Rekordot dönt a falusi turizmus

„Hozzásegített minket a koronavírus a dinamikus fejlődéshez, csaknem tíz százalékkal több vendégük lesz, mint tavaly” – mondta a lapunknak adott interjúban Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) elnöke. Idén történelmi rekordra: egymillió vendégéjszakára számít, de tart az Airbnb megszigorítására hozott szabálytól, amely egy kalap alá veszi a falusi turizmust a budapesti lakáskiadókkal.

Szemlátomást megfogadták a magyarok, hogy „nyaralj itthon” és „csobbanj itthon”: zsúfolásig megteltek a felkapott üdülőhelyek, főleg a Balaton, a Velencei-tó környéke. Mi a helyzet a falusi turizmusban?
Mi is a „felkapottak” közé kerültünk – bár szerintem eddig is ott voltunk. Most azért lett még kedveltebb a falusi turizmus, mert a többi „felkapott” üdülőhelyen már túl sokan vannak. A falusi turizmusban viszont most sincs sok ember. Erre hívta fel a figyelmet a szakma, a kormányzat – mi is a Fatoszban –, és az emberek megértették. Ha vidékre mennek a családjukkal, jóval kisebb a fertőzésveszély is, és közben jó kalandokban élményekben lehet részük. Ettől valóban felértékelődött idén a falusi turizmus, és bízunk benne, hogy ez nemcsak a koronavírus-járvány idején tart ki, hanem utána is. Az emberek megismerkedtek a vonzó kínálattal, és ősszel, tavasszal, sőt a későbbiekben is hangsúlyosabban keresik majd a vidéki szálláshelyek értékeit.

Üzletet csináltak a koronavírus-járványból?
Mozgósítani tudtuk az ország belső erőforrásait, újra felfedeztük az értékeinket, a remek adottságainkat a turizmusban, és lám, erre a vendégek is nyitottak lettek. Mutatja, hogy a falusi turizmus kínálata eléri azt a színvonalat, amelyet a vendégek elvárnak. Ha nem illeszkedne a kereslethez, nem tudtuk volna eladni, pedig jó áron adtuk el. Mindig akadnak persze olyanok, akik szerint ez túl drága, „ez nem olyan, amilyet vártunk”, de efféle vélemények mindig is voltak, lesznek, még ha Dubajba mennek is.

Volt elég szálláshely a falusi turizmusban a nyári dömping idején is, az ország mely részén volt nagyobb, hol kisebb az érdeklődés?
Általában mindenhol nagy a kereslet, de a nagy tömegeket megmozgató attrakciók környékén lévő szálláshelyek kicsit másképpen jelennek meg. Persze ha a vírushelyzetben a helyi fürdő nem üzemelt, vagy kevesebben utaztak oda, kevesebbet érzékeltek a fellendülésből. A bevételük idén valamennyivel elmaradhat a korábbi évekétől. Például Hajdúszoboszló környékére – ahol sokan a fürdőhely miatt foglaltak szállást – most lehet, hogy nem vagy kevesebben utaztak. Általánosságban ugyanis a fürdőhelyek környékén gyengébb ez a belföldi turizmusban tapasztalható tendencia.

Hová utaztak a vártnál is többen?
Az alföldi – főleg a dél-alföldi – térségben jelentős idén a növekedés. A Balaton környékén is, a tótól félórai autózásra lévő, távolabbi falusias térségekben: a Balaton-felvidéken, illetve a Somogy, Zala megyében lévő szálláshelyek is felértékelődtek.

Azért, mert árban is versenyképesek a vidéki, városi panziókkal, szállodákkal?
A dunántúli szálláshelyeken a vendégéjszakák ára valamivel nagyobb, illetve magasabb árkategóriába tartoznak a vízközeli szálláshelyek – a Tisza, a Körösök vidéke – is. A víz közelsége miatt magasabb színvonalú kínálatot nyújtanak, ezért más az árképzés. De ez csak a főszezonra igaz, ezekben a vízközeli térségekben az elő- és az utószezon nagyon gyenge. Ahol olyanok a természeti adottságok, hogy egész évben lehet például túrázni, kerékpározni, oda egész évben jönnek a vendégek.

