Előírások járványon innen és Airbnb-n túl

Májustól összesen negyvenötmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap csaknem 13 500 kis vidéki szálláshely kiadója. Szükség is van a pénzre: az ágazatnak nemcsak a járványt, a gazdasági visszaesést, az üdülni vágyók tengermániáját, hanem a szigorú szabályozást is túl kell élnie. Lehetőleg rentábilisan…

Szinte az egyetlen fejlesztési céllá lépett elő az utóbbi hónapokban a – korábban is stratégiai iránynak választott – vidéki, illetve falusi turizmus a koronavírus-járvány európai elhatalmasodása miatt. Májustól a falusi turizmusban kivételes lehetőséghez jutottak a szállásadók. Nyáron 13 471 szálláshely kapott szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást (lásd cikkünk a 6. oldalon). A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tájékoztatása szerint a pályázat július 15-én lezárult. Ezen kizárólag vidéki szálláshelyek indulhattak, a pályázók 84 százaléka nyert. A forrásból bármilyen korszerűsítésre lehet költeni – például bútorcserére, napelemre, szauna- vagy medencefejlesztésre –, de forgóeszköznek nem lehet használni. A pályázati forrást egyszerűsített eljárással kell elszámolni, amit az MTÜ szúrópróba-szerűen ellenőriz.

Szolgáltatunk, szolgáltatunk?

A kereskedelemről szóló törvény szerint a szálláshely-szolgáltatás üzletszerű gazdasági tevékenység és nonprofit közösségi-szabadidős szolgáltatás keretében is végezhető. Utóbbira a leggyakoribb példa a gyermek- és ifjúsági tábor, a hegyi menedékház, a kulcsosház, valamint a bivakszállás.

A szálláshely működtetését a területileg illetékes települési jegyzőnél köteles előzetesen bejelenteni a szolgáltatást nyújtó személy, hogy a hatóság nyilvántartásba vegye. A jegyző ezzel egyidejűleg értesíti többek között a járási hivatal népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szerveit, valamint tíz fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében a katasztrófavédelmi hatóságot is, hogy elvégezhesse az ellenőrzést. Ha az üzemeltető turisztikai vendéglátó tevékenységet is kíván folytatni – például alkoholt árusítani, reggeliztetni vagy szórakoztatni –, azt köteles előre bejelenteni. A szolgáltató köteles regisztrálni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál az elektronikus szálláshelykezelő szoftver segítségével, illetve – legfeljebb nyolc szobáig és tizenhat férőhelyig – ehhez ingyenesen használhatja Az Én Vendégszobám szoftvert is. A közölt adatokat az illetékes települési jegyző is ellenőrzi az idegenforgalmi adó beszedéséhez.

A szálláshelyeket a nemzeti szálláshely-tanúsító védjegyrendszer alapján lehet minősíteni, aki a védjegyet jogosulatlanul használja, az bitorlást követ el, ezért a védjegy tulajdonosa felléphet ellene a bíróságon. Háromféle szálláshelytípust különböztetünk meg: prémiumszolgáltatást nyújtókat (panzió és szálloda), kommersz szolgáltatást nyújtókat (kemping, üdülőház, közösségi szálláshely), valamint magánszálláshelyeket (airbnb-s szoba, falusi szálláshely).

Amikor a vidéki falusi is

Minden falusi szálláshely vidéki is, de nem minden vidéki szálláshely falusi. Csak az a szálláshely felel meg ugyanis a követelményeknek, amely komplex módon bemutatja a falusi életkörülményeket, szokásokat, kultúrát, mezőgazdasági hagyományokat a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt. Ennek a szálláshely akkor tud megfelelni, ha a Balaton kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó településen, valamint gyógyhelyek kivételével 5000 fő alatti állandó lakosságszámú településen, 100 fő/négyzetkilométer népsűrűség alatti kistérségben található. A falusi szálláshelyek minősítését a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) végzi, de a védjegy bejegyzett jogosultja az MTÜ. A minősítési rendszer alapja a napraforgó, a tanúsító védjegyen a – legalább két, legfeljebb négy aranysárga és barna színű – napraforgó mellett szerepelnie kell a Nemzeti Tanúsító Védjegy feliratnak és a FATOSZ emblémájának is.

