Biztonságot jelent a stabil hazai feldolgozó – Rózsás Mónika, Alföldi Tej

Sok termelő került nehéz helyzetbe a koronavírus-járványban. Leállt az export, előfordult, hogy nem vették át a tejet, lezuhantak az árak. Biztonságot jelentett, ha stabil hazai feldolgozóüzemmel álltak szerződésben, mondja Rózsás Mónika, a csaknem nyolcvantagú termelői csoport tulajdonban lévő Alföldi Tej Kft. ügyvezetője.

Csúnyán elbánt a koronavírus-járvány a tejpiaccal. Mit jelentett ez a társaság működésben?
Rengeteg hatása volt a járványnak az Alföldi Tejre is. Meg kellett oldani, hogy a tejbegyűjtés, a csomagolóanyag-beszállítás, a termelés, a késztermék kiszállítása a kereskedelmi láncokba zavartalan maradjon. A kereskedelmi láncok részéről megnövekedett igény kiszolgálása érdekében a székesfehérvári üzemünk a hét minden napján huszonnégy órában termelt. Ehhez gondoskodnunk kellett arról is, hogy dolgozóink bejussanak munkahelyükre, hiszen a tömegközlekedés leállt, A gépek karbantartását már az év eleji hírek ismeretében előre hoztuk, és január-februárban elvégeztük a karbantartások egy részét, így a vírushelyzetben is zavartalanul tudtunk gyártani. A szokásos csomagolóanyag-mennyiség kétszeresét vásároltunk meg előre, igaz, a raktározás a többletköltségét finanszírozni kellett.

A lakossági spájzolással hogyan birkóztak meg?
Három nagyobb felvásárlási hullám is volt márciusban, egyes termékekből egyik pillanatról a másikra többszörös extraigénnyel. Az ultrapasztőrözött, tartós, uht tejekből például havi 30-40 százalékkal is többet igényeltek kezdetben, és olyan termékünk is volt, amelyből hétszer annyit adtunk el, mint korábban. Ehhez meg kellett találni azokat a vállalkozókat, akik az extra kereslet kiszolgálására ki tudták szállítani az árutöbbletet. Voltak olyan napok Székesfehérváron, amikor több mint nyolcvan kamion hagyta el az üzemünket, a szó szoros értelmében a fizikai kapacitásunk határán dolgoztunk.

Meglett a gyümölcse az extra értékesítésnek?
Márciusban kimagasló volt a forgalmunk, a húsvét viszont nem hozta a szokásos többletkeresletet, a korábbi évek azonos időszakának a forgalmát értük el. Ezzel párhuzamosan voltak olyan termékek, mint az uht tej, amelynek a márciusi csúcshoz képest drasztikusan visszaesett az értékesítése. A járványhelyzetben ugyanis megváltoztak a vásárlási szokások. Ehhez az új piaci helyzethez a feldolgozóüzemeknek – nekünk is – nagyon rövid idő alatt kellett alkalmazkodniuk a tervezésben, a gyártásban is. A vásárlói kosár tartalma is megváltozott. Elsősorban a tartós, hosszan eltartható élelmiszereket keresték nagy kiszerelésben, a friss termékek, például a friss tej vásárlása visszaszorult. Nagy költségtöbbletet és megsemmisítendő készleteket teremtett volna, ha erre nem reagáltunk időben. Gyorsan kellett döntéseket hozni, és előre gondolkodni, hogy a piacon milyen hatások fognak érvényesülni nap mint nap újabb kihívásokkal teli, ismeretlen helyzetben.

Rózsás Mónika

Volt, aki későn kapcsolt, a covid-19 átrendezte a tejpiacot?
Voltak olyan termelők, akik a nyers tejet – kereskedőn keresztül – Olaszországba értékesítették, ők nehéz helyzetbe kerültek. Megállt ugyanis az export kiszállítása, nehéz volt kijuttatni a nyers tejet, és az árak is nagyot zuhantak, mert a szpot piac azonnal reagált a vírusválságra. Azok a feldolgozóüzemek, amelyek vendéglátóipari, idegenforgalmi vevőknek szállítottak, illetve amelyek az iskolatejprogramban vettek részt, szintén nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A nyomás megjelent az árakban is, a januári literenkénti 115 forint után a kiviteli ár alig 90 forintra esett vissza, sőt akár ennél alacsonyabb áron is kénytelenek voltak eladni a tejet. Azoknak a termelőknek volt kiszámíthatóbb a helyzetük, akik stabil hazai feldolgozóüzemmel álltak szerződésben – ahogy mi is átvettük partnereinktől a tejet. Magyarországon szerencsére nem fordult elő az, ami Amerikában, hogy a földekre locsolták a tejet.