Hány forint idén egy vendégéjszaka?
A „belépőár” úgy háromezer-ötszáz forint, ez alatt jó szálláshelyet fenn sem lehet tartani. Az igényes szálláshelyeken az ár a napi tízezer forintot is elérte, ebben azért már van komoly reggeli, akár félpanziós ellátás is. Az ár persze attól is függ, hogy csak egy szobát vagy lakrészt bérelnek.

Nem túl kevés ez, hiszen a felkapott Balaton-parti szálláshelyekért idén napi húsz-harminc-, sőt akár negyvenezer forintot is elkértek?
A falusi turizmus azért továbbra is jelentősen ez alatt van: a félár környékén, de azt is tudomásul kell venni, hogy a szálláshely-szolgáltatók kiadásai vidéken is ugyanannyit tesznek ki, mint bárhol máshol az országban. Le kell számolniuk a belföldi turistáknak azokkal a tévhitekkel, hogy vidéken nevetséges filléres áron lehet még szállást bérelni.

És tényleg versenyeznek a panziókkal, vidéki szállodákkal?
Hála Istennek, van már verseny, mostanra alakult ki. A vendégek rájöttek, hogy léteznek jó falusi szálláshelyek, és tényleg felveszik a versenyt a panziókkal, szállodákkal. A családok számára is jó úti cél, annak is, aki egyedül akar lenni, például horgászni szeretne, annak is, aki bulizni akar, és nem szeretne mást zavarni. Ezért értékelődtek fel a vendégházak, mert erre rájöttek a turisták, verseny van.

Programokkal is tudnak versenyezni: szállodában nem lehet falusi disznótorost szervezni… Vonzók a mezőgazdasági attrakciók?
Nagyon vonzók! Ráadásul a családoknak, baráti társaságoknak szervezett disznótoros kifejezetten alkalmas az elő- és az utószezon meghosszabbítására, ahogyan a csapatépítő tréningek is. Szétvált a szakma. Vannak olyan szálláshely-szolgáltatók, akik erre álltak rá, mások nem foglalkoznak ilyennel. De ez csak egy szelete a falusi turizmusnak, nagyon tarka a kínálat. Más, színesebb, mint egy szállodáé. Ha belegondol, a szállodák – függetlenül attól, hová megy – nagyjából ugyanazt nyújtják, csak az egyik olcsóbb, a másik drágább. Ezzel szemben a falusi vendéglátásban van, aki a túrázást kínálja, mások vízparti vagy állatos programokat, gyümölcstermesztéssel kapcsolatos érdekességeket. A házigazda személyesen foglalkozik a vendégével, bemutatja neki a vidéket, túrát vezet, esténként elborozgat velük. Arra is nagy az igény, hogy bemutassa azokat a helyi kézművestermékeket, amelyeket ott állít elő: „itt a vacsora, a mi disznónkból, tyúkunkból, tojásunkból készült”. Bemutathatja a helyi ételeket és elkészítésüket, ezt is sokan keresik.

Attrakció is kell, akár a kedvenc sportom, a siklóernyőzés is színt vihet a környék turizmusába, ha szerveznek egy-egy helyi találkozót, versenyt. Élnek ilyen lehetőségekkel, hiszen a sportokat a kormány is támogatja?
Én is gondolkozom ezen, korábban sárkányrepülőztem, de az már szolgáltatás, az országos szövetség ilyen tevékenységeket nem vállal. De azt látjuk, hogy ha a szálláshely-szolgáltatónak van kötődése egy sporthoz, rendelkezik hozzá kialakult vendégkörrel, erre a területre jobban rámegy, felértékelődik a turisztikai tevékenységében.

Mennyit ront a falusi turizmus helyzetén a „rövid távú szálláskiadás”: az Airbnb, a Booking drákói megszigorítása?
Ön is Airbnb-nek nevezi, pedig ez a szabályozás sajnos nem csak az Airbnb-ről szól, vonatkozik a falusi és egyéb szálláshelyekre is, csak a média fordította le „Airbnb-szállásokra”. Sajnos rosszul éltük meg ezt a szabályozást, mert nem csak arra vonatkozik, amiről a sajtóhírek szóltak. Az a szívfájdalmunk, hogy a normaszövegben nincs különbség, így egy kalap alá vettek minket a budapesti lakáskiadókkal, pedig nagyon kevés a közös velük. A szabályozásban is polarizálni kellett volna.