A falusi vendégház által nyújtott többletszolgáltatásokat a portagrafika jelzi. Ez alapján beszélhetünk lovas portáról, borosportáról (termelői borkimérés), illetve falusi vendégasztal portáról. A minősítést pályázat útján igényelheti a szálláshelykiadó, az eljárást a FATOSZ Bíráló Bizottsága folytatja le, a szolgáltató öt évig jogosult a kategória használatára.

A minősítő rendszerben részt vevő falusi vendégházaknak évente védjegyhasználati díjat kell fizetniük. A falusi agroturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások jellemzően étkezés- és programszolgáltatások, hogy a látogató megismerkedhessen a falu jellegzetes életformájával, aktívan részt vehessen az életében. Az egyik ilyen a falusi vendégasztal, amelynél a falusi szálláshely üzemeltetője élelmiszer-előállító kistermelő, aki felelős a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságáért, minőségéért, az alapanyagok származásának megismerhetőségéért is. Az évente jogilag meghatározott darabszámú saját állat vágását és az ételkészítést – a vágás előtt negyvennyolc órával – írásban be kell jelenteni az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatal területileg illetékes egységének. A kistermelőnél a hatóság helyszíni szemlével és szükség esetén mintavétellel egybekötött ellenőrzésre jogosult, végső esetben három évre eltilthatja a kistermelőt és a gazdaságot az adott tevékenység folytatásától.

Magán- kontra egyéb szálláshelyek

A falusi szálláshelynek nem minősülő – azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó, gyógyhelynek minősülő vagy 5000 fő állandó lakos feletti településen, illetve 100 fő/négyzetkilométer népsűrűséget meghaladó kistérségben található – vendégszobát, vendégházat, apartmant, Airbnb-típusú fizetővendég-szolgálati helyet magánszálláshelynek nevezzük. Egy tavaly nyári jogszabályváltozással vezették be a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó kormányrendeletbe a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve e típusú helyeket az egyéb szálláshelyektől. A magánszemélyek, egyéni vállalkozók magánszálláshely-szolgáltatásként legfeljebb nyolc szobát, illetve legfeljebb tizenhat ágyat adhatnak ki. Egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet magánszemélyek és egyéni vállalkozók nem, csak cégek végezhetnek nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás céljából épült épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrészekben. Az általuk kiadott szobák száma maximum huszonöt, ágy pedig legfeljebb száz lehet. Ennek a kategóriának a kialakítása céges vállalkozásoknak nyújt lehetőséget tömegszálláshely üzemeltetésére. Az egy évvel ezelőtti módosítással a közös vécé- és fürdőhelyiségekkel működő, 1999 előtti panziók és szállodák átsorolása is megoldható.
A NAV ez év eleji tájékoztatója szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény fizetővendég-látó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, aki nem egyéni vállalkozóként a kormányrendelet szerinti magánszálláshely-szolgáltatás keretében ad szállást egy adóévben ugyanannak a személynek legfeljebb kilencven napra.

A fizetővendég-szolgálati magánszálláshelyek minősítését a Magánszállásadók Országos Szövetsége (MOSZ) végzi, de a védjegy bejegyzett jogosultja az MTÜ. A minősítési rendszer alapja a korona. A tanúsító védjegy egy óarany alapszínű, fekete gravírozású téglalap, amelyen szerepel a Nemzeti Tanúsító Védjegy felirat, a MOSZ emblémája, továbbá – legalább két, legfeljebb négy – koronaábra. A minősítést pályázattal igényelhetik, az eljárást a MOSZ Bíráló Bizottsága folytatja le, az elnyert kategóriát a szolgáltató négy évre szerzi meg, amelyért védjegyhasználati díjat köteles fizetni.