Az Alföldi Tej is ennyit fizet?
Mi éves szerződést kötünk a beszállítóinkkal, ebben egy képlet határozza meg a tej átvételi árát. Ettől az árképlettől a járvány időszakában sem tértünk el. Érdemes megnézni az Agrárgazdasági Kutatóintézet által közölt átlagár idei alakulását: a covid hatása Magyarországon is meglátszik. A kiviteli árak azonnal csökkentek, a járvány hatása az átlagáraknál eltolva jelentkezett, most már csak 100 forint körül van az átlagár. Ebben azért az is benne van, hogy a termelési ciklussal összhangban a kereslet-kínálat hatására a nyári ár mindig alacsonyabb, mint a téli.

Sokan már a második járványhullámtól tartanak, az első hullám tanulságai alapján erre fel tudtak készülni?
Az első hullám alatt már nagyon sok mindent megtapasztaltunk, amit nem is gondoltunk volna. A legfontosabb tanulság, hogy nagyon gyorsan kell dönteni, nem szabad halogatni, és különböző forgatókönyveket felállítva szükséges előrevetíteni a várható hatásokat. Például jó döntésnek bizonyult előre hozni a karbantartást, hogy megnöveltük a csomagolóanyag-készleteket, és az irodai dolgozókkal felkészültünk a home office-ra. Így az üzem teljes irodai adminisztrációját otthonról tudtuk intézni, működőképes maradt a rendszer. Alapos tervezés kellett az áru ki- és beszállításához, ami különösen sok szervezést, folyamatos kommunikációt követelt. Ezeket a tapasztalatokat tudjuk használni a második hullám során.

Még a járvány előtt kezdett termelni a debreceni egységben a tizenötmilliárd forintból épített új sajt- és tejporüzem. Utólag elmondható, hogy jól időzítették a beruházást, a piaci krízisben tovább tárolhatják feldolgozva a termékeket. Megérzés volt?
Erre mondhatjuk, hogy hat öregasszony utólag meg tudja mondani… Komolyra fordítva a szót, az eredeti döntés mögött az állt, hogy a sajt még hiányzott a portfóliónkból. Nagyobb hozzáadott értékű készterméket akartunk előállítani, és a sajtgyártás melléktermékét is késztermékké feldolgozni. Előretekintettünk, és ez – ebben a járványhelyzetben is – úgy tűnik, jó döntés volt. A sajtüzemünkben tavaly indult a próbaüzem, egy éve kezdtük a termelést és az új termékeink piaci bevezetését. Karácsonyra – legalább egy-egy akcióval – már megjelent a boltokban a Magyar márkánkkal bevezetett trappista sajt, eljuttattuk az összes kereskedelmi partnerünkhöz. Egy májusi független összehasonlító teszt szerint a trappista sajtunk nem csupán minőségével és állagával, hanem ár-érték arányával is magasan az élen végzett, erre nagyon büszkék vagyunk. A sajtüzem jelenleg körülbelül a kapacitása ötven százalékán termel, a sajt piaci bevezetésének folyamatában vagyunk, a fogyasztók még csak most ismerik meg a Magyar márkánk legújabb termékét. A választék és a feldolgozottság tovább bővül: idén ősszel vezetjük be a szeletelt, utána a felezett, reszelt sajtot, és laktózmentes változattal is megjelenünk a piacon. A jövő év lesz a termékbevezetés szempontjából az első teljes esztendőnk.

Ez hány ezer tonna trappista és gouda sajtot jelent?
A sajtüzem évi 8000 tonna termelésére képes, ennek közel fele az idei tervünk. Jelenleg trappista sajtra van igény, hiszen a magyarországi sajtfogyasztás döntő részét ez a fajta adja, goudát kisebb mennyiségben gyártottunk.

A technológia szerint napi 250 ezer liter tej kell ahhoz, hogy húsz óra alatt 25 tonna sajtot állítsanak elő. A korlátozások idején is beérkezett ez a mennyiség?
A járványhelyzet idején is folyamatos volt az üzemek alapanyag-ellátása, a székesfehérvári üzemünk teljes kapacitással dolgozott, a debreceni üzemünk napi 150-180 ezer kilogramm tejet dolgoz fel, kellő mennyiségű alapanyaggal rendelkezünk a jelenlegi kereskedelmi igények kiszolgálásához.