Tudják így nyereségesen folytatni a tevékenységet?
A jogszabály arra ad lehetőséget a helyi önkormányzatoknak, hogy saját rendeletet alkossanak. Nem arról szól, hogy kötelező korlátozni a szállás-, lakáskiadást, hanem jogot biztosít a helyi – Budapesten a kerületi – önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a kiadást. Azt reméljük, józan ésszel felérik a vidéki önkormányzatok, hogy ez a szabály tényleg a budapesti, nagyvárosi lakáskiadókra vonatkozik, és nem fogják a saját elképzeléseiket a helyi jogszabályokba foglalni, de vannak ilyen veszélyek. Ha az önkormányzati vezetők bevonják a turisztikai szolgáltatókat, szálláshely-kiadókat a jogszabályalkotás előtti párbeszédbe, akkor talán tudjuk kezelni a helyzetet.

Arra gondol, hogy a falusi önkormányzatnak nem érdeke korlátozni a szálláshelykiadást, hiszen abból – közvetlenül és főleg közvetve – több bevétele származik?
A falusi turizmusban nem csak a szálláshelyen keletkezik bevétel, hiszen él a falu, a boltban, az étteremben, a fagylaltozóban, a benzinkúton a turisták többet vásárolnak, és ezek a kistelepülések így felkerülnek a világ térképére. Nagyon soknak csak azért tanultuk meg a nevét, mert így felfedezték. A turistát barátunknak kell tekinteni, aki pénzt hoz a térségünkbe, a falunkba – nem szabad elijeszteni. Szeretnénk, ha végre belátnák, hogy a vidék kitörésének nagyon fontos eleme a falusi turizmus. Ezt nem szabad korlátozni, segíteni kell országosan és helyileg is.

A járvány elején, amikor „maradj otthon” volt a jelszó, leállt a turizmus, de például Dél-Baranya, Harkány térségében folyamatosan ki tudták adni a vendégszobákat a városból kimenekülőknek. Mit mutatnak az idei számok?
Összesítve nem tudjuk még megmondani, de az már tavasszal látszott, hogy – a koronavírus-járvány ellenére, vagy éppen azért – több vendégük lesz, mint tavaly. A vírus hozzásegített minket a dinamikus fejlődéshez. A falusi turizmusban nem lesz visszaesés, sőt csaknem tízszázalékos növekedés várható. Pedig manapság a turisztikai szakmában a tavalyi eredményt megtartani is nagy teljesítmény, tíz százalékkal növelni a forgalmat pedig rendkívülinek számít…

Hány vendégéjszaka ez a plusz tíz százalék?
A vidéki, falusi szálláshelyeken idén el fogják énri a nagyjából egymillió vendégéjszakát.

Ez történelmi csúcs?
Így is fogalmazhatunk.

A járvány elején a Fatosz úgy próbált segíteni, hogy térítésmentes megjelenést kínált a honlapján minden falusi szálláshely-szolgáltatónak, bevált a kezdeményezés?
Sokan éltek vele, mert nemcsak a tagjainknak, hanem a szakmában mindenkinek ingyen föltöltöttük az ajánlatát, legyen az szálláshelykiadó, kézműves, program-, attrakció-szolgáltató, és továbbra is várjuk a kollégák jelentkezését. Legalább húsz százalékkal tudtuk így növelni a kínálatunkat.

A koronavírus miatt a vendégházaknak kiemelt támogatást is kért, sikerrel járt?
A szövetségünknek nagy szerepe volt abban, hogy a falusi szálláshely-szolgáltatók – hangsúlyozom, csak a vidéki magánszálláshelyek után – szobánként egymillió forintos fejlesztési, felújítási támogatásra pályázhattak a Kisfaludy-tervben. Önrész sem kellett hozzá és sokan már előre megkapták a pénzt, ez óriási segítség. Körülbelül tizenötezer szálláshely jelentkezett csaknem negyvenezer szobára, összesen negyvenmilliárd forint támogatáshoz jutottak. Ez is garancia arra, hogy jövőre még több szálláshelyet vehetnek igénybe a vendégek.

