alapozottan több intézkedésen keresztül egy nagy ívű makroregionális felzárkóztatási program kezdődött meg, amelyhez EU-s források is egyre inkább lehívhatókká válnak. Mára már 11 középkelet-európai ország együttesen támogatja a kezdeményezést.

A 2020 márciusára tervezett konferencia plenáris programját az NKFIH, az Agrárminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Európai Bizottság képviselőjének előadásai alkotják. Ezután kerekasztal-beszélgetés és tematikus szakmai workshopok várják a részvevőket, olyan kiemelt tématerületekkel, mint az agroökonómia, az élelmiszer-rendszerek, az erdészet, az energetika és a biofinomítás.

Regisztrálni lehet a rendezvény honlapján: www.eifkonf.hu

 

 

Facebook Comments