Hány termelőtől érkezik a tej? Jól tudom, hogy az Alföldi Tej Kft.-t hajdan száz beszállító termelő alapította?
Huszonhárom termelő alapította 2003-ban, majd a székesfehérvári üzem megvásárlásakor a tulajdonosok száma meghaladta százötven tejtermelőt, volt százötven tulajdonosunk is, de jelenleg kevesebb mint nyolcvan termelői tulajdonosa van az Alföldi Tejnek. A társaság 2019-ben 242 millió kilogramm tejet vásárolt fel kizárólag magyar tejtermelőktől.

A tejporüzem is termel már?
A porítóüzem építése és a technológia beszerelése 2019 harmadik félévében fejeződött be, utána szereztük meg a használatbavételi és a működési engedélyt. Februárban kezdtük a próbaüzemet, ezt félbeszakította a koronavírus-járvány. Végül három hónapos szünet után mindhárom termék – a tejpor, az édes, illetve a kristályosított savópor – gyártására júliusban fejeztük be a próbaüzemet. Az ez alatt előállított termékeket már értékesítettük is, hiszen a próbagyártás során is kiváló minőségű árut tudtunk előállítani.

Kinek?
A döntő részét exportáltuk az Európai Unió országaiba, de az unión kívüli, távol-keleti országokba is szeretnénk értékesíteni. Ennek érdekében megkezdtük a debreceni üzem előkészítését a kínai auditra, amit terveink szerint 2021 végéig befejezünk.

Készülnek még fejlesztésekre a közeljövőben?
Az utóbbi években a debreceni üzemen volt a fókusz, de a hatékonyság növelése, az automatizálás, az ipar fejlődése, az új piaci igények miatt mindig szükséges a fejlesztés.

Tekintsünk még messzebbre. A következő hétéves EU-s ciklusban a mostaninál is szigorúbb fenntarthatósági feltételekhez kötik majd a termelést, ami nagyobb költséggel jár majd. Hogyan tudnak erre felkészülni?
Az Alföldi Tej elkötelezett a környezet védelme iránt, a lehetőségei szerint eddig is mindent megtett ennek érdekében. Már öt évvel ezelőtt bevezettük például az újrahasznosított kartondoboz felhasználásával készük öko-, másodlagos papírcsomagolást saját márkáinknál, a felhasznált műanyag csökkentése érdekében elhagytuk a tejfölöknél a műanyag koronás fedelet. Öt évvel ezelőtt napelemparkot telepítettünk a székesfehérvári üzem tetejére. Környezetkímélőbb indukciós izzókra cseréltük a hagyományos lámpákat. További elképzeléseink is vannak, hogy csökkentsük a csomagolóanyagok felhasználását, ezen együtt dolgozunk a beszállítókkal, például a műanyag helyett más anyagú szívószál alkalmazásán, a kupak elhagyásán, hogy csökkentsük a környezet műanyagterhelését.

Rózsás Mónika
Budapesten 1969-ben született, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1990-ben szerzett közgazdászdiplomát, 1998-tól 2008-ig a Fémalk Zrt., majd 2011-ig az Alföldi Tej Kft. gazdasági igazgatója. Ezután az Alföldi Tej Kft. ügyvezetőhelyettese, 2018 októberétől ügyvezetője.

Kisebb bevétel, de jobb eredmény
Sokat javult az Alföldi Tej Kft. eredménye, amely 52,6 milliárd forintos adózás előtti árbevétele meghaladta a 641 millió forint a 2019-es üzleti évben. A mintegy 700 főt foglalkoztató vállalat árbevétele így csaknem 2 milliárd forinttal csökkent. A székesfehérvári és debreceni üzemeiben friss, ESL és UHT tejet, tejfölt, kefirt, joghurtot, rögös túrót, trappista sajtot, tejszínt, vajat, vajkrémet gyártó vállalat 2019-ben 9,6 milliárd forintot fordított beruházásra. Rózsás Mónika ügyvezető igazgató 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, ahol korábban gazdasági igazgatóként, illetve ügyvezető igazgató-helyettesként dolgozott. Az Alföldi Tej Kft. Magyarország második legnagyobb tejfeldolgozó vállalata, tulajdonosai száz százalékban magyar tejtermelők. A cég 2003. április 30-án alakult, 2005-ben vásárolta meg a felszámolás alatt lévő Parmalat Hungária Zrt. székesfehérvári, majd 2015-ben a FrieslandCampina Zrt. debreceni üzemét.

A cikk a Top agrar magazin 2020/9. számában jelent meg. A lap teljes tartalmát és a korábbi számokat a www.laptapir.hu oldalon most két hétig ingyenesen olvashatja.

Facebook Comments