Mire lenne még szükség?
Bízunk benne, hogy a tagjaink a Széchenyi-kártya kedvezményes, nullaszázalékos kamatozású hiteléhez is hozzá tudnak jutni. Ennek most várjuk a részletszabályait, mert a hitelkeret árbevételfüggő, és a falusi szálláshely-szolgáltatóknak az adózáshoz nem kell megadniuk az árbevételt, így nincs mihez viszonyítani. Más megoldás kell, de a négymillió forintos hitelkeret valós segítség lenne.

Ez elég megalapozni a jövőt?
Azt szeretnénk elérni, hogy ne csak a covid legyen az apropó arra, hogy a falusi turizmust segítik. Jó lenne, ha nem csak a Balaton, Budapest meg a kiemelt fürdőhelyek kapnák a turisztikai marketingköltséget; ha nincs járvány, akkor is jusson a vidék marketing- és pénzügyi támogatására. Ha már felfedeztek minket, maradjon is így.

Hány tagja van a szövetségnek, és ők hány szálláshelyet adnak ki?
Magyarországon körülbelül háromezer falusi szálláshely van. Ennek körülbelül nyolcvan százaléka a Fatosszal áll kapcsolatban, és évről évre növekszik a tagjaink száma. Egy családból általában egy emberrel állunk kapcsolatban, de mögöttük általában több szálláshely van. Egy-egy tagunk akár öt szálláshelyet is képvisel.

Az agrárvállalkozó tagjaiknál a szobakiadás mennyit tesz hozzá a bevételükhöz, hogy kapcsolódik az alaptevékenységükhöz?
Egyre jellemzőbb az évi nyolc-tízmillió forintos bevétel a falusi szálláskiadásból, azaz csaknem egymillió forint havonta. Ez az összeg már egy családi gazdaság számára is tényező, képes fenntarthatóan stabilizálni a tevékenységét, csökkenteni a szezonalitást, biztosítani a termeléshez is szükséges cash flow-t. Ahol a falusi turizmus megjelenik, ott az egész gazdálkodás egyre fenntarthatóbbá válik, nem véletlenül támogatják mindenhol az EU-ban.

Amikor itthon elindult a falusi turizmus, Ausztriába jártunk tanulni, hogyan is csinálják. Most is ez a mintaország, vagy inkább magyar utat járunk?
Meg Franciaországba, Olaszországba, hogy lássuk, hogyan viszonyulnak az ottaniak a saját vidéki értékeikhez. Ezekből kell tanulni, de magyar utat kell kidolgoznunk a saját értékeink alapján, ezt lemásolni, kopírozni nem lehet.

Frankó Pál
53 éves. A Szent István Egyetem vidékfejlesztési agrármérnök szakán, turizmus szakirányon szerezte diplomáját. Családjával 2001 óta üzemelteti falusi szálláshelyét Szarvas külterületén. Gyakorlati tapasztalatával tíz éve segíti a falusi vendégházak minősítését, amelyhez igény szerint szakmai tanácsot is ad a szálláshely-szolgáltatóknak. Aktívan részt vesz különféle turisztikai projektek kidolgozásában és menedzselésében is. Egy kisebb területen gazdálkodik is, lucernát és gyümölcsöt termeszt. Aktív tagja a Békés Megye Falusi Turizmusáért Egyesületnek, ahol korábban elnöki pozíciót is betöltött. Így került kapcsolatba a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével. Két cikluson keresztül alelnökként dolgozott, majd 2017-ben választották meg a Fatosz elnökének. Tagja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rövid ellátási láncokkal foglalkozó munkacsoportjának, illetve a Vidékfejlesztési program monitoringbizottságának.

A cikk a Top agrar magazin 2020/9. számában jelent meg. A lap teljes tartalmát és a korábbi számokat a www.laptapir.hu oldalon most két hétig ingyenesen olvashatja.

Facebook Comments