Airbnb szabályozva

Az Airbnb-típusú lakáskiadóknak is a magánszálláshelyekre vonatkozó előírásokat kell betartaniuk. Az Airbnb-típusú szerződés lényege, hogy egy külföldi szálláshely-közvetítő szervezet belföldi szálláshellyel rendelkező szolgáltatók és szálláshelyet kibérelni vágyók részére netes kapcsolatot teremt. A vendégek ezért a szállásdíjat nem közvetlenül a szállásadónak fizetik, hanem a közvetítő szervezetnek, amely levonja az őt megillető jutalékot. Az Airbnb-típusú tevékenységet akár vállalkozás formájában, akár magánszemélyként, átalányadózási rendszerben is lehet végezni. Idén nyár közepén a jogalkotó részben újraszabályozta a rövid távú lakáskiadást a kereskedelemről szóló törvény módosításával. Ennek a jogi aktusnak leginkább Budapesten és a nagyobb vidéki városokban lesz hatása, de az már látszik, hogy ezután a kormány állapíthatja meg rendelettel a szálláshely-szolgáltatás részletes feltételeit. A helyi önkormányzatok azonban jogosultak lesznek rendeleti úton megállapítani az érintett szálláshelyeken az egy naptári éven belül szolgáltatásra felhasználható napok számát.

Milliárdok a vidéki turizmusba

A koronavírus-járvány miatti szabályozás és válságkezelés fókuszába kerültek a vidéki turizmus szálláshelyei. Az utóbbi egy évben többször módosult a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó kormányrendelet. Bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztette az egyéb szálláshelyektől. Elkél a segítség, mert egy korábbi EU-s tanulmány szerint 2009 és 2017 között a falusi vendégfogadók száma annak ellenére csökkent, hogy több milliárd forint fejlesztési forrás jutott vidéki turizmusba, benne a falusi vendéglátásra is. Az eltöltött vendégéjszakák számában az észak-magyarországi régió vezet, a második és a harmadik helyeken a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió áll. A belföldi vendégek teszik ki az idelátogatók és itt éjszakázók legnagyobb részét. A külföldről érkező vendégek körülbelül nyolcvan százaléka az Európai Unió tagállamaiból érkezik, és sok közöttük a visszatérő vendég. A vendégkör legnagyobb részét a 40 és 50 év közötti korosztály alkotja, továbbá fontos célcsoport a kisgyermekes családoké is. A 2016-os EU-s statisztika szerint a falusi turizmus az unióban 900 ezer munkahelyet és évi bruttó 150 milliárd euró bevételt termelt ki. Az Európai Parlament 2015-ös állásfoglalásával összhangban a magyar kormány korábbi Nemzeti vidékstratégiájába is bekerült a vidéki turizmus és a falusi vendéglátás. A falusi turizmus szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti szerve a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, valamint a hozzá kapcsolódó Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete. A szövetség 2012-től dolgozta ki a napraforgós védjegy falusi szálláshelyekre érvényes kritériumait.

A Weekend Egyesülettől a Zimmer Freiig
A vidéki turizmus fontos ága, a falusi turizmus a falusi fizetővendég-látás megjelenésével kezdődött. Nagy szerepe volt ebben az Országos Magyar Weekend Egyesületnek 1929-től. Arra próbálta megnyerni a városi úri középosztályt, hogy ne külföldön üdüljön, hanem a „szép fekvésű hazai falvakban”, és fogyasztásával segítse elő a falusi családok megélhetését. 1936-tól az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség kapcsolta be a vidéki területeket a turizmusba, ehhez utazási kedvezményeket is adott a MÁV és a HÉV vonalaira. Belefogott a szálláshelyek szervezésébe is, és beindította a vízparti üdülőtelepek kiépítését. Azóta sok minden változott: a vidéki romantikától a nagyobb tavaink mentén a nyolcvanas-kilencvenes évek „Zimmer Frei” szobakiadásáig.

Csegődi Tibor László

A cikk a Top agrar magazin 2020/9. számában jelent meg. A lap teljes tartalmát és a korábbi számokat a www.laptapir.hu oldalon most két hétig ingyenesen olvashatja.

Facebook Comments